Fluidumok, áramlási rendszerek és ásványtani lenyomataik összefüggései a Budai Termálkarszton

  • Judit Mádlné Szőnyi ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, e-mail: szjudit@ludens.elte.hu http://orcid.org/0000-0002-5628-4386
  • Anita Erős ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
  • Tímea Havril ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
  • Zsófia Poros ConocoPhillips
  • Orsolya Győri MTA-ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport, Eötvös Loránd Tudományegyetem
  • Ádám Tóth ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék http://orcid.org/0000-0002-7300-6687
  • Anita Csoma MOL Nyrt.
  • Paola Ronchi Eni Spa
  • Andrea Mindszenty ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék http://orcid.org/0000-0001-8927-3053
Kulcsszavak: fluidum-fejlődéstörténet, gravitációs áramlási rendszerek, termikus felhajtóerő, kénizotóp, Budai-termálkarszt, Gödöllői-dombság

Absztrakt

A Budai Termálkarszt (BTK) fluidum-fejlődéstörténetét az ásványparagenezisek tükrében a késő-miocén fedett karbonátos állapottól vizsgáltuk. Ekkor a termikus felhajtóerő vezérelte a felszínalatti vízáramlást. Később, a Budai-hegység kiemelkedésével és a csapadékvíz beszivárgásával megkezdődött a vízszint különbségek által vezérelt vízáramlási rendszerek kialakulása. További változást okozott a Gödöllői-dombság kiemelkedése, mely a Budai-hegység kiemelt területei mellett a keleti medencerész felől is domborzati hajtóerőt biztosított. A meginduló beszivárgás lehetővé tette a fedő sziliciklasztos képződmények nátrium-kloridos vizeinek karbonátos víztartóba történő lejutását. Jelenleg a Budai-hegység és tágabb környezete a BTK áramlási rendszerének nyugati félig fedett részét, míg a Gödöllői-dombságtól a Dunáig tartó terület a rendszer keleti, fedett részét képezi. A BTK összefüggő áramlási rendszerében hidrosztatikus közeli nyomásviszonyok uralkodnak. A rendszer regionális és köztes megcsapolódási területei a Duna mentén húzódnak. A helyi, köztes és regionális áramlási rendszerek különbségeit a nyugati, félig fedett terület forrásai jelzik. A jelenkori vízáramlás domináns hajtóereje a vízszintkülönbségekből fakad, asszimmetrikus jellege a hidrosztratigráfiai helyzet, valamint a keleti és nyugati medencerészek közötti beszivárgáskülönbség következménye. A Duna alatt Ny­–K irányú regionális átáramlás zajlik. A regionális feláramlás hidrotermális komponense NaCl-os medenceeredetű vízzel egészül ki. A meteorikus eredetű, langyos köztes, ill. a hideg helyi vízáramlásokban Mg2+ és SO42- gazdag vizek jellemzőek, a medenceeredtű fluidomok jelenléte itt nem bizonyított. Az eredmények rámutatnak a rendszer hőmérsékleti eloszlását meghatározó folyamatokra, valamint a fedőüledékek hő felhalmozódásában betöltött szerepére. A rózsadombi és a Gellért-hegy előterében található források fizikai-kémiai tulajdonságok szerinti elkülönülését szerkezeti és a két áramlási rendszer különbségei okozhatják. A Gellért-hegynél csak termálvíz lép felszínre, míg a Rózsadombnál langyos és termálvíz megcsapolódás egyaránt zajlik. A különbség a hidrotermális vizek összetételében, eltérő forrásterületre és vízkémiai folyamatokra utal. A déli rendszer szulfát-többlete az evaporit összletekkel, a központi rendszer szulfátja medenceeredetű kén-hidrogénnel hozható összefüggésbe. A rózsadombi langyos meteorikus vizek szulfát forrása a fedő képződménybek piritje lehet. A fluidum-fejlődéstörténeti tanulmány eredményei hozzájárulnak a barlangképződési folyamatok értelmezéséhez.

Hivatkozások

ALFÖLDI, L. 1979: Budapesti hévizek. — VITUKI Kiadvány, 102.
ALFÖLDI, L. 1981: A budapesti geotermikus áramlási rendszer modellje. — Hidrológiai Közlöny 61/9, 397-403.
ALFÖLDI, L., BÉLTEKY, L., BÖCKER, T., HORVÁTH, J., KORIM, K., LIEBE, P. & RÉMI, R. 1968: Budapest hévizei. — VITUKI.
ANDA, D., MAKK, J., KRETT, G., MÁRIALIGETI, K., MÁDL-SZŐNYI, J. & BORSODI, A. 2016: A Molnár János-barlang víz és biofilm bekteriumközösségei. — Hidrológiai Közlöny 96/1, 3-7.
ANDA, D., KRETT, G., MAKK, J., MÁRIALIGETI, K., MÁDL-SZŐNYI, J. & BORSODI, A. K. 2017: Comparison of Bacterial and Archaeal communities from different habitats of the hypogenic Molnár János Cave of the Buda Thermal Karst System (Hungary). — Journal of Cave and Karst Studies 79/2, 113-121. http://doi.org/10.4311/2015mb0134
ANDA, D., MAKK, J., KRETT, G., JURECSKA, L., MÁRIALIGETI, K., MÁDL-SZŐNYI, J. & BORSODI, A. K. 2015: Thermophilic prokaryotic communities inhabiting the biofilm and well water of a thermal karst system located in Budapest (Hungary). — Extremophiles 19/4, 787-797. https://doi.org/10.1007/s00792-015-0754-1
ANDRE, B. J. & RAJARAM, H. 2005: Dissolution of limestone fractures by cooling waters: Early development of hypogene karst systems. — Water Resources Research 41/1. https://doi.org/10.1029/2004wr003331
BAKALOWICZ, M. J., FORD, D. C., MILLER, T., PALMER, A. N. & PALMER, M. V. 1987: Thermal genesis of dissolution caves in the Black Hills, South Dakota. — Geological Society of America Bulletin 99/6, 729-738. https://doi.org/10.1130/0016-7606(1987)99%3C729:tgodci%3E2.0.co;2
BALLA, Z. & KORPÁS, L. 1980: A Börzsöny hegység vulkáni szerkezete és fejlõdéstörténete (Volcanotectonics and evolution of the Börzsöny Mts). — MÁFI Évi Jelentés 1978, 78-101.
BISCHOFF, J. L., JULIÁ, R., SHANKS, W. C. & ROSENBAUER, R. J. 1994: Karstification without carbonic acid: Bedrock dissolution by gypsum-driven dedolomitization. — Geology 22/11, 995-998. https://doi.org/10.1130/0091-7613(1994)022<0995:kwcabd>2.3.co;2
BODOR, P., TÓTH, Á., KOVÁCS, J. & MADL-SZŐNYI, J. 2015: Multidimensional data analysis of natural springs in a carbonate region. — First EAGE/TNO Workshop: Basin Hydrodynamic Systems in Relations to their Contained Resources, Utrecht (6 - 8 May 2015). https://doi.org/10.3997/2214-4609.201412324
CSEPREGI, A. 2007: A karsztvíztermelés hatása a Dunántúli–középhegység vízháztartására. — In: L. Alföldi & L. Kapolyi (szerk.): Bányászati karsztvízszintsüllyesztés a Dunántúli–középhegységben. Magyar Tudományos Akadémia, Földrajztudományi Intézet, Budapest, pp. 77-112.
DEMING, D. 2002: Introduction to hydrogeology. —. McGraw-Hill College, New York.
DÉRI-TAKÁCS, J., ERŐSS, A. & KOVÁCS, J. 2015: The chemical characterization of the thermal waters in Budapest, Hungary by using multivariate exploratory techniques. — Environmental Earth Sciences 74/12, 7475-7486. https://doi.org/10.1007/s12665-014-3904-3
DUBLYANSKY, Y. V. 2000: Hydrothermal speleogenesis: its settings and peculiar features. — In: A. Klimchouk, D. Ford, A. Palmer & W. Dreybrodt (szerk.): Speleogenesis. Evolution of karst aquifers. National Speleological Society, pp. 292-297.
ERHARDT, I. & ÖTVÖS, V. 2011: Meteorikus fluidum hozzájárulás vizsgálata a Gellért-hegy környezetében megcsapolódó vizekben. — Tudományos Diákköri dolgozat, Eötvös Loránd Egyetem.
ERHARDT, I., ÖTVÖS, V., ERŐSS, A., CZAUNER, B., SIMON, S. & MÁDL-SZŐNYI, J. 2017: Hydraulic evaluation of the hypogenic karst area in Budapest (Hungary). — Hydrogeology Journal, 1-21. https://doi.org/10.1007/s10040-017-1591-3
ERŐSS, A. 2010: Characterization of fluids and evaluation of their effects on karst development at the Rózsadomb and Gellért Hill, Buda Thermal Karst, Hungary. — PhD dissertation, Eötvös Loránd University, Budapest, 171.
ERŐSS, A., MÁDLNÉ SZŐNYI, J. & CSOMA, A. É. 2011a: The effects of mixed hydrothermal and meteoric fluids on karst reservoir developmnet, Buda Thermal Karst, Hungary. — Shell-EMR Final Report.
ERŐSS, A., MÁDL-SZŐNYI, J. & CSOMA, A. É. 2012a: Hypogenic karst development in a hydrogeological context, Buda Thermal Karst, Budapest, Hungary. — Groundwater quality sustainability: IAH selected papers on hydrogeology 17, 119-133. https://doi.org/10.1201/b12715-12
ERŐSS, A., MÁDL-SZŐNYI, J., SURBECK, H., HORVÁTH, Á., GOLDSCHEIDER, N. & CSOMA, A. É. 2012b: Radionuclides as natural tracers for the characterization of fluids in regional discharge areas, Buda Thermal Karst, Hungary. — Journal of Hydrology 426, 124-137. https://doi.org/10.1016/j.jhydrol.2012.01.031
ERŐSS, A., POROS, Z., MÁDL-SZŐNYI, J., MINDSZENTY, A., MOLNÁR, F., RONCHI, P. & CSOMA, A. É. 2011b: Role of karstic and basinal fluids in porosity evolution in the Buda Hills, Hungary. — AAPG International Conference and Exhibition 2011: Following Da Vinci’s Footsteps to Future Energy Resources: Innovations from Outcrops to Assets AAPG, Paper 1071554.
ERŐSS, A., CSOMA, É., MÁDL-SZŐNYI, J., SASOWSKY, I., FEAZEL, C., MYLORIE, J., PALMER, A. & PALMER, M. 2008: The effects of mixed hydrothermal and meteoric fluids on karst reservoir development, Buda Thermal Karst, Hungary. — Karst from recent to reservoirs 14, 57-63.
FODOR, L. 2011: A Budai-hegység földtani K-Ny-i irányú földtani szelvénye. — In: A. Mindszenty (szerk.): Földtani értékek és az ember. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
FODOR, L., MAGYARI, Á., FOGARASI, A. & PALOTÁS, K. 1994: Tercier szerkezetfejlődés és késő paleogén üledékképződés a Budai-hegységben. A Budai-vonal új értelmezése (Tertiary tectonics and Late Paleogene sedimentation in the Buda Hills, Hungary. A new interpretation of the Buda line) —Földtani Közlöny 124/2, 130-305.
GÁL, B., POROS, Z. & MOLNÁR, F. 2008: A Hárshegyi Homokkő Formáció hidrotermális kifeljődései és azok kapcsolatai regionális földtani eseményekhez. — Földtani Közlöny 138/1, 49-60.
GOLDSCHEIDER, N. & DREW, D. 2007: Methods in Karst Hydrogeology. — International Association of Hydrogeologists, CRC Press. https://doi.org/10.4324/9780203934623
GRAY, C. J. & ENGEL, A. S. 2013: Microbial diversity and impact on carbonate geochemistry across a changing geochemical gradient in a karst aquifer. — The ISME journal 7/2, 325-337. https://doi.org/10.1038/ismej.2012.105
GYALOG, L., MAROS, G. & PELIKÁN, P. 2016: Budapest geokalauza. — Magyar Földtani és Geofizikai Intézet
GYŐRI, O., POROS, Z., MINDSZENTY, A., MOLNÁR, F., FODOR, L. & SZABÓ, R. 2011: Budai-hegységi paleogén karbonátos kőzetek diagenezistörténete. — Földtani Közlöny 141/4, 341-361.
HAAS, J., BUDAI, T., CSONTOS, L., FODOR, L. & KONRÁD, G. 2010: Magyarázó Magyarország pre-kainozoos földtani térképéhez 1:500 000 (Explanation to the Pre-Cenozoic geological map of Hungary). — Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Budapest.
HÁMOR, T. 1991: Az anoxikus üledékképződés és a korai diagenezis vizsgálata stabil izotóp mérések alkalmazásával. — Az Országos Tudományos Kutatási Alap 259. sz. téma zárójelentése, Magyar Állami Földtani Intézet.
HAVRIL, T., MOLSON, J. W. & MÁDL-SZŐNYI, J. 2016: Evolution of fluid flow and heat distribution over geological time scales at the margin of unconfined and confined carbonate sequences – A numerical investigation based on the Buda Thermal Karst analogue. — Marine and Petroleum Geology 78, 738-749. https://doi.org/10.1016/j.marpetgeo.2016.10.001
INGEBRITSEN, S. E., SANFORD, W. E. & NEUZIL , C. E. 2006: Groundwater in geologic processes. — Cambridge University Press.
IZÁPY, G. 2002: Magyarország forrásainak katasztere. — VITUKI Rt. Hidrológiai Intézete.
JAKUCS, L. 1950: A dolomitporlódás kérdése a Budai-hegységben — Földtani Közlöny 80/10-12, 361-380.
JÁMBOR, A. 1974: Üledékes kéntelep a Zsámbéki-medence szarmata sorozatában. — A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése, 301-3.
KELE, S. 2009: Édesvízi mészkövek vizsgálata a Kárpát-medencéből: paleoklimatológiai és szedimentológiai elemzések (Travertine studies from the Carpathian Basin: paleoclimatological and sedimentological analyses). — Doktori étrekezés, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.
KELE, S., SCHEUER, G., DEMÉNY, A., SHEN, C.-C. & CHIANG, H.-W. 2011: : A Rózsadomb (Budapest) édesvízi mészköveinek U/Th sorozatos kormeghatározása és stabilizotóp-geokémiai vizsgálata (U/Th dating and stable isotope geochemical investigation of the travertines of the Rózsadomb (Budapest)). — Földtani Közlöny 141/2, 445-468.
KOVÁCS-PÁLFFY, P. & FÖLDVÁRI, M. 2004: : Északkelet-dunántúli édesvízi mészkövek ásványtana. — Földtani Közlöny 134, 563-587.
KOVÁCS, J. & MÜLLER, P. 1980: A budai-hegyek hévizes tevékenységének kialakulása és nyomai (Evolution and evidence of the thermal water activity in the Buda Hills). — Karszt és Barlang 2, 93-98.
KOVÁCS, J. & ERŐSS, A. 2017: Statistically optimal grouping using combined cluster and discriminant analysis (CCDA) on a geochemical database of thermal karst waters in Budapest. — Applied Geochemistry 84, 76-86. https://doi.org/10.1016/j.apgeochem.2017.05.009
LEÉL-ŐSSY, S. 1995: A Rózsadomb és környékének különleges barlangjai (Particular caves of the Rózsadomb Area). — Földtani Közlöny 125/3-4, 363-432.
LEÉL-ŐSSY, S. 2017: Caves of the Buda Thermal Karst. —: Hypogene Karst Regions and Caves of the World. Springer, pp. 279-297. https://doi.org/10.1007/978-3-319-53348-3_18
LENKEY, L., DÖVÉNYI, P., HORVÁTH, F. & CLOETINGH, S. 2002: Geothermics of the Pannonian Basin and its bearing on the neotectonics. — EGU Stephan Mueller Special Publication Series 3, 29-40. https://doi.org/10.5194/smsps-3-29-2002
MACHEL, H. 1992: Low-temperature and high-temperature origins of elemental sulfur in diagenetic environments. — Native Sulfur–Developments in Geology and Exploration, 3-22.
MÁDL-SZŐNYI, J. & TÓTH, Á. 2015: Basin-scale conceptual groundwater flow model for an unconfined and confined thick carbonate region. — Hydrogeology Journal 23/7, 1359-1380. https://doi.org/10.1007/s10040-015-1274-x
MÁDL-SZŐNYI, J. & TÓTH, Á. 2017: Topographically driven fluid flow at the boundary of confined and unconfined sub-basins of carbonates: basic pattern and evaluation approach on the example of Buda Thermal Karst. — In: P. Renard & C. Bertrand (szerk.): EuroKarst 2016, Neuchâtel: Advances in the Hydrogeology of Karst and Carbonate Reservoirs. Springer International Publishing, Cham, pp. 89-98. https://doi.org/10.1007/978-3-319-45465-8_10
MÁDL-SZŐNYI, J., PULAY, E., TÓTH, Á. & BODOR, P. 2015: Regional underpressure: a factor of uncertainty in the geothermal exploration of deep carbonates, Gödöllő Region, Hungary. — Environmental Earth Sciences 74/12, 7523-7538. https://doi.org/10.1007/s12665-015-4608-z
MÁDL-SZŐNYI, J., CZAUNER, B., IVÁN, V., TÓTH, Á., SIMON, S., ERŐSS, A., BODOR, P., HAVRIL, T., BONCZ, L. & SŐREG, V. 2017: Confined carbonates–Regional scale hydraulic interaction or isolation? — Marine and Petroleum Geology. https://doi.org/10.1016/j.marpetgeo.2017.06.006
MÁDLNÉ SZŐNYI, J., CZAUNER, B., ERŐSS, A. & SIMON, S. 2013: Karbonátos és csatlakozó üledékes medenceterületek fluidumdinamikai összefüggéseinek vizsgálata a szénhidrogén kutatás hatékonyságának javítása érdekében a Paleogén-medencében - Zárójelentés. — Eötvös Loránd Tudományegyetem, Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, 200.
MARTINECZ, Á. 2014: Hidrosztratigráfiai értékelés és áramkép szimuláció a Budai Termálkarszton. (Hydrostratigraphic distribution and groundwater flow simulation in the Buda Thermal Karst) —Szakdolgozat, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.
MINDSZENTY, A. 2013: Budapest: Földtani értékek és az ember. — ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 312.
MINDSZENTY, A. & MÁDL-SZŐNYI, J. 1999: A Rózsadombi termálkarszt monitoring működtetése. — In: A. Mindszenty & J. Mádl-Szőnyi (szerk.), ELTE TTK Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék, pp. 118.
MINDSZENTY, A., MÁDLNÉ SZŐNYI, J., ERŐSS, A. & PETHŐ, S. 2001: A Budai Termálkarszt területén feltételezhető epikarszt vizsgálata. — ELTE TTK Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék, 50.
MINDSZENTY, A., MÁDL-SZŐNYI, J., PETHŐ, S., KOVÁCS, J., MÜLLER, I., FODOR, L., KÁDÁR, M., ANGELUS, B., ERŐSS, A., NYÚL, K., POYANMEHR, Z. & VARGA, R. 2000: Rózsadombi Termálkarszt Monitoring Optimalizálása - Zárójelentés a 2000. évben végzett munkáról. — ELTE TTK Alkalmazott és Környezetföldtani Tanszék, 111.
MOLSON, J. W. & FRIND, E. O. 2015: HEATFLOW - SMOKER Version 7.0 - Density-dependent flow and advective-dispersive transport of thermal energy, mass or residence time in three-dimensional porous or discretely-fractured porous media. — Manuscript - Université Laval.
NÁDOR, A. 1991: A Budai-hegység paleokarsztjai. — Doktori értekezés, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Általános és Történeti Földtani Tanszék, 171.
ÖTVÖS, V., ERHARDT, I., ERŐSS, A., CZAUNER, B., SIMON, S. & MÁDLNÉ SZŐNYI, J. 2017: A Budai Termálkarszt hidraulikai viszonyainak barlangképződési vonatkozásai. — Karsztfejlődés XXII, 5-33.
PALMER, A. N. 2007: Cave geology. — Cave books, 454.
PALOTAI, M. 2013: Oligocene-Miocene Tectonic Evolution of the central part of the Mid-Hungarian Shear Zone. — PhD dissertation, Eötvös Loránd University, Budapest.
PAPP, F. 1942: Budapest meleg gyógyforrásai. —. Budapest Központi Gyógy-és Üdülőhelyi Bizottság Rheuma és Fürdőkutató Intézet.
PENTECOST, A. 2005: Travertine. —. Springer Science & Business Media. https://doi.org/10.1007/1-4020-3606-x
PLUMMER, L. N. & BACK, W. 1980: The mass balance approach: application to interpreting the chemical evolution of hydrologic systems. — American Journal of Science 280/2, 130-142. https://doi.org/10.2475/ajs.280.2.130
POROS, Z. 2010: Imprints of superimposed meteoric and thermal karst events on the porosity evolution of carbonate reservoirs – The case of the Buda Thermal Karst (Pannonian Basin, Hungary). — Final report, ENI S.P.A
POROS, Z. 2011: Fluid migration and porosity evolution in the Buda Hills, Hungary—selected examples from Triassic and Paleogene carbonate rocks. — PhD dissertation, Eötvös Loránd University, Budapest.
POROS, Z., ERŐSS, A., MÁDL-SZŐNYI, J., MINDSZENTY, A., MOLNÁR, F., RONCHI & CSOMA, É. A. 2010: Mixing of karstic and basinal fluids affecting hypogene cave formation and mineralization in the Buda Thermal Karst, Hungary. — In: L. Zaharia, A. Kis, B. Topa, G. Papp & T. Weiszburg (szerk.): Acta Mineralogica Petrographica Abstract Series, Budapest, pp. 864.
POROS, Z., MINDSZENTY, A., MOLNÁR, F., PIRONON, J., GYŐRI, O., RONCHI, P. & SZEKERES, Z. 2012: Imprints of hydrocarbon-bearing basinal fluids on a karst system: mineralogical and fluid inclusion studies from the Buda Hills, Hungary. — International Journal of Earth Sciences 101/2, 429-452. https://doi.org/10.1007/s00531-011-0677-8
POYANMEHR, Z. 2016a: Budai karsztrendszer utánpótlódási viszonyainak hidrodinamikai vizsgálata vizgeokémiai adatok figyelembevételével. — Doktori értekezés, Szegedi Tudományegyetem.
POYANMEHR, Z. 2016b: A felszín alatti vízáramlás modellezése Budapest tágabb területén. — Földtani Közlöny 146/1, 61-70.
ROYDEN, L. H. & HORVÁTH, F. 1988: The Pannonian Basin. A study in basin evolution. — Amer. Assoc. Petrol. Geol. Memoir 45.
RUSZKICZAY-RÜDIGER, Z., FODOR, L. & HORVÁTH, E. 2006: Neotectonic and landscape evolution of the Gödöllő Hills, central Pannonian Basin, Hungary. — Geolines 20, 116-118. https://doi.org/10.1016/j.gloplacha.2007.02.010
RUSZKICZAY-RÜDIGER, Z., FODOR, L. I. & HORVÁTH, E. 2007: Neotectonics and Quaternary landscape evolution of the Gödöllő Hills, Central Pannonian Basin, Hungary. — Global and Planetary Change 58/1, 181-196. https://doi.org/10.1016/j.gloplacha.2007.02.010
RUSZKICZAY-RÜDIGER, Z., DUNAI, T., BADA, G., FODOR, L. & HORVÁTH, E. 2005a: Middle to late Pleistocene uplift rate of the Hungarian Mountain Range at the Danube Bend,(Pannonian Basin) using in situ produced 3He. — Tectonophysics 410/1-4, 173-187. https://doi.org/10.1016/j.tecto.2005.02.017
RUSZKICZAY-RÜDIGER, Z., FODOR, L., BADA, G., LEÉL-ÖSSY, S., HORVÁTH, E. & DUNAI, T. 2005b: Quantification of Quaternary vertical movements in the central Pannonian Basin: a review of chronologic data along the Danube River, Hungary. — Tectonophysics 410/1-4, 157-172. https://doi.org/10.1016/j.tecto.2005.05.048
RUSZKICZAY-RÜDIGER, Z., DUNAI, T., FODOR, L., BADA, G., LEÉL-ŐSSY, S. & HORVÁTH, E. 2005c: A negyedidőszaki függőleges kéregmozgások számszerűsítése a Duna völgyében a korábbi kronológiai adatok és új, kozmogén 3He kitettségi kor mérések alapján (Quantifíing of Quaternary vertical movements of litosphere in the Duna Valley based on archive chronological and new 3He exposure data). — Földtani Közlöny 135/3, 373-403.
SCHEUER, G. & SCHWEITZER, F. 1980: A Budai hévforrások fejlődéstörténete a felső pannontól napjainkig. — Bull. Soc. Hidr. Hung. 60/11, 492-501.
SCHRÉTER, Z. 1912: Harmadkori és pleisztocén hévforrások tevékenységének nyomai a Budai hegyekben (Traces of Tertiary and Pleistocene thermal spring activity in the Buda Mts). — Földtani Intézet Évkönyve/19/5.
SCHUBERT, F., KÓTHAY, K., DÉGI, J., M. TÓTH, T., BALI, E., SZABÓ, C., BENKÓ, Z. & ZAJACZ, Z. 2007: A szakirodalomban használt fluidum-és olvadék zárványokkal kapcsolatos kifejezések és szimbólumok szótára. — Földtani Közlöny 137/1, 83-102.
SZABÓ, V., FÓRIZS, I., HAŁAS, S., PELC, A. & DEÁK, J. 2009: A budapesti hévizek szulfátjának eredete stabilizotópos mérések alapján. — A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat 77, 73-81.
SZANYI, G., SURÁNYI, G. & LEÉL-ŐSSY, S. 2012: Cave development and Quaternary uplift history in the Central Pannonian Basin derived from speleothem ages. — Quaternary Geochronology 14, 18-25. https://doi.org/10.1016/j.quageo.2012.09.001
TAKÁCS-BOLNER, K. 1989: Regional and special genetic marks on the Pál-völgy cave, the largest cave of thermal water origin in Hungary. —: Proceedings 10th International Congress of Speleology, Budapest, pp. 819-822.
TÓTH, J. 1962: A theory of groundwater motion in small drainage basins in central Alberta, Canada. — Journal of Geophysical Research 67/11, 4375-4388. https://doi.org/10.1029/jz067i011p04375
TÓTH, J. 1963: A theoretical analysis of groundwater flow in small drainage basins. — Journal of Geophysical Research 68/16, 4795-4812. https://doi.org/10.1029/jz068i016p04795
TÓTH, J. 1999: Groundwater as a geologic agent: an overview of the causes, processes, and manifestations. — Hydrogeology journal 7/1, 1-14. https://doi.org/10.1007/s100400050176
TÓTH, J. 2009: Gravitational systems of groundwater flow: theory, evaluation, utilization. — Cambridge University Press. Gravitational systems of groundwater flow: theory, evaluation, utilization. https://doi.org/10.1007/s100400050176
VENDEL, M. & KISHÁZI, P. 1964: Összefüggések melegforrások és karsztvizek között a Dunántúli-Középhegységben megfigyelt viszonyok alapján. — MTA Műszaki Tudományos Osztályának Közleményei, 97-119.
VETŐ, I., NAGYMAROSY, A., BRUKNER-WEIN, A., HETÉNYI, M. & SAJGÓ, C. 1999: Salinity changes control isotopic composition and preservation of the organic matter: The Oligocene Tard Clay, Hungary revisited. —: 19th International Organic Geochemistry. TÜBITAK, Marmara Research Center, Istanbul, Turkey, pp. 411-412.
VIRÁG, M. 2016: Történeti áttekintés a budai barlangok keletkezéséről - a klasszikus karsztfejlődéstől a hipogén barlangképződésig. — Karszt és Barlang 2012-14, 24-46.
WEIN, G. 1977: A Budai-hegység tektonikája (Tectonism of the Buda Hills). — MÁFI Alkalmi kiadvány, 76.
ZIMMERMAN, W. B. 2006: Multiphysics modeling with finite element methods. — World Scientific Publishing Co Inc. https://doi.org/10.1142/6141
Megjelent
2018-03-04
Rovat
Értekezés

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei