Az Endrődi Formáció kőzettani és palinológiai vizsgálata a Hódmezővásárhely–I fúrásban (Makói-árok) — őskörnyezeti és diagenezis-történeti értékelés

  • Andrea Varga SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, e-mail: raucsikvarga@geo.u-szeged.hu http://orcid.org/0000-0001-9165-5368
  • Viktória Baranyi University of Oslo, Department of Geosciences http://orcid.org/0000-0002-1194-9903
  • Béla Raucsik SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék
  • Félix Schubert SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék
Kulcsszavak: pannóniai, endemikus, dinociszta, Spiniferites, diagenezis, paragenetikai sorrend

Absztrakt

Munkánkban a Hódmezővásárhely–I fúrás 35. és 40. magfúrási szakaszaiból (5167,0–5183,0 m, illetve 5468,0–5486,0 m) kiválasztott, az Endrődi Formációba sorolt kőzeteket (Tótkomlósi Tagozat, mészmárga és homokkő) vizsgáltuk. A minták általános jellemzője, hogy mikrites–mikropátos kalcitot, agyagásványokat, továbbá kőzetliszt–homok méretű, szögletes törmelékszemcséket (monokristályos és polikristályos kvarc, muszkovit, biotit, klorit; karbonát törmelék, metamorf kőzettörmelék) tartalmaznak. A polimikt, éretlen üledékanyag lokális forrást jelez, ami a környező aljzatmagaslatok kőzeteinek eróziójára hívja fel a figyelmet. A fúrás válogatott mintáin palinológiai vizsgálatok készültek az egyes magszakaszok biosztratigráfiai és őskörnyezeti értékelése céljából. A vizsgált mintákból két biozónát:  az idősebb Spiniferites bentorii oblongus és a fiatalabb Spiniferites paradoxus Zónát lehetett kimutatni. A Spiniferites
bentorii oblongus Zónára jellemző dinociszta-együttes egy a parthoz közelebbi környezetet és/vagy nagyobb tápanyagbeáramlást jelez, míg a fiatalabb együttesben több olyan alak található, ami disztális környezetre, a vízszint meg növekedésére és/vagy a szárazföldi eredetű törmelékbehordódás csökkenésére utalhat. A membrános dinociszták jelenléte a felszíni vizek ingadozó sótartalmára és bizonyos dinoflagellaták esetén a holoplankton életmódra való áttérésre utal, amit a vízoszlopban bekövetkező ideiglenes oxigényszegény állapotok tehettek szükségessé. Mindkét zónaegyüttes regionális, az egész Pannon-medencére kiterjedő előfordulása alapján a planktonközösségekben lejátszódó regionális folyamatokra és a víztestek kommunikációjára lehet következtetni. A palinomorfák falának színe és megtartása a bete -metődés során bekövetkező jelentős hőmérsékleti hatásra, valamint az üledékes szerves anyag nagyfokú érettségére utal. Az intenzív diagenetikus átalakulási folyamatokat mind az ásványtani, mind a petrográfiai vizsgálatok meg erő sítették. A korai diagenezis során bakteriális szulfátredukcióra utaló pirit, majd vasmentes kalcitcement vált ki, amit Fe-dolomit/ankerit továbbnövekedési cement követett. A laza szemcseilleszkedés a mechanikai kompakció alárendelt szerepét jelzi, a vázszemcsék korai mechanikai átrendeződésével, rotációjával párhuzamosan a karbonátos cementáció a rendelkezésre álló pórustérfogatot szinte teljes egészében redukálta (a vizsgált kőzetek makro- és mikroporozitása elhanyagolható). A mély betemetődési diagenezis során elkülönített események a kémiai kompakció (szerves anyagos/pirites nyomási oldódási filmek megjelenése), az agyagásványok illitesedése, dolomithelyettesítés a kalcitcementben, valamint késői pirit megjelenése.

Hivatkozások

ANDERSON, D. M., TAYLOR, C. D. & ARMBRUST, E. V. 1987: The effects of darkness and anaerobiosis on dinoflagellate cyst germination.—Limnology and Oceanography 32, 340–351.
APPELO, C. A. J. & POSTMA, D. 2009: Geochemistry, groundwater and pollution. — CRC Press, 2nd edition, Fourth corrected reprint, 649 p.
BABINSZKI, E., MÁRTON, E., MÁRTON, P. & KISS, L. F. 2007: Widespread occurrence of greigite in the sediments of Lake Pannon: Implications for environment and magnetostratigraphy. —Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 252, 626–636.
BADA, G., DOMBRÁDI, E., HORÁNYI, A., MOLNÁR, G., SZTANÓ, O. & SHEVELEV, M. 2014: The Algyo Turbidite Gas Play in the Mako Trough, Pannonian Basin, Hungary. —Neftyanoe Khozyaistvo 5, 72–76.
BADICS, B., UHRIN, A., VETŐ, I., BARTHA, A. & SAJGÓ, Cs. 2011: Medenceközponti földgáz-előfordulás elemzése a Makói-árokban. — Földtani Közlöny 141/1, 23–40.
BAKRAČ, K., KOCH, G. & SREMAC, J. 2012: Middle and Late Miocene palynological biozonation of the south-western part of Central Paratethys (Croatia). —Geologica Croatica 65/2, 207–222.
BALÁZS E. & NUSSZER A. 1987: Magyarország medenceterületeinek kunsági (pannóniai s. str.) emeletbeli vulkanizmusa. —A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 69, 95–113.
BATTEN, D. J. 1996: Palynofacies and petroleum potential. — In: JANSONIUS, J., MCGREGOR, D. C. (Eds.): Palynology: Principles and Applications. — American Association of Stratigraphic Palynologists Foundation, Dallas, 1065–1084.
BÉRCZI, I. 1988: Preliminary sedimentological investigation of a Neogene depression in the Great Hungarian Plain. —In: ROYDEN, L. H. & HORVÁTH, F. (eds): The Pannonian Basin: A study in basin evolution. —AAPG Memoir 45, 107–116.
BÉRCZI, I. & PHILLIPS, R. L. 1985: Process and depositional environments within Neogene deltaic–lacustrine sediments, Pannonian Basin, Southeast Hungary. —Geophysical Transactions 31, 55–74.
BÉRCZINÉMAKKA. 1998: Az Alföld és a Tokaji-hegység triász és jura képződményeinek rétegtana. —In: BÉRCZI I. & JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. Mol–MÁFI kiadvány, Budapest, 281–295.
BJØRLYKKE, K. 2014: Relationships between depositional environments, burial history and rock properties. Some principal aspects of diagenetic process in sedimentary basins. —Sedimentary Geology 301, 1–14. http://dx.doi.org/10.1016/j.sedgeo.2013.12.002
BOGGS, S. JR. 2009: Petrology of Sedimentary Rocks. — Cambridge University Press, 600 p. (http://dx.doi.org/10.1017/cbo9780511626487)
BRINKHUIS, H. 1994: Late Eocene to Early Oligocene dinoflagellate cysts from the Priabonian type-area (Northeast Italy): biostratigraphy and paleoenvironmental interpretation. — Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 107, 121–163. http://dx.doi.org/10.1016/0031-0182(94)90168-6
CHALONER, W. G. & MUIR, M. 1968: Spores and floras. —In: MURCHISON, D. G. & WESTALL, T. S. (eds): Coal and Coal-bearing Strata, Edinburgh, Oliver and Boyd, 127–146.
CRITELLI, S., LE PERA, E., GALLUZZO, F., MILLI, S., MOSCATELLI, M., PERROTTA, S. & SANTANTONIO, M. 2007: Interpreting siliciclasticcarbonate detrital modes in foreland basin systems: An example from Upper Miocene arenites of the central Apennines, Italy. —In: ARRIBAS, J., CRITELLI, S. & JOHNSSON, M. J. (eds): Sedimentary Provenance and Petrogenesis: Perspectives from Petrography and Geochemistry. —Geological Society of America Special Paper 420, 107–133. http://dx.doi.org/10.1130/2006.2420(08)
CSEREPESNÉ MESZÉNA, B. 1978: A Kiskunhalas-Ny-3. szénhidrogénkutató fúrással feltárt alsó-pannóniai bazalt és proterozoi migmatit képződményekről. —Földtani Közlöny 108/1, 53–64.
CSONTOS, L., NAGYMAROSY, A., HORVÁTH, F., & KOVÁC, M., 1992: Tertiary evolution of the intra-Carpathian area: A model. — Tectonophysics 208, 221–241. (http://dx.doi.org/10.1016/0040-1951(92)90346-8)
DALE, B.&DALE, A. L. 2002: Environmental applications of dinoflagellate cysts and acritarchs. —In: HASLETT, S. K. (ed.): Quaternary environmental micropalaeontology. Arnold, London, 207–240.
DICKSON, J. 1966: Carbonate identification and genesis as revealed by staining. — Journal of Sedimentary Research 36, 491–505. http://dx.doi.org/10.1306/74D714F6-2B21-11D7-8648000102C1865D
FÖLDVÁRI, M., KOVÁCS-PÁLFFY, P. & KÓNYA, P. 2008: Determination of mineralogical composition of the investigated core samples, Makó Trough (X-ray diffraction, thermal analysis). —In UNGER, Z. (ed.): Executive Summary on Core Analysis Data and Procedures on the Wells Drilled in Makó Trough.—MÁFI jelentés, Budapest, Appendix 3/1, 82 p.
FRASER, W. T., WATSON, J. S., SEPHTON, M. A., LOMAX, B. H., HARRINGTON, G., GOSLING, W. D. & SELF, S. 2014: Changes in spore chemistry and appearance with increasing maturity. — Review of Palaeobotany and Palynology 201, 41–46. (http://dx.doi.org/10.1016/j.revpalbo.2013.11.001)
GRIMM, E. C. 1991–2001: Tilia, TiliaGraph and TGView Software. — Illinois State Museum, Springfield, Illinois, USA
HESSE, R. & ABID, I. A. 1998: Carbonate cementation – the key to reservoir properties of four sandstone levels (Cretaceous) in the Hibernia Oilfield, Jeanne d’Arc Basin, Newfoundland, Canada. —In: MORAD, S. (ed.): Carbonate Cementation in Sandstones. — International Association of Sedimentologists Special Publication 26, 363–393. http://dx.doi.org/10.1002/9781444304893.ch16
JUHÁSZ, A. 1999: Diagenetic constraints on Paleohydrodynamic and Thermal Reconstruction of Neogene Sediments at the Békés Basin – Battonya High Hydrocarbon Province, SE Hungary.—PhD dissertation, University of Bern, Switzerland, 154 p.
JUHÁSZ, A., M. TÓTH, T., RAMSEYER, K., MATTER, A. 2002: Connected fluid evolution in fractured crystalline basement and overlying sediments, Pannonian Basin, SE Hungary. —Chemical Geology 182, 91–120. http://dx.doi.org/10.1016/s0009-2541(01)00269-8
JUHÁSZ Gy. 1992: A pannóniai (s.l.) formációk térképezése az Alföldön: elterjedés, fácies és üledékes környezet. —Földtani Közlöny 122, 133–165.
JUHÁSZ Gy. 1994: Magyarországi neogén medencerészek pannóniai s.l. üledéksorának összehasonlító elemzése. — Földtani Közlöny 124, 341–365.
JUHÁSZ Gy. 1998: A magyarországi neogén mélymedencék pannóniai képződményeinek litosztratigráfiája. —In:BÉRCZI I. & JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. Mol–MÁFI kiadvány, Budapest, 469–483.
JUHÁSZ Gy. & THAMÓNÉ BOZSÓ E. 2006: Az alföldi pannóniai s.l. képződmények ásványi összetétele II. —A pannóniai s.l. homokok és homokkövek ásványi összetétel változásának tendenciái és földtani jelentőségük. —Földtani Közlöny 136, 431–450.
JUHÁSZ, Gy., POGÁCSÁS, Gy., MAGYAR, I. & HATALYÁK, P. 2013: The Alpar canyon system in the Pannonian Basin, Hungary – itsmorphology, infill and development. — Global and Planetary Change 103, 174–192. http://dx.doi.org/10.1016/j.gloplacha.2012.10.003
KÁZMÉR, M. 1990: Birth, life and death of the Pannonian Lake. — Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 79, 171–188. http://dx.doi.org/10.1016/0031-0182(90)90111-j
KERN, A., HARZHAUSER, M., SOLIMAN, A., PILLER, W. E. & GROSS, M. 2012: Precipitation driven decadal scale decline and recovery of wetlands of Lake Pannon during the Tortonian. — Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 317–318, 1–12. http://dx.doi.org/10.1016/j.palaeo.2011.11.021
KRAJEWSKI, K. P. & WOŹNY, E. 2009: Origin of dolomite􀀀ankerite cement in the Bravaisberget Formation (Middle Triassic) in Spitsbergen, Svalbard. —Polish Polar Research 30/3, 230–248. http://dx.doi.org/10.4202/ppres.2009.11
LELKES, GY. & THAMÓ-BOZSÓ, E. 2008: Results of microscopic study of thin-sections of Makó–6 core 3, Makó–7 core 1–6 and Magyarcsanád–1 core 1–2. —in UNGER, Z. (Ed.): Executive Summary on Core Analysis Data and Procedures on the Wells Drilled in Makó Trough. —MÁFI jelentés, Budapest, Appendix 4/2, 145 p.
LEVANDOWSKY, M. & KANETA, P. 1987: Behaviour in dinoflagellates. — In: TAYLOR, F. J. R. (ed.): The biology of dinoflagellates. Blackwell Scientific, Oxford, 330–397.
MACHEL, H. G. 2001: Bacterial and thermochemical sulfate reduction in diagenetic settings — old and new insights. — Sedimentary Geology 140, 143–175. http://dx.doi.org/10.1016/s0037-0738(00)00176-7
MACHEL, H. G., KROUSE, H. R. & SASSEN, R. 1995: Products and distinguishing criteria of bacterial and thermochemical sulfate reduction. —Applied Geochemistry 10, 373–389. http://dx.doi.org/10.1016/0883-2927(95)00008-8
MAGYAR, I. 2010: A Pannon-medence ősföldrajza és környezeti viszonyai a késő miocénben. — Geolitera, Szeged, 140. p.
MAGYAR, I., GEARY, D. H. & MÜLLER, P. 1999a: Paleogeographic evolution of the Late Miocene Lake Pannon in Central Europe. — Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 147, 151–167. http://dx.doi.org/10.1016/s0031-0182(98)00155-2
MAGYAR, I., GEARY, D.H., SÜTŐ-SZENTAI, M., LANTOS, M. & MÜLLER, P. 1999b: Integrated biostratigraphic, magnetostratigraphic and chronostratigraphic correlations of the Late Miocene Lake Pannon deposits. —Acta Geologica Hungarica 42/1, 5–31.
MAGYAR I., JUHÁSZ GY., SZUROMINÉ KORECZ A. & SÜTŐNÉ SZENTAI M. 2004: A pannóniai Tótkomlósi Mészmárga Tagozat kifejlődése és kora a Battonya–pusztaföldvári-hátság környezetében. —Földtani Közlöny 134/4, 521–540.
MAGYAR, I., RADIVOJEVIĆ, D., SZTANÓ, O., SYNAK, R., UJSZÁSZI, K. & PÓCSIK, M. 2013: Progradation of the paleo-Danube shelf margin across the Pannonian Basin during the Late Miocene and Early Pliocene. — Global and Planetary Change 103, 168–173. http://dx.doi.org/10.1016/j.gloplacha.2012.06.007
MARRET, F., LEROY, S., CHALIÉ, F. & GASSE, F. 2004: New organic-walled dinoflagellate cysts from recent sediments of Central Asian seas. —Review of Palaeobotany and Palynology 129, 1–20. http://dx.doi.org/10.1016/j.revpalbo.2003.10.002
MARRET, F. & ZONNEVELD, K. A. F. 2003: Atlas of modern organic-walled dinoflagellate cyst distribution. —Review of Palaeobotany and Palynology 125, 1–200. http://dx.doi.org/10.1016/s0034-6667(02)00229-4
MATENCO, L. & RADIVOJEVIĆ, D. 2012: On the formation and evolution of the Pannonian Basin: Constraints derived from the structure of the junction area between the Carpathians and the Dinarides. — Tectonics 31 (TC6007), 31 p. http://dx.doi.org/10.1029/2012tc003206
MÁTYÁS, J. & MATTER, A. 1997: Diagenetic indicators of meteoric flow in the Pannonian Basin, southeastern Hungary. —In: MONTANEZ, I. P., GREGG, J. M. & SHELTON, K. L. (eds): Basin-Wide Diagenetic Patterns: Integrated Petrologic, Geochemical, and Hydrologic
Considerations, Society for Economic Paleontologists and Mineralogists, Special Publication 57, 281–296. http://dx.doi.org/10.2110/pec.97.57.0281
MORAD, S. 1998: Carbonate cementation in sandstones: distribution patterns and geochemical evolution. — In: MORAD, S. (ed.): Carbonate Cementation in Sandstones. International Association of Sedimentologists Special Publication 26, 1–26. http://dx.doi.org/10.1002/9781444304893.ch1
MORAD, S., KETZER, J. M. & DE ROS, L. F. 2000: Spatial and temporal distribution of diagenetic alterations in siliciclastic rocks: implications for mass transfer in sedimentary basins. —Sedimentology 47 (Millenium Reviews), 95–120. http://dx.doi.org/10.1046/j.1365-3091.2000.00007.x
MUDIE, P. J., AKSU, A. E. & YASAR, D. 2001: Late Quaternary dinoflagellate cysts from the Black, Marmara and Aegean seas: variation in assemblages, morphology and paleosalinity. — Marine Micropalaeontology 43, 155–178. http://dx.doi.org/10.1016/s0377-8398(01)00006-8
NÁDASI E. 2011: Szulfátredukció ásványtani vizsgálata a Makói-árok mélyebb részén. — Szakdolgozat, Miskolci Egyetem, Ásvány-Kőzettan Tanszék, Miskolc, 100 p.
PAP S. 1983: Alsó-pannóniai bazaltvulkanizmus Balástya és Üllés-Ruzsa-Zákányszék térségében.—Földtani Közlöny 113/2, 163–170.
PÁVEL E. 2015: Egy dél-alföldi szénhidrogén-kutatási terület neogén sorozatának geológiai és geokémiai vizsgálata és medencemodellje — esettanulmány. — Diplomamunka (Geológus MSc), ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, Budapest, 122 p.
PIGOTT, J. D. & RADIVOJEVIĆ, D. 2010: Seismic Stratigraphy Based Chronostratigraphy (SSBC) of the Serbian Banat Region of the Pannonian Basin. —Central European Journal of Geosciences 2/4, 481–500. http://dx.doi.org/10.2478/v10085-010-0027-2
POPESCU, S.-M., MELINTE M. C., SUC, J.-P., CLAUZON, G., QUILLÉVÉRÉ, F. & SÜTŐ-SZENTAI, M. 2007: Earliest Zanclean age for the Colombacci and uppermost Di Tetto formations of the „latest Messinian” northern Appennines: New palaeoenvironmental data from the Maccarone section (Marche Province, Italy). —Geobios 40, 359–373. http://dx.doi.org/10.1016/j.geobios.2006.11.005
POPESCU, S.-M., DALESME, F., JOUANNIC, G., ESCARGUEL, G., HEAD, M. J., MELINTE-DOBRINESCU, M. C., SÜTŐ-SZENTAI, M., BAKRAČ, K. & SUC, J.-P. 2009: Galeacysta etrusca complex: Dinoflagellate cyst marker of Paratethyan influxes to the Mediterranean sea before and after the peak of the Messinian salinity crisis. —Palynology 33, 105–134. http://dx.doi.org/ 10.2113/gspalynol.33.2.105
PROSS, J. 2001: Paleo-oxygenation in Tertiary epeiric seas: Evidence from dinoflagellate cysts. —Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 166, 369–381. http://dx.doi.org/10.1016/s0031-0182(00)00219-4
RIDING, J. B. & KYFFIN-HUGHES, J. E. 2004: A review of the laboratory preparation of palynomoprhs with a description of an effective non-acid technique. —Revista Brasileira de Paleontologia 7, 13–44. http://dx.doi.org/10.4072/rbp.2004.1.02
RISCHÁK, G. & VICZIÁN, I. 1974: Mineralogical factors determining the intensity of basal reflections of clay minerals. — MÁFI Évi Jelentés 1972-ről, 229–256.
ROCHON, A., MUDIE, P. J., AKSU, A. E. & GILLESPIE, H. 2002: Pterocysta gen. nov.: A new dinoflagellate cyst from Pleistocene glacial􀀀stage sediments of the Black and Marmara Seas. — Palynology 26, 95–105. http://dx.doi.org/10.1080/01916122.2002.9989568
RUNDIĆ, L., GANIĆ, M., KNEŽEVIĆ, S., SOLIMAN, A. 2011: Upper Miocene Pannonian sediments from Belgrade (Serbia): new evidence and paleoenvironmental considerations.—Geologica Carpathica 62, 267–278. http://dx.doi.org/10.2478/v10096-011-0021-z
SAJGÓ, CS., HORVÁTH, Z. A. & LEFLER, J. 1988: An organic maturation study of the Hód–I borehole, Pannonian Basin. —In: ROYDEN, L. H. & HORVÁTH, F. (eds): The Pannonian Basin: A study in basin evolution.—AAPG Memoir 45, 297–310.
SCHMID, S. M., BERNOULLI, D., FÜGENSCHUH, B., MATENCO, L., SCHEFER, S., SCHUSTER, R., TISCHLER, M. & USTASZEWSKI K. 2008: The Alpine–Carpathian–Dinaridic orogenic system: Correlation and evolution of tectonic units. —Swiss Journal of Geosciences 101/1, 139–183. http://dx.doi.org/10.1007/s00015-008-1247-3
SLUIJS, A., PROSS, J. & BRINKHUIS, H. 2005: From greenhouse to icehouse; organic-walled dinoflagellate cysts as paleoenvironmental indicators in the Paleogene. —Earth-Science Reviews 68/3–4, 281–315. http://dx.doi.org/10.1016/j.earscirev.2004.06.001
STAPLIN, F. L. 1969: Sedimentary organic matter, organic metamorphism and oil and gas occurrence. —Bulletin of Canadian Petroleum Geology 17, 47–66.
SÜTŐ-SZENTAI, M. 1988: Microplankton zones of organic skeleton in the Pannonian s.l. stratum complex and in the upper part of the Sarmatian strata. —Acta Botanica Hungarica 34, 339–356.
SÜTŐNÉ SZENTAI M. 1994: Dinoflagellaták jelentősége a Pannon-medence globális kapcsolataihoz a mátraaljai Detk–I. sz. fúrás alapján. —Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 20, 13–29.
SÜTŐ-SZENTAI, M. 2000: Organic walled microplankton zonation of the Pannonian s.l. in the surroundings of Kaskantyú, Paks and Tengelic (Hungary). —A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1994–1995. évről, 153–175.
SÜTŐNÉ SZENTAI M. 2012: Szervesvázú mikroplankton zónák a szarmata és a pannóniai emeletek határán Magyarországról. — e-Acta Naturalia Pannonica 4, 5–34.
SZABÓ B., HETÉNYI M., SCHUBERT F., MILOTA K. & M. TÓTH T. 2009: Repedezett bazalt anyagú szénhidrogén rezervoárok Üllés–Ruzsa–Bordány térségében. —In: M. TÓTH (szerk.): Magmás és metamorf képződmények a Tiszai Egységben. GeoLitera, Szeged, 307–323.
SZTANÓ, O., SZAFIÁN, P., MAGYAR, I., HORÁNYI, A., BADA, G., HUGHESE, D., W. & WALLISE, R., J. 2013: Aggradation and progradation controlled clinothems and deep-water sand delivery model in the Neogene Lake Pannon, Makó Trough, Pannonian Basin, SE Hungary. —Global and Planetary Change 103, 149–167. http://dx.doi.org/10.1016/j.gloplacha.2012.05.026
SZTANÓ, O., HORÁNYI, A., MOLNÁR, G. & BADA, G. 2015: One basin, three different turbidite systems: Late Miocene, Makó Trough, Pannonian Basin, Hungary. —Abstract Book of 31st IAS Meeting of Sedimentology, Krakow, Poland, p. 518.
SZUROMI-KORECZ, A., SÜTŐ-SZENTAI, M. & MAGYAR, I. 2004: Biostratigraphic revision of the Hód-I well: Hungary’s deepest borehole
failed to reach the base of the Upper Miocene Pannonian Stage. —Geologica Carpathica 55, 475–485.
TARI, G., DÖVÉNYI, P., DUNKL, I., HORVÁTH, F., LENKEY, L., STEFANESCU, M., SZAFIÁN, P., & TÓTH, T. 1999. Lithospheric structure of the Pannonian basin derived from seismic, gravity and geothermal data. — Geol. Soc. London Spec. Publ. 156, 215–250. http://dx.doi.org/10.1144/GSL.SP.1999.156.01.12
THAMÓNÉ BOZSÓ E., JUHÁSZ GY. & Ó. KOVÁCS L. 2006: Az alföldi pannóniai s.l. képződmények ásványi összetétele I. —A pannóniai s.l. homokok és homokkövek jellemzői és eredete. —Földtani Közlöny 136, 407–430.
TŐKÉS L. & SZTANÓ O. 2015: Zagyárak „mutatványai” és a turbiditkorlátozó medencék: szemle. —Földtani Közlöny 145/2, 151–172. UHRIN A. 2011: A Pannon-tó só- és vízháztartásának számítása. —Földtani Közlöny 141/4, 383–392.
VARGA, A. 2010: Tentative diagenetic history in the Makó trough: An integrated approach based on previous mineralogical, petrographic and geochemical data. —Report for TXM Oil and Gas Exploration Ltd., Hortseed Ltd., Veszprém, 30 p.
VETŐ, I. 2008: Source rocks and hydrocarbon alteration in the Makó through. — In: UNGER, Z. (ed.): Executive Summary on Core Analysis Data and Procedures on the Wells Drilled in Makó Trough. —MÁFI jelentés, Budapest, Chapter VI, 26 p.
WALL, D. & DALE, B. 1968: Modern dinoflagellate cysts and the evolution of the Peridiniales. — Micropaleontology 14, 265–304. http://dx.doi.org/ 10.2307/1484690
WEAVER, C. E. 1989: Clays, Muds, and Shales. — Elsevier, Amsterdam, 819 p. http://dx.doi.org/ 10.1016/s0070-4571(08)x7036-0
WOOD, G. D., GABRIEL, A. M. & LAWSON, J. C. 1996: Palynological techniques – processing and microscopy. — In: JANSONIUS, J. & MCGREGOR, D. C. (eds): Palynology: Principles and applications. —AASP Foundation, Dallas, 1, 29–50.
WORDEN, R. H. & BURLEY, S. D. 2003: Sandstone diagenesis: the evolution of sand to stone. —In: BURLEY S. D. & WORDEN R. H. (eds): Sandstone diagenesis: Recent and Ancient.—Blackwell Publishing, Oxford, 3–44. http://dx.doi.org/10.1002/9781444304459.ch
WORDEN, R. H. &MORAD, S. 2003: Clay minerals in sandstones: controls on formation, distribution and evolution. —In: WORDEN, R. H. & MORAD, S. (eds): Clay Mineral Cements in Sandstones. — Blackwell Publishing, Oxford, 3–41. http://dx.doi.org/10.1002/9781444304336.ch1)
YULE, B., CARR, A. D., MARSHALL, J. E. A., ROBERTS, S. 1999: Spore transmittance (%St): a quantitative method for spore colour analysis. — Organic Geochemistry 30, 567–581. http://dx.doi.org/ 10.1016/s0146-6380(99)00054-6
ZAJZON, N., VETŐ, I., DEMÉNY, A., PINTÉR, F. & FÖLDVÁRI, M. 2010: Pyrite generations and ankerite in the deepest sediments of the Makótrench (Pannonian basin). —In: ZAHARIA, L., KIS, A., TOPA, B., PAPP, G. & WEISZBURG, T. G. (eds): IMA 2010 20th General Meeting of the International Mineralogical Association, Budapest, Hungary, 21–27 August, Acta Miner. Petr. Abstract Series (Szeged) 6, p. 19.
ZONNEVELD, K. A. F., MARRET, F., VERSTEEGH G. J. M., BOGUS, K., BONNET, S., BOUIMETARHAN I., CROUCH, E., DE VERNAL, A., ELSHANAWANY, R., EDWARDS, L., ESPER, O., FORKE, S., GRŘSFJELD, K., HENRY, M.,HOLZWARTH, U., KIELT, J.-F., KIM, SY., LADOUCEUR, S., LEDU, D., CHEN, L., LIMOGES, A., LONDEIX, L., LU, S.-H., MAHMOUD, M. S., MARINO, G., MATSUOKA, K.,MATTHIESSEN, J.,MILDENHAL, D. C.,MUDIE, P.,NEIL, H. L., POSPELOVA, V.,QI, Y.,RADI, T.,RICHEROL, T.,ROCHON, A., SANGIORGI, F., SOLIGNAC, S., TURON, J.-L.,VERLEYE, T.,WANG, Y.,WANG, Z. & YOUNG, M. 2012:Atlas of modern dinoflagellate cyst distribution based on 2405 datapoints. — Review of Palaeobotany and Palynology 191, 1–197. http://dx.doi.org/10.1016/j.revpalbo.2012.08.003
Megjelent
2017-03-13
Rovat
Értekezés

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei