Földtani Közlöny http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony <p>A <strong>Földtani Közlöny</strong> — a <strong>Magyarhoni Földtani Társulat</strong>&nbsp;(MFT) hivatalos tudományos szakfolyóirata &nbsp;— 1871 óta jelenik meg, jelenleg évente négy füzetben, magyar és angol nyelven. Célja a Kárpát-Pannon térség földtani felépítésével foglalkozó, eredeti, új tudományos eredmények megjelentetése.&nbsp; A tanulmányokat független szakértők bírálják el. A folyóirat ezenkívül &nbsp;a Társulattal és szakmai életünkkel kapcsolatos információkat is közöl. Az MFT döntésének köszönhetően a folyóirat 2017-től nyílt hozzáférésű.</p> Magyarhoni Földtani Társulat / Hungarian Geological Society hu-HU Földtani Közlöny 0015-542X Dr. Mindszenty Andrea köszöntése http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/941 <p>&nbsp;&nbsp; Az elmúlt évtizedek Magyarországon dolgozó, kutató és jelentős teljesítményeket felmutató földtani szakemberei nek sorából kiemelkedik&nbsp;Mindszenty Andrea professzor asszony életműve, aki a közelmúltban ünnepelte kollé gáival, tanítványaival életének egyik jelentős évfordulóját. Tevékenységének sokoldalúságát, tudományos eredményei nek csaknem teljes keresztmetszetét átfogóan bemutató ünnepi, szakmai rendezvény előadói vállalták, hogy tanul má nyaikat a Földtani Közlöny tematikus számában meg jele nítve állítsanak emléket egy nagyszerű életmű állo másainak. A Magyarhoni Földtani Társulat és személy szerint én magam is, — mint az ünnepelt egykori évfolyam társa és munkásságának nagy tisztelőjeörömmel álltunk a kezdeményezés mögé. Vallom, hogy hivatásunk és szeretett szakmánk kimagasló és maradandó eredményeket elérő képviselőinek tisztelete ilyen formában is meg kell, hogy mutatkozzék, példát állítva a fiatal generációk elé, egyúttal kordokumentumként archiválva egy megőrzésre érdemes életpálya mások számára is utat mutató értékeit. Mindszenty Andrea professzor asszony több évtizedes tevékenysége mind a bauxitkutatásban, mind az alkalmazottföldtani munkákban, mind az egyetemi oktatásban és ismeretterjesztő feladatok magas szintű végzésében megmutatkozott, és kitűnő előadói stílusa által azok számára maradan dó élményt ajándékozott, akik valamelyik szakmai területen vele kapcsolatba kerültek. <em>(folytatás a PDF-ben)</em></p> Csaba Baksa ##submission.copyrightStatement## 2018-03-04 2018-03-04 148 1 3 4 Egy itáliai utazás http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/950 <p>2016. szeptember 6-án, két héttel kerekszámú születés napja után MINDSZENTY Andreával hármasban autóba ültünk, hogy végigrobogjunk Ausztrián, majd egész Olasz országon, le Palermoig azért, hogy így együtt, miképpen a múltban többször is, végiglátogassuk kedves itáliai helyein ket és kedvenc olasz kollégáinkat. Míg korábban munka, vagyis közös kutatások céljából mentünk Olaszországba, most kizárólag személyes okok motiváltak bennünket. Számos okból széttartó elfoglaltságaink miatt úgymond „hivatalos” szakmai utazásra már bizonyára nem lett volna alkalmunk, ha tehát hármasban akartunk még egyszer közös olasz programot csinálni, akkor azt csak saját erőből, saját időnkből lekerítve tudtuk megvalósítani.<br>Az autóban a szokásos ülésrendet vettük fel: Andrea a hátsó ülésen — pontosítunk: üléseken — foglalt helyet. Itt amúgy ő maga a lehető legkisebb helyet igényelte, minden más köbcentimétert a mesés összevisszaságban tartott holmija töltött ki: korántsem teljes felsorolás szerint térképek (több ségükben haszontalanok), ruhadarabok (a klímához képest feleslegesen meleg holmik), üdítős üvegek (zömmel üresek) és ennivalók, különféle csomagolásban és állagban. Ezek között hosszú perceket töltve lehetett valamit keresni, amiről aztán rendszerint kiderült, hogy a hátsó csomag tartóban van. (folytatás a PDF-ben)</p> András Galácz Attila Vörös ##submission.copyrightStatement## 2018-03-17 2018-03-17 148 1 5 8 A triász és a jura időszak határán lezajlott globális krízis és annak nyomai magyarországi rétegsorokban http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/540 <p>A&nbsp; triász&nbsp; időszakot&nbsp; lezáró&nbsp; tömeges&nbsp; kihalás&nbsp; egyike&nbsp; a&nbsp; fanerozoikum&nbsp; legnagyobb&nbsp; kihalási&nbsp; eseményeinek,&nbsp; amelyet globális környezeti krízis idézhetett elő. Kutatása az elmúlt két évtizedben vált intenzívvé és azóta szerte a világon, számos szelvény részletes vizsgálatával folyik. A szemle jellegű cikk célja a környezeti krízis kőzetekben megőrződött nyomainak felderítését célzó rendkívül kiterjedt és szerteágazó kutatások fontosabb eredményeinek és a folyamatokat kiváltó okok értelmezésének áttekintése, valamint a hazai triász-jura határképződmények jelentőségének és a szelvények vizsgálatával eddig szerzett ismereteknek az összegző bemutatása.</p> János Haas József Pálfy Orsolya Győri Ádám T. Kocsis Zoltán Lantos ##submission.copyrightStatement## 2018-03-17 2018-03-17 148 1 9 26 10.23928/foldt.kozl.2018.148.1.9 Részlegesen dolomitosodott alsó-jura mészkő a tatai Kálvária-dombon http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/695 <p>A tatai Kálvária-dombon feltáruló alsó-jura mészkőben korábban nem azonosított dolomit testet ismertünk fel. A dolomit test egy repedés mentén jelenik meg és egy szintben a Pisznicei Mészkő réteglapjával párhuzamosan is kiterjed, így „gomba” metszetet mutat. A dolomit finom-középkristályos, és helyenként nyeregdolomit is megjelenik. A dolomittestet breccsazóna harántolja. A klasztokat több generációs fehér-szürke-sárga kalcit cementálja, amelyben zárványként apró dolomittörmelék is megfigyelhető. A dolomittest nem breccsásodott, hanem rétegződéssel párhuzamos kalciterek vágják át. Dolomit utáni kalcit pszeudomorfózát (dedolomitot) is azonosítottunk a Pisznicei Mészkő breccsazóna melletti szakaszán. A három különböző dolomit (finom-középkristályos helyettesítő dolomit, nyeregdolomit cement, törmelékes dolomit zárványok a kalcitban) valamint a később kalcittal helyettesítődött dolomit képződése is feltételezhetően ugyanahhoz a dolomitosodási eseményhez köthető. A repedés mentén áramló, esetenként réteglap mentén elszivárgó fluidum szövetromboló módon dolomitosította a mellékkőzetet. Ennek a dolomit fázisnak a törmelékét találjuk meg a breccsazónát cementáló kalcit zónái között. A dolomitosodás repedéshez kötötten ment végbe. A stabilizotóp értékek betemetődéskor végbement folyamatot valószínűsítenek. Az anyaoldat lehetett az ekkor jelenlévő pórusvíz vagy hidrotermális fluidum. A törések poszt-szediment jellege, és breccsát cementáló kalcit meteorikus eredete alapján a dolomitosodási esemény a késő-jura és késő-kréta–paleogén között mehetett végbe.</p> Orsolya Győri Andrea Mindszenty János Haas György Czuppon ##submission.copyrightStatement## 2018-03-04 2018-03-04 148 1 27 34 10.23928/foldt.kozl.2018.148.1.27 Osztrák és magyar bauxitok egy alpi tektonikai keretben: tisztelet Mindszenty Andrea professzornak http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/450 <p>A kréta korú osztrák-magyar bauxitok részletes korrelációját Mindszenty Andrea tette közzé elsőként a 1980-as években. Az Északi Mészkő Alpokban és a Dunántúli Középhegységben elhelyezkedő bauxitok közötti jelenlegi távolság néhány száz kilométer nagyságrendü. A késő krétára (turontol a korai szantoniig) vonatkozó vázlatos palinspasztikus rekonstrukció azonban sokkal közelebbi egykori helyzetükre utal.&nbsp; Ugyanakkor, fontos különbségek is vannak ezeknek a bauxitoknak a tulajdonságai között amelyek a felszínre került kora alpi takarórenszer fölötti eltérő paleogeográfiai helyzetüket tükrözik. Más jellegü eltérések, mint például a porozitásban mutatkozó különbségek, a későbbi alpi szerkezeti felülbélyegzésnek tudhatóak be. Az osztrák és magyar bauxitok nemcsak a képződésükkel egyidős földtani viszonyokrol nyújtanak információkat, hanem a regionális geodinamikai környezetre vonatkozó adatokkal is szolgálnak közvetlenül a lerakodásuk elött és után is. A kréta bauxitok tipikus lerakódási környezete a tágabb alpi régióban különféle flexurális medencék peremén végbement kiemelkedéssel és karsztosodással függött össze. A bauxitok fontos földtani információkkal szolgáltathatnak az egykori regionális geodinamikai folyamatokrol, ahogy erre Mindszenty Andrea úttörő módon már a korai 1990-as években rámutatott.</p> Gábor Tari Hans-Gert Linzer ##submission.copyrightStatement## 2018-03-04 2018-03-04 148 1 35 44 10.23928/foldt.kozl.2018.148.1.35 Az utóbbi 20 év barlangkutatási eredményei a Budai-hegységben (különös tekintettel a Rózsadomb környékére) http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/365 <p>A Földtani Közlöny 125. 3-4. számában jelent meg összefoglaló a Budai-hegység barlangjairól (Leél-Őssy Sz. 1995). Az azóta eltelt időszakban (elsősorban a kutatási módszerek fejlődésének, és a megszaporodott hegyvidéki építkezéseknek köszönhetően) nemcsak új feltárások történtek (elsősorban a Rózsadomb térségében, ahol az 1995-ben ismert 30 km-es járathossz csaknem a duplájára, 55 km-re növekedett), hanem az itteni hipogén barlangok genetikájával, ásványvilágával kapcsolatban is számos új eredmény született. A keletkezéssel kapcsolatos új elméletek közül az elváltozott (kovás) zónákkal kapcsolatosakat, és a barlangot kioldó aszcendens termálvizek eredetével és keveredésével kapcsolatos új eredményeket kell kiemelnünk. Az akkor a Budai-hegységben ismert barlangi ásványfajok száma 15-ről 31-re emelkedett. Ebben az időszakban születtek az első konkrét eredményeket tartalmazó korhatározások is. Ezek közül több részben publikálásra került Mindszenty Andrea szerkesztette <em>Budapest: Földtani értékek és az ember</em> c. 2013-as könyvben. Az egész Budai-hegységben ma 239 barlangot ismerünk. Budapesten (a Pilishez tartozó Róka-hegyen lévőkkel együtt) 176 barlang található. A Rózsadomb térségében 102 barlangot kataszterizáltak az Országos Barlangnyilvántartásban. Az elmúlt 20 évben legfontosabb barlangfelfedezések a víz alatti Molnár János-barlangban, a Hideglyuk- és Harcsaszájú, valamint a Pál-völgyi-barlangban történtek: az utóbbi három barlang és a Mátyás-hegyi-barlang közötti összekötő járatok feltárásának köszönhetően, közel 31 km-es hosszával a Pál-völgyi-barlangrendszer lett Magyarország leghosszabb barlangja, megelőzve az Aggtelek-jósvafői Baradla-barlangot (beleértve a Baradla szlovákiai részét, a Domica-barlangot is). Nagy eredmény az eddig csak felszín közeli járatairól ismert Ferenc-hegyi-barlangban a Mélyszint megtalálása. Három új kisbarlang: a Citadella-kristálybarlang, a Királylaki-barlang és a József-hegyi 4. sz. barlang felfedezése pedig különösen értékes ásványkiválásai, ill. nagyon perspektivikus továbbkutatási lehetőségei miatt nagyon jelentős. Ezen kívül további 32 kisbarlangot találtak a kutatók az elmúlt 20 évben a Budai-hegységben, elsősorban a Rózsadomb térségében <em>(1. ábra, 1. táblázat)</em>.</p> Szabolcs Leél-Őssy Magdolna Virág ##submission.copyrightStatement## 2018-03-04 2018-03-04 148 1 45 74 10.23928/foldt.kozl.2018.148.1.45 Fluidumok, áramlási rendszerek és ásványtani lenyomataik összefüggései a Budai Termálkarszton http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/892 <p>A Budai Termálkarszt (BTK) fluidum-fejlődéstörténetét az ásványparagenezisek tükrében a késő-miocén fedett karbonátos állapottól vizsgáltuk. Ekkor a termikus felhajtóerő vezérelte a felszínalatti vízáramlást. Később, a Budai-hegység kiemelkedésével és a csapadékvíz beszivárgásával megkezdődött a vízszint különbségek által vezérelt vízáramlási rendszerek kialakulása. További változást okozott a Gödöllői-dombság kiemelkedése, mely a Budai-hegység kiemelt területei mellett a keleti medencerész felől is domborzati hajtóerőt biztosított. A meginduló beszivárgás lehetővé tette a fedő sziliciklasztos képződmények nátrium-kloridos vizeinek karbonátos víztartóba történő lejutását. Jelenleg a Budai-hegység és tágabb környezete a BTK áramlási rendszerének nyugati félig fedett részét, míg a Gödöllői-dombságtól a Dunáig tartó terület a rendszer keleti, fedett részét képezi. A BTK összefüggő áramlási rendszerében hidrosztatikus közeli nyomásviszonyok uralkodnak. A rendszer regionális és köztes megcsapolódási területei a Duna mentén húzódnak. A helyi, köztes és regionális áramlási rendszerek különbségeit a nyugati, félig fedett terület forrásai jelzik. A jelenkori vízáramlás domináns hajtóereje a vízszintkülönbségekből fakad, asszimmetrikus jellege a hidrosztratigráfiai helyzet, valamint a keleti és nyugati medencerészek közötti beszivárgáskülönbség következménye. A Duna alatt Ny­–K irányú regionális átáramlás zajlik. A regionális feláramlás hidrotermális komponense NaCl-os medenceeredetű vízzel egészül ki. A meteorikus eredetű, langyos köztes, ill. a hideg helyi vízáramlásokban Mg<sup>2+</sup> és SO<sub>4</sub><sup>2-</sup> gazdag vizek jellemzőek, a medenceeredtű fluidomok jelenléte itt nem bizonyított. Az eredmények rámutatnak a rendszer hőmérsékleti eloszlását meghatározó folyamatokra, valamint a fedőüledékek hő felhalmozódásában betöltött szerepére. A rózsadombi és a Gellért-hegy előterében található források fizikai-kémiai tulajdonságok szerinti elkülönülését szerkezeti és a két áramlási rendszer különbségei okozhatják. A Gellért-hegynél csak termálvíz lép felszínre, míg a Rózsadombnál langyos és termálvíz megcsapolódás egyaránt zajlik. A különbség a hidrotermális vizek összetételében, eltérő forrásterületre és vízkémiai folyamatokra utal. A déli rendszer szulfát-többlete az evaporit összletekkel, a központi rendszer szulfátja medenceeredetű kén-hidrogénnel hozható összefüggésbe. A rózsadombi langyos meteorikus vizek szulfát forrása a fedő képződménybek piritje lehet. A fluidum-fejlődéstörténeti tanulmány eredményei hozzájárulnak a barlangképződési folyamatok értelmezéséhez.</p> Judit Mádlné Szőnyi Anita Erős Tímea Havril Zsófia Poros Orsolya Győri Ádám Tóth Anita Csoma Paola Ronchi Andrea Mindszenty ##submission.copyrightStatement## 2018-03-04 2018-03-04 148 1 75 96 10.23928/foldt.kozl.2018.148.1.75 Szongoth G. hozzászólása Visnovitz et al. A Balaton alatti pannóniai rétegeket mintázó TFM–1/13 kutatófúrás komplex vizsgálatának eredményei című cikkéhez (147/3, pp. 283–296) http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/942 <p>Nagyon érdekes a kutatófúrás értékeléséről neves szerzők által jegyzett tanulmány, de van egy erős hiányérzetem: nem szerepel benne mélyfúrás-geofizikai mérés. Számomra, aki 5. évtizede mélyfúrásgeofizikával foglalkozom, hihetetlen, hogy a 2000-es évek elején, Magyarországon létezik olyan földtani kutatófúrás, ahol nem végeznek mélyfúrás-geofizikai vizsgálatokat. Szinte szégyelleném felsorolni, hogy egy komplex mélyfúrás-geofizikai méréssorozat hányféle méréstípust tartalmaz, és azokból mennyi információ származhatott volna. <em>(folytatás a PDF-ben)</em></p> Szongoth Gábor ##submission.copyrightStatement## 2018-03-04 2018-03-04 148 1 97 98 Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/943 <ul> <li>Megemlékezés Videfalván az MFT megalakításának 170. éves évfordulójáról</li> <li>13. Téli Ásványtudományi Iskola, Veszprém, 2018. január 19–20.</li> <li>Földtani és kultúrtörténeti értékeink nyomában az Aggteleki karszton</li> <li>Befejezetlen történet Emlékülés a recski mélyszint felfedezésének 50. évfordulóján</li> <li>Az „Ősvány-csapat” mini kiállítása a Lelkes Ásványbörzén</li> <li>Személyi hírek</li> </ul> Tibor Cserny ##submission.copyrightStatement## 2018-03-04 2018-03-04 148 1 99 102