A Bakonyvidék felszíni karsztja

  • Márton Veress ELTE SEK Földrajz Tanszék, Szombathely
  • Szilárd Vetési-Foith PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola, Pécs
Kulcsszavak: rögtípus, karszttípus, utánsüllyedéses dolina, szurdok, felnyílásos barlang

Absztrakt

A Bakonyvidék felszíni karsztosodását mutatjuk be. Ehhez vizsgáltuk VESZ mérésekkel a fedőt és a fekü morfológiáját. Karsztmorfológiai térképezést is végeztünk. A fedőüledékek minősítésével karszttípusokat különítettünk el. Kapcsolatot mutattunk ki a hegységben a karszttípusok és rögtípusok között. A hegység karsztosodására hatott a hegység rögös szerkezete az egyenetlen fekü magaslatai, a fedőüledékek jelenléte, ill. azok fiatal (ma is tartó) lepusztulása. Ezek egyenkénti vagy szimultán hatása miatt karsztja változatos. A hegységben előfordul a talajos karszt, rejtett karszt, eltemetett karst és allogén karszt. A taajos karszt elterjedt a hegységben, de e típus jellegzetes formái (oldásos dolinák) csak a hegység peremi küszöbfelszíneken és dolomiton fordulnak elő. Rejtett karsztja főleg a tetőhelyzetbe kiemelet sasbérceken fejlődőtt ki, de előfordul küszöbfelszíneken  és tetőhelyzetű sasbérceken is. Formái az utánsüllyedéses dolinák és a fedőüledékes depressziók. Az eltemetett karsztot létrehozhatja a kavicsos fedő, vagy a bazalt. Előző a kriptotönkökre, utóbbi a bazaltsapkás rögökre, főleg a Kab-hegyre jellemző. Ha a fedő kavics, a kavicsos térszínek vize átöröklődött völgyekben, különösen az antecedens szakaszaikban (ezek a hegység szurdokai), szivárog a karsztba. E hhelyeken a vízzáró betelepüléseknél freatikus üregesedés történik. A freatikus üregek elsősorban fluviális erózióval felnyílnak. Ha a fedő bazalt, annak pereménél víznyelők (allogén karszt), a belsejében, ahol a bazalt kivékonyodik, átöröklődéses doinák jönnek létre (eltemetett karszt).

Megjelent
2019-05-21
Rovat
Értekezések