Towards a high-resolution chronostratigraphy and geochronology for the Pannonian Stage: Significance of the Paks cores (Central Pannonian Basin)

  • Imre Magyar MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport; MOL Nyrt., e-mail: immagyar@mol.hu
  • Orsolya Sztanó ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, e-mail: sztano@caesar.elte.hu
  • Krisztina Sebe PTE Földtani és Meteorológiai Tanszék
  • Lajos Katona Hungarian Natural History Museum-BTM, e-mail: finci@nhmus.hu
  • Vivien Csoma ELTE Őslénytani Tanszék
  • Ágnes Görög ELTE Őslénytani Tanszék
  • Emőke Tóth ELTE Őslénytani Tanszék
  • Andrea Szuromi-Korecz MOL Zrt.
  • Michal Šujan Department of Geology and Paleontology, Faculty of Natural Sciences, Comenius University in Bratislava
  • Régis Braucher Aix-Marseille University, Aix-en-Provence
  • Zsófia Ruszkiczay-Rüdiger MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földtani és Geokémiai Intézet (CSFK-FGI)
  • Balázs Koroknai Geomega Kft.
  • Géza Wórum Geomega Kft.
  • Karin Sant Paleomagnetic Laboratory ‘Fort Hoofddijk’, Utrecht University
  • Nick Kelder Paleomagnetic Laboratory ‘Fort Hoofddijk’, Utrecht University
  • Wout Krijgsman Paleomagnetic Laboratory ‘Fort Hoofddijk’, Utrecht University
Kulcsszavak: Pannon-tó, rétegtan, kőzetrétegtan, életrétegtan, szeizmikus rétegtan, szekvenciasztratigráfia, mágnesrétegtan, autigén 10Be/9Be kormeghatározás

Absztrakt

A pannóniai emelet kutatásában kivételes lehetőségként jelent meg, és kiemelkedő jelentőséggel bír a paksi atomerőmű bővítési folyamatának során fúrt kőzetmagok sokoldalú rétegtani vizsgálata. A Paks II Atomerőmű Zrt. által 2015 és 2016 folyamán fúratott 6 magból 5 teljes (390 és 662 m közötti) vastagságban, folyamatos magmintavétellel harántolta a helybeli pannóniai képződményeket. A fúrások Paks környékén, egymástól 8-12 km távolságra mélyültek. Mindegyik fúrás a folyótorkolatoktól távol, nyílt és aránylag mély vízben képződött márgák (Endrődi Formáció), a 200 méternél nem magasabb selfperemi lejtőn lerakódott homokos kőzetliszt (Algyői Formáció), és a delta előtéri kőzetlisztből, torkolati zátonyok homokjából, delta síksági lignitből és homokos csatorna-kitöltésekből álló delta képződmények (Újfalui Formáció) egymásutánját tárta fel. Két fúrómagból mágnesrétegani, két másikból pedig autigén 10Be/9Be korhatározási módszerrel nyertünk korokat, majd a fúrások közötti szeizmikus korreláció megteremtésével kialakítottunk egy, a fúrómagok szedimentológiai és paleontológiai jellemzőitől független időrétegtani és geokronológiai keretet. A szarmatától kezdődő folyamatos üledékképződésnek és a legidősebb (11,6-9,1 millió éves) pannóniai rétegek összefüggő jelenlétének a bizonyítására további mikropaleontológiai vizsgálatokra lesz szükség, mert jelenleg sem a mágnesrétegtani, sem az autigén 10Be/9Be korhatározási módszer nem alkalmas a kondenzált mészmárga üledékek korolására. A 9,1 és 6,5 millió évek közötti intervallumot ezzel szemben változatos litológia és – sok esetben kivételesen jó megtartású – ősmaradványanyag képviseli a fúrómagokban. A delta üledékekben 8 üledékes szekvenciát lehetett azonosítani és korrelálni; mivel ezek időtartama egyenként 400 ezer év alatt volt, negyedrendű szekvenciáknak tekinthetők. A fúrómagokban azonosított biozónák korhatárai igen jó egyezést mutatnak az eddig használt biokronosztratigráfiai rendszerrel, lényegében megerősítik és néhány helyen pontosítják azt. A paksi PAET fúrómagok eddig soha nem látott részletességű képet nyújtanak a Pannon-tó üledékes környezeteinek és élővilágának fejlődéséről a 9,1 és 6,5 millió év közötti intervallumban.

Megjelent
2019-10-02

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 > >>