„Oázis a sivatagban” — különösen gazdag ősmaradvány-együttes a fosszíliaszegény üllési Szegedi Dolomitból

  • Andrea Szurominé Korecz MOL Nyrt., e-mail: kaszuro@mol.hu
  • István Garaguly SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, e-mail: garagulyistvan@gmail.com https://orcid.org/0000-0002-2802-0738
  • István Szente ELTE Tatai Geológus Kert
  • Andrea Varga SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék http://orcid.org/0000-0002-8673-1482
  • Béla Raucsik SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék https://orcid.org/0000-0002-1951-5974
Kulcsszavak: Szegedi-medence, Szegedi Dolomit Formáció, biosztratigráfia, paleoökológia, foraminifera, alga, Megalodontidae

Absztrakt

A Szegedi Dolomit Formációba sorolt sötétszürke, breccsásodott dolomit a Szegedi-medence legjellegzetesebb mezozoos képződménye. Jellemzője a több fázisú dolomitosodás és átkristályosodás, ami magyarázza az ősmaradványok rossz megtartását és szegényességét. Jelen munkánkban egy kivételesen gazdag és jó megtartású ősmaradvány-együttes vizsgálati eredményeiről számolunk be. Az Üllés–18 fúrás 6. mf kőzetanyagából készült vékonycsiszolatokban Hoyenella–Glomospirella–Glomospira dominanciájú foraminifera-együttes mellett alga telepfoszlányokat és ostracoda kettős teknőket is megfigyeltünk. A
minta különlegességét egy Megalodontidae kagyló juvenilis példánya adja. A kőzet mikrofáciese és ősmaradvány-együttese középső-triász, felső-anisusi–ladin korú, megnövekedett sótartalmú, sekélytengeri, zátonyháttér–lagúna környezetet valószínűsít. A bepárlódott, magas sótartalmú tengervíz szerepet játszhatott a formáció dolomitosodásában.

Hivatkozások

BÉRCZINÉ MAKK A. 1985: Mesozoic formation types of the Great Hungarian Plain. — Általános Földtani Szemle 21, 3–47.

BÉRCZINÉ MAKK, A. 1986: Mesozoic formation types of the Great Hungarian Plain. — Acta Geologica Hungarica 29/3–4, 261–282.

BÉRCZINÉ MAKK, A. 1996: Foraminifera of the Triassic formations of Alsó Hill (Northern Hungary). Part 2: Foraminifera assemblage of the Wetterstein Limestone Formation. — Acta Geologica Hungarica 39/3, 223–309.

BÉRCZINÉ MAKK, A., KONRÁD, GY., RÁLISCHNÉ FELGENHAUER, E. & TÖRÖK, Á. 2004: Tiszai Egység. — In: HAAS J. (ed.): Magyarország geológiája, Triász. — Eötvös Kiadó, Budapest, 303–354.

BLEAHU, M., MANTEA, G., BORDEA, S., PANIN, S., ŞTEFĂNESCU, M., SIKIĆ, K., HAAS, J., KOVÁCS, S., PÉRÓ, CS., BÉRCZI-MAKK, A., KONRÁD, GY., NAGY, E., RÁLISCH-FELGENHAUER, E. & TÖRÖK, Á. 1994: Triassic facies types, evolution and paleogeographic relations of the Tisza Megaunit — Acta Geologica Hungarica 37, 187–234.

GARAGULY, I., RAUCSIK, B., VARGA, A. & SCHUBERT, F. 2017: Középső-triász dolomitok képződésének története és töréses deformációja a Szegedi-medence területén — Földtani Közlöny 147/1, 39–60. https://doi.org/10.23928/foldt.kozl.2017.147.1.39

GAŹDZICKI, A. 1983: Foraminifers and biostratigraphy of Upper Triassic and Lower Jurassic of the Slovakian and Polish Carpathians. — Palaeontologia Polonica 44, 109-169.

HAAS, J. & PÉRÓ, CS. 2004: Mesozoic evolution of the Tisza Mega-unit. — International Journal of Earth Sciences 93, 297–313. https://doi.org/10.1007/s00531-004-0384-9

HAAS, J., BUDAI, T., CSONTOS, L., FODOR, L. & KONRÁD GY. 2010: Magyarország pre-kainozoos földtani térképe, 1:500 000. — Magyar Állami Földtani Intézet kiadványa, Budapest

HORVÁTH A. 1990: Szedimentáció- és diagenezis vizsgálatok D-alföldi szénhidrogénkutató fúrások anizuszi dolomit (Szegedi terület) és nagyharsányi mészkő (Bácskai terület) képződményein. — Doktori értekezés, kézirat, ELTE, Budapest, 107 p.

KEMENCI, R. & ČANOVIĆ, M. 1997: Geologic setting of the Pre-Tertiary basement in Vojvodina (Yugoslavia). Part I: The Tisza Megaunit of North Vojvodina — Acta Geologica Hungarica 40, 1–36.

KOLAR-JURKOVŠEK, T., VUKS, V., ALJINOVIĆ, D., HAUTMANN, M., KIAM, A. & JURKOVŠEK, B. 2013: Olenekian (Early Triassic) fossil assemblage from eastern Julian Alps (Slovenia). — Annales Societatis Geologorum Poloniae 83/3, 213–227. https://doi.org/10.5167/uzh-94540

MACHEL, H. G. 2004: Concepts and models of dolomitization: a critical reappraisal.— In: BRAITHWAITE, C.J.R., RIZZI, G. & DARKE,G. (Eds.) The Geometry and Petrogenesis of Dolomite Hydrocarbon Reservoirs. — Geol. Soc. London Spec. Publ. 235, 7–63. https://doi.org/10.1144/gsl.sp.2004.235.01.01

MAURER, F. & RETTORI, R. 2002: Middle Triassic Foraminifera from the Seceda Core (Dolomites, Northern Italy). — Rivista Italiana di Paleontologia e Stratigrafia 108/3, 391–398. https://doi.org/10.13130/2039-4942/5484

ORAVECZ-SCHAFFER, A. 1987: A Dunántúli-középhegység triász képződményeinek foraminiferái (Triassic Foraminifers of theTransdanubian Central Range) — Geologica Hungarica Series Palaeontologica 50, 1–331.

SALAJ, J., BORZA, K. & SAMUEL, O. 1983: Triassic Foraminifers of the West Carpathians. — Geologický Ústav Dionýza Štúra, 213 p.

T. KOVÁCS G. 1977: A Dél-Alföld mezozoikuma. — Földtani Közlöny 107, 150–167.

VÉGH-NEUBRANDT, E. 1982: Triassische Megalodontaceae: Entwicklung, Stratigraphie und Paläontologie. — Akadémiai Kiadó, Budapest, 526 pp.

VELLEDITS, F., PÉRÓ, CS., BLAU, J., SENOWBARI-DARYAN, B., KOVÁCS, S., PIROS, O., POCSAI, T., DUMITRICA, P. & PÁLFY, J. 2011: The oldest Triassic platform margin reef from the Alpine-Carpathian region (Aggtelek, NE Hungary): Platform evolution, reef albiota and biostratigraphic framework. — Rivista Italiana di Paleontologia e Stratigrafia 117/2, 221–268. https://doi.org/10.13130/2039-4942/5973

ZANINETTI, L. 1976: Les Foraminifères du Trias. — Rivista Italiana di Paleontologia e Stratigrafia 82/1, 1–258.

WARREN, J. K., 2000: Dolomite: occurrence, evolution and economically important associations. — Earth-Science Reviews 52, 1–81. https://doi.org/10.1016/s0012-8252(00)00022-2

Megjelent
2018-06-10
Rovat
Értekezés

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei