(A teljes szerzői utmutató elérhető PDF formátumban.)

A Földtani Közlöny a Magyarhoni Földtani Társulat hivatalos tudományos szakfolyóirata. Célja a Kárpát–Pannon térség földtani felépítésével foglalkozó, vagy ahhoz kapcsolódó tárgyú, új tudományos eredményeket tartalmazó magyar vagy angol nyelvű közlemények, tudományterületi áttekintő szemlék, rövid közlemények és vitairatok megjelentetése. Magyar nyelvű cikkek esetében annak címét, kulcsszavait, összefoglalóját, az ábrák és táblázatok címét, feliratait angol nyelven is meg kell adni, angol nyelvű cikkek esetén fordítva. Az angol nyelvű szövegek elkészítése a szerző feladata. A folyóirat céljának megfelelően a földtudományok széles köréből várunk kéziratokat. A lap profiljába nem illő kéziratokat azonban, a szerkesztőbizottság véleménye alapján a főszerkesztő rövid időn belül visszautasíthatja.

Kéziratok a Földtani Közlöny honlapjáról elérhető regisztrációt követően a szerkesztőségi felületen keresztül küldhetők be. A kéziratot bírálatra pdf formátumban, egyetlen fájlként kell benyújtani, a szöveg mögé sorrendben elhelyezett számozott ábraanyaggal (ábrák, táblázatok, fotótáblák). A cikk benyújtásával a szerzők kinyilvánítják, hogy a tanulmány eredeti, magyar, ill. idegen nyelven még nem jelent meg, és a szerzők nem tervezik benyújtani ugyanezt a tartalmat más publikálási fórumra, valamint a benyújtással minden társszerző egyetértett. Kérjük a fájl nevét a szerző nevéből és a cikk címét, témáját lefedő néhány szóból képezni (pl. feher_borzsonyi turmalin; varga_baranyi_hod1 vagy szujo_etal_villanyi kavicsok). Bármilyen technikai probléma esetén forduljon a technikai szerkesztőhöz (piros.olga@mfgi.hu) vagy a főszerkesztőhöz (sztano.orsolya@gmail.com).

KÉZIRATTÍPUSOK

Az értekezések színvonalas, eddig publikálatlan adatokat, eredményeket közölnek, azokat széles tudományterületi képbe helyezve megvitatják, következtetéseik önálló, új tudományos eredménynek számítanak.

A rövid közlemények célja az adatközlés, adatmentés, mikor ezekből egy önálló tanulmány nem kerekedik ki (például rövid ideig létező feltárások, lelőhelyek, ismertetése), de az információ megőrzése, megosztása hosszú távon a tudományos közösség érdeke. Másik cél lehet új eredmény gyors közzététele, a prioritás érdekében.

A szemle nem tartalmaz új, önálló tudományos eredményeket, ám széles, és szakmailag közérthető áttekintést nyújt egy tudományterület új eredményeiről, vagy kevéssé ismert, új módszereiről, annak alkalmazásáról, ami a további fejlődést előmozdíthatja.

Vitairat a vitatott cikk megjelenésétől számított hat hónapon belül küldhető be. A vitatott cikk szerzője lehetőséget kap arra, hogy válasza a vitázó cikkel együtt jelenjen meg.

A gyakorlati rovatba a földtani kutatással – bányászattal kapcsolatos tanulmányok, szemlék vagy rövid közlemények kerülnek, melyek eredménye nem elsősorban tudományos értékű, hanem a széles szakmai közösség tájékoztatását, szolgálja.

A tömör fogalmazás, az állításokat alátámasztó adatszolgáltatás, a szabatos szaknyelv használata és a közérthetőség mindegyik műfajban alapkövetelmény. Kérjük a Szerzőket, hogy vegyék komolyan a folyóirat szakmai anyanyelvünk ápolását, gyarapítását érintő célkitűzéseit.

A fentieken kívül megjelentetünk a Társulattal, annak társadalmi és szakmai életével kapcsolatos fórumba illő, és/vagy rövid híreket, konferencia és könyvismertetéseket. Utóbbiakkal kapcsolatosan hírszerkesztőnkkel vegyék fel a kapcsolatot e-mailben (palotas.klara@mfgi.hu)  .

A KÉZIRAT TAGOLÁSA ÉS AZ EGYES FEJEZETEK JELLEMZŐI
(kötelező, javasolt)

  1. Cím (magyarul, angolul)
    Rövid, informatív és tárgyra törő, utal a fő mondandóra.
  2. Szerző(k), munkahelye, postacímmel (E-mail-cím, ORCID azonosító)
  3. Összefoglalás (magyarul, angolul)
    Kizárólag a tanulmány célját, az alkalmazott módszereket, az elért legfontosabb új eredményeket és következtetéseket tartalmazza. Önállóan is meg kell állnia a helyét. Hossza ne haladja meg a 300 szót. Nem tartalmaz hivatkozásokat és nem közismert rövidítéseket. Lehetőség van arra, hogy az angol nyelvű összefoglaló a magyarnál több részletet, adatot tartalmazzon, bővebben fejtse ki az eredményeket és következtetéseket, de ez se legyen több 1000 szónál.
  4. Tárgyszavak (magyarul, angolul)
    Legfeljebb 8 szó/kifejezés, nem érdemes a címben előfordulókat megismételni.
  5. Bevezetés, előzmények
    A munkához kapcsolódó azon legfontosabb korábbi szakirodalmi kutatási eredmények összefoglalása, melyekhez szorosan kapcsolódik a tanulmány egyértelműen megfogalmazott célja. Kerülendő a szerteágazó kutatástörténet és az eredmények előrevetítése
  6. Anyag és módszerek
    A vizsgált anyag, esetleg korábbról származó adatok, azok forrása, az alkalmazott mérési, kiértékelési eszközök és módszerek ismertetése, a kapcsolódó hivatkozásokkal együtt. Standard eljárások esetén csak a hivatkozott módszertől való eltérést kell megfogalmazni.
  7. Eredmények
    A téma kifejtése, az új adatok és elért kutatási eredmények ismertetése, dokumentációja jól áttekinthető ábrákkal és táblázatokkal, ha szükséges megfelelő alcímekkel tagoltan.
  8. Diszkusszió
    A kapott eredményeknek a saját korábbi eredményekkel és a szakirodalmi ismeretekkel való összevetése, értékelése, beágyazása a tágabb tudományos környezetbe, az új eredmények kiemelése. Indokolt esetben az eredményekkel összevonható.
  9. Következtetések
    A tanulmány következtetéseinek tézisszerű, rövid ismertetése az eredmények és a diszkusszió ismétlése nélkül.
  10. Köszönetnyilvánítás
    A személyes segítség megköszönésén túl itt lehet feltüntetni az adatokat, szoftvert és pénzügyi forrást biztosító intézményi, pályázati hátteret.
  11. Hivatkozott irodalom
    Csak a szövegközi, az ábrákhoz és táblázatokhoz kapcsolódóan megjelenő hivatkozásokat foglalja magába (se többet, se kevesebbet). Őslénytani munkák esetén szinonímlisták kivételével a taxonok leíróit nem kell hivatkozni
  12. Ábrák, táblázatok és fényképtáblák (magyar és angol felirattal)
    Nem öncélú, csak annyi legyen, amennyi a szemléltetni kívánt jelenség, képződmény, összefüggés megértéséhez szükséges. Kerülni kell a táblázatokban és ábrákon az adatok ismétlődését.
  13. Ábra-, táblázat- és fényképmagyarázatok (magyarul és angolul)
    Az illusztrációk rövid, összefogott, tartalmában érdemi magyarázata
  14. Digitális melléklet
    A tanulmány online változatához pdf formátumban a cikk terjedelmét feleslegesen duzzasztó, adatközlő táblázat vagy térkép csatolható

TOVÁBBI FORMAI KÖVETELMÉNYEK

Értekezés, szemle maximális összesített terjedelme 20 nyomdai oldal (szöveg, ábra, táblázat, fénykép, tábla együttesen). Ezt meghaladó tanulmány csak abban az esetben közölhető, ha a szerző a többletoldal költségének térítésére kötelezettséget vállal. Ennek összege nyomdai oldalanként 4650 Ft +5% ÁFA. Csupán tájékoztató jelleggel említjük, hogy átlagos méretű, mennyiségű ábraanyag esetén egy szövegszerkesztővel készített kézirat (Times New Roman, 12-es betűméret, szimpla sorköz, 2,5 cm-es margók), irodalomjegyzékkel, ábrákkal együtt nem haladja meg a 30 oldalt. Másképp fogalmazva egy nyomdai oldalra ábra nélkül 5000 karakter fér. A rövid közlemények összesített terjedelme maximálisan 4 nyomdai oldal.

A szöveg doc, docx vagy rtf formátumban készüljön. A Közlöny nem alkalmaz az alcímek esetében sem decimális, sem ábécés megjelölést. Kérjük, hogy az alcímeknél és bekezdéseknél ne alkalmazzanak automatikus sorszámozást vagy bekezdésjelölést, csak a tipográfiával jelezzék a címrendet. Harmadrendű alcímnél nem lehet több. Bekezdés indítására ne használjanak tabulátort. Lábjegyzetek használata kerülendő, amennyiben mégis elkerülhetetlen, a szöveg végén sorszámozva ún. végjegyzetként jelenik meg. A hivatkozásokban, irodalmi tételekben a szerző nevét kis kapitálissal, ősmaradványok faj- és nemzetségneveit dőlt betűvel, fajok leíróit szintén kis kapitálissal kell írni, a cikkben kerülendő a csupa nagybetű használata. Az írásmód egyéb kérdéseiben (pl molluszka vs. Mollusca) a példatár ból tájékozódhat. A kézirat szövegében az ábrákra és a táblázatokra számozásuk növekvő sorrendjében, legalább egy alkalommal, a megfelelő helyen hivatkozni kell.

A nyelvhelyesség tekintetében a Magyar Helyesírási Szabályzat , A földrajzi nevek helyesírása  című kiadvány, a szakmai kifejezések és idegen szavak esetén Kázmér Miklós , ásványok esetén Bognár László Ásványnévtára  az irányadó. A folyóirat honlapján a vitatott helyesírású szakszavakhoz folyamatosan bővülő útmutató és példatár található. A mértékegységek az SI-rendszer szerint használandók, a számok tizedesvesszővel írandók.

A cikk szövegében a hivatkozások az alábbi formában szerepeljenek: egy szerző (RADÓCZ 1974), két szerző (GALÁCZ & VÖRÖS 1972), míg három vagy több szerző esetén (KUBOVICS et al. 1987). Több hivatkozás felsorolásakor ezek időrendben kövessék egymást (GALÁCZ & VÖRÖS 1972;  RADÓCZ 1974, 1982;  KUBOVICS et al. 1987). Ha a szerzők egy mondat alanyaiként fordulnak elő, akkor RADÓCZ (1974), GALÁCZ & VÖRÖS (1972), ill. KUBOVICS et al. (1987) a hivatkozás formája. Az irodalomjegyzék tételei az alábbi minta szerint készüljenek, szoros ABC sorrendben, ezen belül időrendben álljanak. Ezek szerint egy szerző több, időrend szerinti hivatkozását a kétszerzősek abc szerint, az azonos kétszerzősek időrendben, a kettőnél több szerzősek időrendben követik. Kérjük a folyóiratok teljes nevének dőlt betűvel történő kiírását. Ezen kívül, ha a hivatkozott műnek van DOI száma, azt meg kell adni az oldalszám után teljes URL formátumban. A DOI számok kikereshetők a cikk, könyv, könyvfejezet címe szerint a search.crossref.org  honlapon. Sok folyóirat visszamenőleg is adott digitális azonosítót a cikkeknek, vagyis a régebbi megjelenési évszám nem garancia arra, hogy nincs DOI. Hivatkozott egyedi kiadványok vagy kéziratok esetén a mű címét kérjük dőlt betűvel szedni. Magyar szerzők idegen nyelvű publikációi esetén a vezetéknév után vesszőt kell tenni.

 

CSONTOS, L., NAGYMAROSY, A., HORVÁTH, F., & KOVÁC, M. 1992: Tertiary evolution of the intra-Carpathian area: A model.— Tectonophysics 208, 221–241. http://dx.doi.org/10.1016   /0040-1951(92)90346-8
JÁMBOR Á. 1998: A Tiszai nagyszerkezeti egység karbon üledékes képződményei rétegtanának ismertetése. — In: BÉRCZI I. & JÁMBOR Á. (szerk.): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. MOL Rt. — MÁFI kiadvány, Budapest, 173–185.
VARGA A. 2009: A dél-dunántúli paleozoos–alsó-triász sziliciklasztos kőzetek kőzettani és geokémiai vizsgálatának eredményei. —PhD értekezés, ELTE Kőzettan–Geokémiai Tanszék, Budapest, 150 p.
WEAVER, C. E. 1989: Clays, Muds, and Shales. — Developments in Sedimentology 44, Elsevier, Amsterdam, 819 p.  http://dx.doi.org/10.1016/s0070-4571(08)x7036-0

Hivatkozás kezelő szoftvert (endnote, mendeley, zotero) használó szerzőink a közlöny stílus templétet itt tölthetik le.  

Az ábrák nyomdakész állapotban, kiváló minőségben nyújtandók be. Az illusztrációs anyagot (ábra, táblázat, fénykép) a tükörméretbe (170×240 mm) álló, vagy fekvő helyzetben beilleszthető, lehetőleg a tükörrel egyező méretben a szerzőknek kell elkészíteni. A fotótábla maximális magassága 230 mm lehet. Az ábrákon a vonalvastagság 0,3 pontnál, a betűméret 6 pontnál ne legyen kisebb. Az ábrákon egységes stílust, egységes egyszerű betűket használjon. Digitális szerkesztésű ábrán célszerű a jelkulcs vagy a diagramok tengely feliratait mindkét nyelven megadni. Ha azonban ettől zsúfolttá válik az ábra, a hagyományos számozott megoldást kell követni. A digitális ábrákat, táblákat, diagramokat cdr kiterjesztéssel (X4-nél nem frissebb verzióban), illetve a tördelő programba történő beilleszthetőség miatt az Excel táblázatokat word táblázatokká átalakított formában, az Excel ábrákat CorelDraw formátumban tudjuk elfogadni. Amennyiben az ábra nem konvertálható cdr formátumba, a fekete és színes vonalas ábrákat 1200 dpi felbontással, tif kiterjesztéssel, a szürkeárnyalatos fényképeket 600, a színes fényképeket 300 dpi felbontással, tif vagy jpg kiterjesztéssel kérjük beküldeni. A képeket, ábrákat a megfelelő nyomdai minőség érdekében CMYK színprofillal kell előállítani, ezért az online megjelenő pdf esetében előfordulhat némi színváltozás. Sajnos a szerkesztőségnek nincs kapacitása a nyomdai és az elektronikus változat párhuzamos előállítására A színes ábrák, fotótáblák nyomtatási költségeit a szerzőknek kell fedezniük. Ennek összege 36 500 Ft +5% ÁFA, mely negyed ív terjedelmű, azaz 4 oldalnyi. Tördelésnél törekszünk az észszerű elrendezésre. Ha ezt a költséget a szerzők nem tudják vállalni, melyről a cikk benyújtásakor nyilatkozni kell, már benyújtáskor is fekete-fehér vagy szürkeárnyalatos illusztrációkat használjanak. Ősmaradványok, ásványok csiszolatok stb. fotótábláinál a képeken legyen méretskála.

A BÍRÁLATRÓL

A cikk benyújtásakor, kérjük a szerzőket, hogy nevezzenek meg legalább négy olyan szakértőt, akik annak tartalmáról érdemi véleményt adhatnak, és adják meg e-mail címüket. A szerkesztőbizottság döntése alapján a benyújtott tanulmányt legalább két független, anonim vagy magát felfedő bírálónak küldjük ki. A felkért bírálóknak három hét áll rendelkezésre véleményük elkészítésére. A tanulmány visszautasításáról, befogadásáról, a további átdolgozásról a bírálatok alapján – vitás esetben a szerkesztőbizottság véleményét is kikérve – a szak- és a főszerkesztő dönt, ennek eredményéről a főszerkesztő értesíti a levelező szerzőt.

A szerzőtől a szerkesztőbizottság a lektorálás után egy vagy két hónapon belül várja vissza a javított változatot, attól függően, hogy kisebb vagy nagyobb változtatások voltak-e szükségesek. Ebben a fázisban a korábbiakhoz hasonlóan még mindig egyetlen összesített pdf-ben várjuk vissza a kéziratot megkönnyítve a szakszerkesztő és szükség esetén a kéziratot ismételten látni kívánó bíráló munkáját. A fájl név ugyanaz marad, mint benyújtáskor, kiegészítve az átdolgozás megjelöléssel. A szerzőket kérjük, hogy az átdolgozott kézirat mellé az általános gyakorlatnak megfelelően csatoljanak egy tételes jegyzéket, melyben bemutatják, hogy lektoraik általános és konkrét megjegyzéseit, javító szándékú tanácsait hogyan vették figyelembe, valamint esetleges egyet nem értésüknek milyen szakmailag alátámasztható indokai vannak.

A Földtani Közlöny feltünteti a cikk beérkezése és elfogadása  időpontját.

A közlésre elfogadott kéziratok szövegét, ábráit, táblázatait egyesével kérjük a szerkesztőségi felület megfelelő menüpontját használva feltölteni. Végső benyújtáskor, az elfogadott kéziratok szerzőit kérjük az online szerzői jogi nyilatkozat  kitöltésére, mellyel a felhasználási jogokat a Magyarhoni Földtani Társulatra ruházzák át. Tördelést követően a szerzők feladata a korrektúrázás.
Különlenyomatokat még külön költségért sem tudunk biztosítani.  

Az MFT elnöksége döntése értelmében 2017-től a Földtani Közlöny régebbi és új számai, azok teljes tartalma nyílt hozzáférésű/ open access, azaz szabadon letölthető a folyóirat honlapjáról.