Tajvan gazdasági és társadalmi kihívásai

  • György Iván Neszmélyi Budapesti Gazdasági Egyetem, KVIK Kereskedelem Tanszék
Kulcsszavak: Tajvan, gazdasági fejlődés, társadalmi változások

Absztrakt

A tanulmány célja a tajvani gazdaság és társadalom sajátos vonásainak és kihívásainak bemutatása. A szerző megpróbált választ találni arra a kérdésre is, hogy Tajvan csupán követője volt-e a sikeres japán modellnek, azaz csupán ugyanazokat a gazdaságpolitikai eszközöket alkalmazta, mint a többi újonnan iparosodó ázsiai gazdaság, avagy sajátos, külön utat járt be. Ennek megállapítása végett a szerző több gazdasági, illetve gazdaságon kívüli tényezőt vizsgált és hasonlított össze Tajvan és Dél-Korea vonatkozásában. E tekintetben számos hasonlóság mutatkozott, amelyek közül a legjellegzetesebbek: viszonylag kis terület jelentős népességgel, a természeti erőforrások, különösen az energiahordozók szűkössége, gyarmati múlt, illetve annak örökségeként elmaradott gazdaság, amely állapotát a II. Világháború pusztításai tovább súlyosbították, erős (diktatórikus) politikai vezetés az 1980-as évek végéig, exportvezérelt gazdaságfejlesztési politika. További sajátosságként említhető az Egyesült Államok segélyeinek szerepe a fellendülési szakasz megalapozásában, hasonlóképpen említhető az amerikai és japán minták követése, a közvetlen földrajzi környezetben hosszú távon fennálló feszültség és fenyegetés, a magas megtakarítási és felhalmozási ráta különösen a fellendülés kezdeti, az 1970-es években, valamint a politikai és társadalmi élet demokratikus átalakulása.

Ugyanakkor az állam (kormányzat) gazdaságirányító szerepe Tajvan esetében (Japánhoz, vagy Dél-Koreához hasonlítva) kevésbé volt erőteljes, és a gazdasági fejlődés motorjai itt nem a nagyvállalatok, hanem elsősorban a kis- és közepes méretű vállalkozások voltak. Nagyon jelentős eltérés érhető tetten a nemzetközi mozgástér tekintetében, hiszen Tajvan diplomáciai elszigeteltségben, és egyre inkább a KNK árnyékába szorulva próbál boldogulni, addig például Dél-Korea, Szingapúr és Japán - független államokként - a nemzetközi közösség széles körben elismert és elfogadott tagjai és ily módon szabadon csatlakozhatnak nemzetközi megállapodásokhoz (pl. szabadkereskedelmi egyezményekhez), amelyek számukra előnyt biztosítanak. Tajvan lehetőségei nagyon erősen korlátozottak.

 A jövőre vonatkozó legfontosabb kihívások és dilemmák közül mindenekelőtt a KNK-hoz fűződő kapcsolatok nagyon körültekintő kezelését kell kiemelni, amelynek során tajvani részről szem előtt tartandó Tajvan versenyképességének és önálló mozgásterének (kvázi de facto függetlenségének) megőrzése, oly módon, hogy azzal ne teremtsen újabb feszültséget a Szoros-közi kapcsolatokban. Ez kétségtelenül bonyolult és nehéz kérdés, ráadásul ma szinte lehetetlen megjósolni, hogy Tajvan és a KNK kapcsolata hogyan fog a jövőben tovább fejlődni.

Megjelent
2019-04-03
Rovat
Értekezések