A dorozsmai márvány (Tiszai-főegység) kőzettani újravizsgálata: deformáció és fluidum hatása a mikroszerkezet fejlődésére

  • Nikoletta Papp SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, e-mail: pappnicki@gmail.com
  • Andrea Varga SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék http://orcid.org/0000-0001-9165-5368
  • Előd Mészáros SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék
  • Béla Raucsik SZTE TTIK Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék, Vulcano Kutatócsoport http://orcid.org/0000-0002-1951-5974

Absztrakt

A márványok petrográfiai vizsgálata napjainkig alárendelt szerepet kapott a hazai földtani szakirodalomban. A márványt felépítő ásványfázisok, valamint azok szemcsemérete és a szemcsehatár jellegének meghatározása (kőzetszövet), illetve a deformációs bélyegek feltárása és értelmezése révén azonban átfogó képet kaphatunk a kőzet metamorf fejlődéséről és deformációtörténetéről, ami független bizonyítékokkal szolgálhat a befoglaló metamorf kőzettest korrelációjához.


A Békés–Codrui-egységen belül elhelyezkedő, Dorozsma környéki kristályos aljzatban egy maximum néhányszor tíz méter vastagságú, markáns töréses deformációt szenvedett márványzóna található. Tanulmányunkban az e zónát mintázó Dorozsma‒4, ‒7 és ‒54 fúrások által feltárt márványból készült archív vékonycsiszolatok petrográfiai vizsgálatát végeztük el.


A mikroszkópos vizsgálatok alapján a dorozsmai márvány döntően karbonát + kvarc + Mg-klorit ± talk összetételű, finomszemcsés, heteroblasztos szövetű márványból épül fel. A szemcsehatárok jellemzően szutúráltak, illetve beöblösödők, a deformációs ikerlemezek közül dominánsan a II. és a IV. típus van jelen. A mintákban általánosan jellemzők a kisméretű, kvarccal és karbonáttal kitöltött oldódásos üregek, amelyeket mikrokristályos karbonátból álló szegély övez. Erősen átalakult, mikrokristályos kőzetváltozat szintén megfigyelhető, valamint nagyméretű, szigmoid-alakú karbonátklasztok és rezorbeált, polikristályos, alszemcsés szerkezetű kvarcklasztok is megjelennek a mikrokristályos alapanyagban. Helyenként a nagyméretű karbonátszemcsék deformációs ikerlemezeit apró, kisméretű, zárványmentes karbonátszemcsék helyettesítik, amelyek a nagyméretű szemcsék között is megtalálhatók Mg-klorittal együtt.


Az archív vékonycsiszolatok petrográfiai vizsgálata alapján kijelenthető, hogy a vizsgált márványt többfázisú deformáció érte. A D1 esemény a szöveti bélyegek alapján nagyobb, 250 ºC-ot meghaladó hőmérsékleten mehetett végbe, amelyet később felülbélyegzett egy kis hőmérsékletű deformációs esemény (D2), amelyhez fluidumhatás társult. E fluidum gyengítő hatása okozhatta a vékonycsiszolati léptékben felismerhető képlékény alakváltozást, valamint a kis hőmérsékletű dinamikus rekrisztallizációra utaló szöveti bélyegeket.

Megjelent
2017-12-06
Hogyan kell idézni
PAPP, Nikoletta et al. A dorozsmai márvány (Tiszai-főegység) kőzettani újravizsgálata: deformáció és fluidum hatása a mikroszerkezet fejlődésére. Földtani Közlöny, [S.l.], v. 147, n. 4, p. 337-356, dec. 2017. ISSN 2559-902X. Elérhető: <http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/638>. Közzététel dátuma: 12 dec. 2017. doi: https://doi.org/10.23928/foldt.kozl.2017.147.4.337.
Rovat
Értekezés