http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/issue/feed Földtani Közlöny 2019-07-24T05:53:31+00:00 Sztanó Orsolya sztano.orsolya@gmail.com Open Journal Systems <p>A <strong>Földtani Közlöny</strong> — a <strong>Magyarhoni Földtani Társulat</strong>&nbsp;(MFT) hivatalos tudományos szakfolyóirata &nbsp;— 1871 óta jelenik meg, jelenleg évente négy füzetben, magyar és angol nyelven. Célja a Kárpát-Pannon térség földtani felépítésével foglalkozó, eredeti, új tudományos eredmények megjelentetése.&nbsp; A tanulmányokat független szakértők bírálják el. A folyóirat ezenkívül &nbsp;a Társulattal és szakmai életünkkel kapcsolatos információkat is közöl. Az MFT döntésének köszönhetően a folyóirat 2017-től nyílt hozzáférésű.</p> http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1451 Minta előszűrési vizsgálati módszer cirkonon végzett U–Pb kormeghatározás pontosságának javítására 2019-07-24T05:53:31+00:00 Annamária Kis annamari.kis@gmail.com Tamás Weiszburg glauconite@gmail.com György Buda demoszerzo@web2studio.info <p>Habár mind a mai napig az U-Pb geokronológia legmegbízhatóbb ásványa a cirkon, mégis a belső, szöveti heterogenitása a kellő megbízhatóságú és időfelbontású korolás legfőbb akadálya lehet. <br>Kutatási munkánk eredményeképpen e korlát leküzdésére négylépcsős elővizsgálati eljárást alakítottunk ki, mely általánosságban véve bármely olyan esetben hatékonyan alkalmazható, ahol a geológiai kormeghatározás alapját a cirkon ásvány képezi. <br>A négylépcsős elővizsgálati módszer a következő lépéseket tartalmazza: 1. A cirkonkristályok morfológiai típusainak meghatározása. 2. A cirkonkristályokban található egy- és többfázisú ásványzárványok azonosítása elektronsugaras mikronanalízis alapján. 3. A cirkonkristályok (elsődleges és másodlagos) szöveti bélyegeinek nyomozása pásztázó elektronmikroszkóppal (SEM) készített katódlumineszcens (CL) és visszaszórtelektron-képek (BSE) alapján, 4. A cirkonkristályokban lévő zónák szerkezeti állapotának meghatározása Raman-spektroszkópiai vizsgálatok segítségével a ν3(SiO4) rezgési sáv félértékszélessége (FWHM) alapján. <br>Jelen cikkben a módszer hatékonyságát bizonyítandó, hazánk területéről (Mórágy környéke) és Ausztriából (Rastenberg környéke) származó variszkuszi granitoid kőzetek járulékos elegyrészeként megjelenő cirkont vizsgáltunk. Választásunk olyan területekre esett, melyek előzetes megfigyelések alapján geokémiailag és kőzettanilag egyaránt szoros rokonságot mutatnak, így az azonosságok továbberősítése mellett a különbségek kimutatására is lehetőségünk nyílt. <br>A négylépcsős elővizsgálati módszert alkalmazva, a szeparált cirkonkristályok részletes szöveti térképének elkészítése során lehatároltuk az elsődleges (magmás) és másodlagos (utómagmás) geológiai folyamatok által hátrahagyott szöveti bélyegeket, továbbá kizártuk az összes szerkezetileg roncsolt (metamikt) zónát, elkerülve ezzel az ólomvesztés lehetőségét és a felülbélyegzett koradatok esélyét. <br>Végül az összegyűjtött adatok együttes értelmezése nyomán kijelöltük a cirkonkristályokon belül azokat a néhány tíz mikrométeres, kémiailag és szerkezetileg közel homogén területeket, melyek megbízhatóan felhasználhatók az U-Pb korhatározás során, egyúttal megkaptuk a kulcsot is, mellyel a mért koradatokat geológiai folyamatokhoz köthetjük. Ezen négylépcsős módszer segítségével a cirkon magok esetében 80%-os, növekedési és szektorzónáknál 94%-os, konvolút zónák kormeghatározása során 100%-os kihozatallal tudtuk hasznosítani koradatainkat.</p> 2019-07-06T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2019 Földtani Közlöny http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1592 Sinemuri (alsó-jura) brachiopodák a Nyugati-Gerecséből 2019-07-24T05:53:31+00:00 Edina Wettstein edina.wettstein@gmail.com Alfréd Dulai dulai.alfred@nhmus.hu Attila Vörös voros.attila@nhmus.hu József Pálfy palfy@elte.hu <p>Az ÉNY-Gerecsében fekvő Nagy-Teke-hegyen, Nyerges-hegyen és Alsó-Látó-hegyen előforduló sinemuri Hierlatzi Mészkőből a Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE TTK nyári térképezési terepgyakorlat gyűjtéseinek köszönhetően gazdag brachiopoda fauna került elő. Az összesen begyűjtött 2470 brachiopoda példány közül 1321 faj szinten is meghatározható volt. A faunában 21 nemzetség 36 azonosítható faja fordul elő, további két taxont nemzetség szinten lehetett meghatározni külső morfológiai alapon. A fajok elkülönítését egyes esetekben belső morfológiai vizsgálat (sorozatcsiszolás), és statisztikai módszer segítette elő. Minden taxonról részletes fényképes dokumentáció készült.<br>A három lelőhelyen a jellemző Mediterrán brachiopoda taxonok többsége megtalálható. A fauna Mediterrán jellege alátámasztja azt az ősföldrajzi elképzelést, hogy a sinemuriban a Mediterrán mikrokontinenst, és benne a Gerecse területét, a brachiopodák elterjedését korlátozó mélytengerek (barrierek) határolták, melyek elválasztották az eurázsiai és afrikai selfektől. A Dunántúli-középhegység ÉK-i részén elhelyezkedő Gerecse-hegység a jura során tagolt morfológiájú terület volt. A Nyugati-Gerecse egy tengeralatti hátsághoz (Gorba-hát) tartozott, míg a Keleti-Gerecse területén medence helyezkedett el. A hátságon és a két rész közötti átmeneti területeken, a lejtőkön, időszakosan Hierlatzi Mészkő rakódott le. A három lelőhely faunájának összetételében jelentkező, kvantitatív paleoökológiai elemzéssel is feltárt különbségeket részben a helyi őskörnyezeti eltérések, részben a tágulásos tektonikai események közötti időbeli eltérések okozhatták.</p> 2019-07-06T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2019 Földtani Közlöny http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1337 Új adatok az esztergomi egri korú (késő-oligocén–kora-miocén) gastropoda faunához 2019-07-24T05:53:31+00:00 Zoltán Vicián kauri72@gmail.com Zoltán Kovács kzkovacszoltan@gmail.com Gerhard Stein gerhard-stein.lg@t-online.de <p>Jelen munka az Esztergom-Szentgyörgymező mellett feltárt egri korú (késő-oligocén – kora-miocén) rétegsor molluszkafaunájának részletesebb ismeretéhez járul hozzá 27 faj bemutatásával. Ezek közül 14 a lelőhelyről eddig még nem dokumentált ismert gastropoda-taxon. Néhány ritka species újonnan begyűjtött jó megtartású példányát is ábrázoljuk. A lelőhely gazdag faunája a tudományra nézve öt új faj leírását tette lehetővé: <em>Calyptraea baldii </em>n. sp., <em>Cypraeorbis nadaii</em> n. sp., <em>Paziella</em> (<em>Paziella</em>) <em>modesta</em> n. sp., <em>Contortia zitae </em>n. sp. és <em>Clavatula danuvii</em> n. sp. Új kombinációk: <em>Tritia edentata</em> (Báldi, 1966) nov. comb., <em>Cordieria collectiva</em> (Noszky, 1936) nov. comb., <em>Stenodrillia oligocenica</em> (Noszky, 1936) nov. comb. Több, korábban bevezetett egri korú molluszkafaj típuspéldánya 1956-ban megsemmisült, ezek közül öt, az esztergomi anyagban is előforduló taxon számára neotípust jelölünk ki: <em>Euthriofusus szontaghi </em>Noszky, 1936; <em>Eoconus egerensis</em> (Noszky, 1936); <em>Cordieria collectiva</em> (Noszky, 1936); <em>Stenodrillia oligocenica</em> (Noszky, 1936); <em>Turricula telegdirothi</em> (Noszky, 1936).</p> 2019-07-06T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2019 Földtani Közlöny http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1480 Parvamussium fallax (KOROBKOV) a Csabrendek - Gyepükaján környéki Padragi Márgában 2019-07-24T05:53:31+00:00 Kálmán Tóth toth.kalman99@upcmail.hu <p>A Parvamussium fallax (KOROBKOV) faj Csabrendek-Gyepükaján környékén (Déli-Bakony, Magyarország) mélyült fúrások által harántolt Padragi Márga Formáció alsó, glaukonitos márga és mészmárga rétegekből felépülő Csabrendeki Márga Tagozatában fordul elő. Az irodalmi adatok szerint felső eocénben és alsó oligocénben egyaránt megtalálható faj e területen a középső eocén felső részét (bartoni emelet) képviselő rétegekben található. Rétegtani elterjedése tehát nagyobb az eddig ismerteknél, ezért kevésbé alkalmas szűk rétegtani intervallum kijelölésére, viszont környezetjelző szerepet játszik. A rétegsorban elfoglalt helye, azaz sekély- és közép-szublitorális molluszka féléket tartalmazó, glaukonitban gazdag rétegek felett és plankton-foraminiferákban gazdag pelagikus rétegek alatt, glaukonitban szegényebb márgákban, mészmárgákban való előfordulása, a faj életterét a mélyszublitorális övben, a self és a medence lejtő határán jelöli ki. <br>A dolgozat feltárja az alak magyar vonatkozásait. A fajt elsőként HOFMANN (1873) ábrázolta Pecten bronni MAYER név alatt, első leírását LŐRENTHEY (1911) készítette el, azonban egyikük sem ismerte fel a Budai hegységi példányoknak a Pecten bronni MAYER alaktól eltérő jellegét. Azt KOROBKOV(1937) vonta be az általa felállított Variamussium fallax KOROBKOV új fajba. Az alak e néven vált ismertté a rétegtani irodalomban, de a taxonomusok szerint a Variamussium nemzetségnév a Parvamussium junior szinonímája, ezért a faj helyes megnevezése: Parvamussium fallax (KOROBKOV).</p> 2019-07-06T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2019 Földtani Közlöny http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1452 A vertikális migráció szerepe a hazai szénhidrogén-felhalmozódások feltöltődésében 2019-07-24T05:53:31+00:00 István Koncz koncz.istvan38@chello.hu <p>A szerző áttekintést ad a tárolók szénhidrogénekkel való feltöltődését eredményező migrációról, különös tekintettel a vertikális migrációra. Megkísérli a mélyebben képződött és a medence sekély részein felhalmozódott szénhidrogének közötti kapcsolat értékelését. A kiválasztott példák — a hozzáférhető geokémiai adatok szerint — megerősítik az ismert mezők szénhidrogénekkel történt vertikális feltöltődését olyan vetőzónák mentén, amelyek összekötik a sekélyebben fekvő tárolókat a medence mélyebb részein elhelyezkedő effektív anyakőzetekkel.</p> 2019-07-06T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2019 Földtani Közlöny http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1721 In memoriam Dr. Baksa Csaba 2019-07-15T07:55:10+00:00 János Földessy demoszerze@web2studio.info <p>1946. március 8-án született Budapesten. Érettségi után, 1964-ben az ELTE geológus szakán lett hallgató. Diplomájának megszerzése után 1969-től dolgo zott az OÉÁ geológusaként. Munkáját ZELENKA Tibor kutatásvezető főgeológus irányításával kezdte Recsken, az akkor legfontosabb, és máig lezáratlan érckutatási program ban, a 700–1200 m mélységben húzódó mélyszint fúrásos és bányászati munkáinál. Így az elsők egyike lehetett az akkori lehetőségek szerinti legmagasabb tudományos és műszaki színvonalon végzett, jól szervezett és vezetett országos jelen tőségű projekt fiatal szakembergárdájában. 1972-ben a földtani osztály vezetését vehette át, s az ő irányításával folytatódott tovább a munka egészen 1983-ig. Kollégái, egy kori beosztottjai máig elismeréssel beszélnek arról a jó szellemű közösségről, munkabeli együttműködésről és végül barátivá alakuló kapcsolatokról, ami ezt a kutató csoportot mindvégig jellemezte. <em>(folytatás a PDF-ben)</em></p> 2019-07-06T12:31:07+00:00 Copyright (c) 2019 Földtani Közlöny http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1723 Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések 2019-07-15T07:55:10+00:00 Tibor Cserny demoszerze@web2studio.info <p>Események, rendezvények:</p> <ul> <li class="show">ISZA’2019</li> <li class="show">Egy jól sikerült nemzetközi konferencia margójára</li> <li class="show">A 22. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés</li> </ul> 2019-07-06T19:14:36+00:00 Copyright (c) 2019 Földtani Közlöny