Bejelentkezés vagy Regisztráció készítése a beküldéshez.

Ellenőrzőlista a benyújtás előkészítéséhez

Előzetes tájékoztatás: Kérjük ellenőrizze, hogy a benyújtandó kézirat megfelel-e minden, az alábbiakban felsorolt követelménynek! A benyújtási folyamat során a szerzőknek nyilatkozniuk kell, hogy a beküldött kézirat megfelel az alábbiakban megfogalmazott előírásoknak.
  • A beküldött anyag nem lett korábban publikálva, és megelőzően egy másik folyóiratnál sem bírálva (bővebb magyarázatot lásd a Megjegyzések a szerkesztőnek résznél).
  • A benyújtott fájl OpenOffice, Microsoft Word, RTF, or WordPerfect dokumentum formátum.
  • Ahol lehetséges, ott tesz URL-es hivatkozásokat.
  • A szöveg egyes sorközzel; 12 pontos betűmérettel; használjon dőlt formázást az aláhúzott kiemelés helyett (kivéve az URL címek); és minden illusztráció, ábra és táblázat helyét jelölte a szövegben.
  • Az illusztrációkat, képeket nagy felbontásban, külön fájlban küldi.
  • A szöveg betartja azokat a stiláris és bibliográfiai követelményeket, amelyek a Szerzői útmutatóban szerepelnek.
  • A szerző kitöltötte az affiliációs adataira vonatkozó részeket a személyes oldalán, megadta postai címét a kötet kézbesítéséhez.

Szerzői útmutatók

 

A Magyar Könyvszeme közleményeinek jegyzetelési alapelvei

 A Magyar Könyvszemle 2013. évi első számától kezdve az ItK hivatkozási rendszerét – lásd: http://itk.iti.mta.hu/szabvany.htm – alapul véve alakítja ki saját gyakorlatát, amelynek legfontosabb elve a gyors és pontos azonosítás, az ehhez szükségtelen adatok mellőzésével. Kérjük szerzőinket, hogy a továbbiakban közleményeik lábjegyzeteit és az utalásokat az alábbiak szerint adják meg, az egyes példatételek a formai jellemzőket is magukba foglalják:

  Önálló munkák

 Jakó Zsigmond, Manolescu, Radu, A latin írás története, Bp., Európa, 1987, 313 [6].

 Agricola Georg, Zwölf Bücher vom Berg- und Hüttenwesen […], übers., Carl Schiffer, 5. Aufl., Faksimiledruck, Düsseldorf, VDI-Verlag, [1978],. XXXVI, 564.

 A hivatkozások (lábjegyzetek) elején a nem magyar szerzők neve is a családnévvel vagy az ennek megfelelő névelemmel kezdődik. Ha a szerző neve és a cím között birtokos viszony áll fenn, a vessző közöttük elmarad. Ha szükséges az alcím közlése, mert a főcímhez képest többletadatot, pontosítást tartalmaz, nagybetűvel és formázás nélkül kell megadni. Három szerzőnél több, szerző nélküli vagy gyűjteményes kötetek esetén a hivatkozás értelemszerűen a címmel kezdődik, a tételnek azonban tartalmaznia kell az aktív közreműködő(k) nevét (neveit) is. Az idegen nyelvű idézett művek adatai az adott nyelven szerepelnek.

  Részközlemények könyvekben vagy a sajtóban

 Sallay Gergely Pál, Japán kitüntetések a Hadtörténeti Múzeumban = A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 11, szerk. biz. Kedves Gyula et al., Budapest, Hadtörténeti Múzeum, 2010, 309–318.

 Amennyiben szerzői gyűjteményről van szó a jobb oldalon álló lelőhely az Uő., rövidítéssel kezdődik. A szerzők nevére, a címre, a forrásdokumentum teljes leírására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az önálló művek esetében. Az = mind a könyvek, mind a periodikák esetében alkalmazandó. Utóbbi esetben csak az egyértelmű azonosításhoz szükséges adatokat kell feltüntetni (év, hó, nap, terjedelem). Folyóiratok, újságok stb. nevét egységes, mindenre kiterjedő, általánosan elfogadott rövidítési rend hiányában mindig teljes egészében ki kell írni.

  Utalások a jegyzetekben, kéziratok

 Amennyiben az egyik jegyzetből a szerző szeretne utalni egy másikra, az utalás sémája így néz ki: Bodrogkövy 1999, i. m. 25–27. Ha ugyanannak a szerzőnek egy évben több munkája is szerepel, megkülönbözetésük a kiadási évhez kapcsolt betűkkel történik: 1999a, 1999b stb. A kéziratokat az önálló művek alapján kell megadni, de a megjelenési adatok helyén a levéltári, kézirattári, fotótári stb. jelzet szerepel az egyezményesen elfogadott alakban.