Földtani Közlöny http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony <p>A <strong>Földtani Közlöny</strong> — a <strong>Magyarhoni Földtani Társulat</strong>&nbsp;(MFT) hivatalos tudományos szakfolyóirata &nbsp;— 1871 óta jelenik meg, jelenleg évente négy füzetben, magyar és angol nyelven. Célja a Kárpát-Pannon térség földtani felépítésével foglalkozó, eredeti, új tudományos eredmények megjelentetése.&nbsp; A tanulmányokat független szakértők bírálják el. A folyóirat ezenkívül &nbsp;a Társulattal és szakmai életünkkel kapcsolatos információkat is közöl. Az MFT döntésének köszönhetően a folyóirat 2017-től nyílt hozzáférésű.</p> hu-HU sztano.orsolya@gmail.com (Sztanó Orsolya) istir@caesar.elte.hu (Bartha István Róbert) sze, 16 jan 2019 12:09:10 +0000 OJS 3.1.1.4 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 Pannóniai üledékképződés és szerkezeti mozgások az Északi-pikkely (Kelet-Mecsek) területén http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1034 <p>A Kelet-Mecsek északi peremén fekvő Északi-pikkely bonyolult felépítésű, részben neogén üledékekkel fedett keskeny, kiemelt alaphegységi sáv. Erősen tektonizált terület fiatal, miocén utáni szerkezeti mozgásokkal. A területen a pannóniai üledékek legnagyobb kiterjedésben Nagymányok körül találhatók meg. 2015-ben keletkezett ideiglenes feltárásokat dokumentáltunk üledék- és szerkezetföldtani szempontból, réteg szerinti ősmaradványgyűjtés kíséretében. A mintegy 120 m vastag pannon-tavi rétegsort viszonylag finomszemű, puhatestű maradványokban gazdag agyag-kőzetliszt-finomhomok sorozat alkotja a vékony (&lt;3 m), kavicsos durvahomok anyagú idősebb pannóniai rétegek fölött. A faunában uralkodó kagylók mellett csiga-, kagylósrák-, hal- és növénymaradványok is előkerültek. A legidősebb rétegek a Prosodacnomya dainellii - P. vutskitsi puhatestű zónákba, míg a finomabb szemű fedőüledékek a Congeria rhomboidea zónába tartoznak.<br>A pannóniai üledékképződés kezdetben csak az északi előtérben indult meg, nyílttavi, agyagmárgás-aleuritos rétegsor formájában (Száki Agyagmárga). Őslénytani vizsgálatok hiányában az elöntés kezdetének időpontját a Mecsek előtt húzódó keskeny árokban nem ismerjük; a tőle északra húzódó széles hát elöntése puhatestű adatok alapján 8,9 Ma után történt. Ezt az északról érkező, alpi-kárpáti eredetű deltarendszer finomhomok-agyag hordalékának felhalmozódása váltotta fel (Újfalui Formáció), a Prosodacnomya dainellii és P. vutskitsi litorális molluszkazónába tartozó puhatestűek szerint ~7,3 millió évvel ezelőtt. A szeizmikus geometria alapján az északi előtér ekkor sekély vízzel borított hátság lehetett, míg az Északi-pikkely szárazulat volt. Itt az üledékképződés a deltarendszernek a Mecsek északi pereméhez történő érkezésével megközelítőleg egyidőben kezdődött meg. Az elöntés tagolt domborzatú térszínt ért. A helyi, mecseki forrásból származó, partközelben lerakódott vékony kavicsos homokrétegek után következő, jórészt szublitorális faunájú deltaüledékek következtek. A pannóniai üledékképződés során kisebb léptékű eltolódásos mozgások zajlottak. Erősebb tektonikai hatások annak lezárulása után érték a területet: a hegység északi peremvetője és vele közel párhuzamos sík(ok) mentén eltolódásos-feltolódásos szerkezeti mozgások történtek.</p> Ádám Kovács, Krisztina Sebe, Imre Magyar, Andrea Szuromi-Korecz, Erika Kovács ##submission.copyrightStatement## http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1034 szo, 12 jan 2019 00:00:00 +0000 Kovadúsulásos és alumíniumdúsulásos mállási és üledékképződési folyamatok a kora-albai folyamán a Csehbányai-medencében http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1329 <p>A Csehbányai-medencében a kora-albai kiemelkedés eltérő eredménnyel járt a terület egyes részei között, s a Tési Formációval kezdődő újabb üledékképződés ezt rögzítette is. Ahol a Tési Formáció a jura–apti rétegsor valamelyik tagjára települ, a formáció bázisán gyakori a Kepekői Tagozat, amely lényegében törmelékes jellegű kovakőzetekből áll. Ahol viszont a fekü felső-triász mészkő, előfordul bauxitos vagy Al-dús képződmény, amely az Alsóperei Bauxit Formációhoz sorolható. Mindez azt jelzi, hogy a medence területén változatos erősségű tektonikai folyamatok zajlottak, eredményükként pedig változatos domborzat keletkezett. Az Alsóperei Formáció és a tűzkőtörmelékes összlet (Kepekői Tagozat) felhalmozódási és diagenetikus feltételei eltérőek, de vannak hasonlóságok is. A hasonlóság a helyi eredetű kőzetanyag szerepében, az uralkodó oxidatív jellegben, a pangó vízi mikrofáciesek előfordulásában, a durva törme lékanyag alaki és osztályozottsági jellegeiben mutatkozik. A Kepekői Tagozat anyaga azonban sokkal nagyobb arányban helyi, mint a bauxité, ráadásul legnagyobbrészt reziduális, voltaképp oldási maradék jellegű. A bauxitban lévő mészkőtörmelék nyilván klaszt, a bauxit kiindulási kőzet(ei)nek eredeti jellege pedig ez idő szerint nem állapítható meg.</p> Mária Gellai †, József Knauer, Andrea Mindszenty ##submission.copyrightStatement## http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1329 szo, 12 jan 2019 00:00:00 +0000 Törmelékes rétegsorok komplex eredetvizsgálata (KEVi). Ötelemes, összehangolt törmelékeskőzet-elemző vizsgálatsor http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/922 <p>Közismert, hogy a törmelékes kőzetek, mint például szénhidrogén-, vagy víztároló anyagok, és mint eltűnt hegységek lepusztulási maradékai komoly gazdasági és tudományos jelentőséggel bírnak. Törmelékszemcséinek pontos ásvány-kőzettani meghatározása (petrográfiája) és forrásterületük azonosítása mindkét terület számára fontos kutatási irányt jelenthet. Laza törmelékes rétegsorok provenancia vizsgálatára hagyományosan két fő irányzat alakult ki: a nagyobb méretű kavicsok petrográfiája, amellyel az egyedi, néhány cm-nél nagyobb méretű kavicsok makroszkópos, terepi és vékonycsiszolatos vizsgálatát végezzük, valamint a nehézásvány vizsgálat, amely a rétegek homokméretű részlegének ásványszemcséinek meghatározásával foglalkozik. Mindkét módszernek komoly hiányosságai vannak. Ezek egy részének kiküszöbölésére az utóbbi években bevezették a beágyazott szemcsecsiszolatos vizsgálati módszert, de a nehézásványok biztos kőzethez rendelhetősége így sem oldódott meg. Ezzel a munkánkkal az a célunk, hogy egy olyan vizsgálatsort mutassunk be, amely laza üledékes rétegsoroknak az eddigieknél sokkal pontosabb és biztosabb forrás meghatározását teszi lehetővé, és amelynek segítségével kiküszöbölhetők a korábban alkalmazott módszerek egyedi hiányosságai. Az általunk kiterjedt eredet-vizsgálati módszernek (KEVi) nevezett ötelemes, összehangolt szemcseelemző vizsgálatsor az eddig hagyományosan és újabban használt, valamint ebben a cikkben használt újonnan bemutatott vizsgálatokat együttesen, összehangoltan tartalmazza. Jelen cikkben részletesen bemutatjuk a „KEVi” módszer egyes elemeinek vizsgálati leírását, alkalmazhatósági feltételeit, előnyeit és hátrányait, valamint a vizsgálatsorban betölthető szerepét és hasznát. A dolgozat végén a „KEVi” módszer értékelését is összefoglaljuk.</p> Dóra Georgina Miklós, Sándor Józsa, György Szakmány ##submission.copyrightStatement## http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/922 szo, 12 jan 2019 00:00:00 +0000 A nyírás- és a térfogatváltozás mértékének kvantitatív becslése szigmoidális húzási hasítékok alapján http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1023 <p>Munkánkban bemutatjuk a kulisszás elrendeződésű erek képződési mechanizmusait, tárgyaljuk a húzásos hasadékok nyírási zónákon belüli fejlődését, illetve a húzásos hasadékok szigmoidális alakjának alapvető kialakulási modelljeit. Mindezek alapján egy olyan, a húzásos hasadékrendszerek geometriáján alapuló módszertant mutatunk be, amelynek segítségével megbecsülhető a nyírási zónákban lezajlott nyírási alak-, illetve térfogatváltozás. A megfelelő számítási módszer kiválasztásához nélkülözhetetlen az adott húzásos hasadékrendszer képződési modelljének meghatározása. Ennek érdekében egy több elemből álló szempontrendszert állítottunk össze. A bemutatott módszertan alkalmazhatóságát a Nyugati-Mecsekben elhelyezkedő Bodai Agyagkő Formáció BAF–2 fúrásának példáján szemléltetjük. A fúrás maganyagában nagy számban fordulnak elő töréses-képlékeny nyírási zónákra jellemző, szigmoidális húzásos hasadékrendszerek. Tanulmányunkban számszerűsítjük az elemzésre alkalmas nyírási zónákban végbement nyírás- és térfogatváltozás mértékét. Az egyes modellek felhasználásával kapott értékek — a) passzív forgási modell: nyírási alakváltozás γ = 0,74 és 0,73; térfogatváltozás -49% illetve -57%, b) „redőzött kőzethíd” modell: nyírási alakváltozás γ = 0,71 és γ = 0,63; térfogatváltozás -46% és -41% — alapján feltételezzük, hogy a nyírási zónák azonos (vagy egyenértékű alakváltozást eredményező) deformációs esemény során keletkeztek. Szempontrendszerünk alapján a vizsgált nyírási zónák kialakulása a „redőzött kőzethíd” modell révén történt.</p> Emese Tóth, Ervin Hrabovszki, Gábor Steinbach, Félix Schubert ##submission.copyrightStatement## http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1023 szo, 12 jan 2019 00:00:00 +0000 Stronciumizotóp-sztratigráfia és alkalmazásai http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1189 <p>A rétegtan tudományágának módszertani megújulása a 20. század utolsó évtizedeiben magával hozta a kemosztratigráfiai módszerek rohamos fejlődését és alkalmazásuk elterjedését. Ezek egyike a stronciumizotóp-sztratigráfia, ami üledékes rétegsorokban a radiogén <sup>87</sup>Sr és a nem-radiogén <sup>86</sup>Sr izotópok arányának mérésén alapul. A Sr millió éves nagyságrendű óceáni tartózkodási ideje a világtenger ezer éves nagyságrendű keveredési idejéhez képest adott időben homogén tengeri izotóparányhoz vezet, amit a tengervízzel egyensúlyban kiváló karbonátfázisok rögzítenek, legmegbízhatóbban a biogén alacsony Mg-tartalmú kalcit. A rétegtani alkalmazhatóságot az teszi lehetővé, hogy a Sr tengeri izotóparánya a földtörténet során mindenkor változott, a döntően kontinentális kéreg mállásából származó és folyóvízi beszállítás révén a tengerbe jutó <sup>87</sup>Sr, és a köpenyeredetű, főként az óceánközépi hátsági vulkanizmusból származó <sup>86</sup>Sr fluxusának arányától függően. Más független módon, főként biosztratigráfiai úton ismert korú mintákból egyre pontosabb referenciagörbe áll rendelkezésre a neoproterozoikumtól a teljes fanerozoikumra, aminek használatával különösen a görbe meredek szakaszain, azaz időben gyorsan változó Sr izotóparánnyal jellemzett intervallumokban millió év körüli vagy annál is jobb felbontás érhető el csak közelítően ismert korú minták kormeghatározásában. A szemle röviden ismerteti a módszer elméleti és történeti hátterét, a mintázás és a mérés gyakorlati kérdéseit, és esettanulmányokon keresztül mutatja be alkalmazásának néhány területét. Példáink között szerepel a toarci Jenkyns esemény, a kréta végi esemény, és eljegesedési időszakok Sr izotóp-sztratigráfiája, ahol a rétegtani korrelációnál is nagyobb jelentőségű a földtörténeti folyamatok ok-okozati összefüggéseinek megértéséhez adott segítség. A módszer korrelációs potenciálját leghatékonyabban sekélytengeri platformok korolásánál lehet kihasználni, ahol a rendelkezésre álló biosztratigráfia felbontása korlátozott és a párhuzamosítás a nyílttengeri rétegsorokkal vitatott. A módszert az elmúlt években alkalmazták először szisztematikusan hazai rétegtani problémák megoldására, pl. a részben endemikus faunái miatt globális korrelációs kérdéseket felvető Paratethys rétegsorok kormeghatározására. Szemlénk segíteni kívánja az új eredmények befogadását és ösztönözheti a módszer további magyarországi meghonosodását.</p> Emma Blanka Kovács, Zsófia Kovács, József Pálfy ##submission.copyrightStatement## http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1189 szo, 12 jan 2019 00:00:00 +0000 In memoriam Dr. Juhász József http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1321 <p>Prof. Dr. hc. Dr. JUHÁSZ József a Miskolci Egyetem Hidrogeológiai-Mérnökgoelógiai (1988-ig Földtan-Teleptani) Tanszékének iskolateremtő professzora, aki kezdetben 8 évig meghívott előadóként, majd 36 éven át másod- majd főállású oktatóként végzett kiemelkedő oktató és kutatómunkájával nemzetközi elismertségű tevékenységet fejtett ki. A hazai hidrogeológiai szakterület meghatározó egyénisége és professor emeritusként is aktívan járult hozzá a Tanszék oktató–kutató munkájához. Szakmai munkájában a hidrogeológia hazai elismertetésében elévülhetetlen érdemeket szerzett s életének jelentős részét szakterüle tének fejlesztésére, a szakmai utánpótlás nevelésére fordította s teszi azt mind a mai napig. Kutatási területén kiemelkedő eredményt ért el a vízgazdálkodás, vízkészletgazdálkodás, vízkészletvédelem, vízminőségvédelem területén. Kezdeménye zésére és szakmai irányítása mellett indult el Magyarországon a hidrogeológus-mérnök képzés és ma az ezen a fontos területen dolgozó földtudományi szakemberek döntő többsége tanítványa volt. Ugyancsak a kezdeményezése révén módosult a Miskolci Egyetemen a mérnökgeológus képzés, jelentősen erősítve a természettudományos alapokra épülő műszaki ismeretek súlyát. A fenti két szakterület eredményes és elismert oktatása alapozta meg az országban elsőként, a Veszprémi Egyetemmel azonos időpontban indított környezetmérnök-képzést. Szakmai tevékenysége, az általa meghonosított szemlélet gyakorlatilag determinálta a környezetmérnök-képzés szemléletét, súlyponti részeit. <em>(folytatás a PDF-ben)</em></p> Tamás Madarász ##submission.copyrightStatement## http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1321 szo, 12 jan 2019 00:00:00 +0000 In memoriam Dr. Horváth Ferenc http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1323 <p>2018 december közepén, egy hideg decemberi délután, a fagyos szélben gyűlt össze a gyászoló család és a magyar földtudomány szinte egész közössége a törökbálinti temetőben, hogy végső búcsút vegyen HORVÁTH Ferenctől, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzorától, az egye tem Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének volt veze tőjétől, a Földrajz- és Földtudományi Intézet alapító igazgatójától. A hazai földtudomány egyik legnagyobb alakját, az iskola teremtő tanárt és inspiráló kollégát, vezetőt, eredeti gondolkodású kutatót búcsúztattuk. Geofizikus volt, de érdeklődése, gondolkodása soha nem állt meg a szűk szakma határainál, sőt maga feszegette azokat. Zászlóvivője volt a közös földtudományos gondolkodásnak, ezen belül különösen a geológia és a geofizika egymásrautaltságának, integrációjának. Már hallgató korában élvezte és kereste a geológusok társaságát, leste el szakmai fogásaikat, együtt költötte néhány nótájuk szövegét. Hallgatóitól soha nem fogadott el tisztán fizikai megoldást; mindig elvárta a földtudmányos magyarázatokat is. „A geofizika a fizika szabatossága és a geológia szabadossága”-ként fordította le a „rigor of physics with the vigor of geology” mondást, amelyet akár élete mottójának is tarthatunk. Szerencsés korban élt: a nemzetközi földtudományban a lemeztektonika általános elfogadottsága épp kutatói pályája kezdetén indult, így annak ő is részese, aktív alakítója lehetett globális és regionális értelemben is. <em>(folytatás a PDF-ben)</em></p> Gábor Timár ##submission.copyrightStatement## http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1323 szo, 12 jan 2019 00:00:00 +0000 Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1332 <ul> <li class="show">Beszámoló a VIII. Kárpát-medencei Összegyetemi Terepgyakorlatról<br>Kőzettani és Geokémiai Vándorgyűlés<br>Kalapács és sör – 1 napos terepbejárás<br>Geotóp napok a Balaton-felvidéken: élménytúrák a múlt és jelen ösvényein<br>Székelyföldi Geológustalálkozó<br>Kókay Terepi napok<br>Földtudományos forgatag<br>A Bodai Agyagkő Formáció (BAF) előadói nap<br>NosztalGEO 2018: „Fókuszban a pre-neogén aljzat”<br>„Szenek Másként” rövidkurzus Miskolcon<br>Az V. Ásványtani, kőzettani és geokémiai felsőoktatási műhelyek találkozója<br>A „Kezedben a múlt”, avagy az Év „ősványa" közönségprogram 2019-es szavazásának eredményei<br>A 2019. év ásványkincse a mészkő<br>Személyi hírek<br>Könyvismertetés: Átfogó kutatások a kabai meteoriton; VAKULYA Norbert: Vihar Erdélyben; Báró NOPCSA Ferenc: Sárkányok magyar királya</li> </ul> Tibor Cserny ##submission.copyrightStatement## http://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1332 szo, 12 jan 2019 00:00:00 +0000