A második magyar filológus, Joannes Baptista Novosoliensis

Horváth Ivánnak, 70. születésnapjára

  • Farkas Gábor Kiss ELTE BTK

Absztrakt

A magyarországi szövegkritika kezdetei Vitéz Jánosig nyúlnak vissza, a 15. század közepéig. Liviusainak notabenéi, bejegyzései, mint a „Io[annes] Ar[chiepis-copus] legi transcurrendo a. 1467 sed mansit inemendatus”, vagy a „legi et emendavi cum Magistro Galeotto” (1469), arról tanúskodnak, hogy nagy gondot fordított a kódexeiben levő szöveg állapotára. Az emendatio azonban Vitéz szá-mára elsősorban a művelt olvasó konjekturális javításait jelentette, nem két vagy több kézirat módszeres kollacionálását, és igyekezetéről a 20. századig senki sem szerzett tudomást, jegyzeteit pedig módszeresen máig nem tekintette át a kutatás. Matthaeus Fortunatus volt az első magyar filológus, aki kutatásai eredményét közzé is tette.

Megjelent
2018-11-16
Rovat
Tanulmányok