Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle https://ojs3.mtak.hu/index.php/BVSZ <p>A Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle a Magyar Dermatológiai Társulat hivatalos peer review, tudományos, szakmai folyóirata, mindenki számára teljes szöveggel elérhető, nyílt hozzáférésű lap.</p> <p>A Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle 1923-ban Egyed Dávid és Lehner Imre szerkesztésében indult útjára. 1928-tól a Magyar Dermatológiai Társulat hivatalos lapja. A magyar bőrgyógyász társadalom egyetlen peer reviewed szakmai tudományos médiuma. A folyóirat nyelve magyar, minden cikkében angol nyelvű összefoglalóval és angol nyelvű kulcsszavakkal. A folyóirat 2 havonta jelenik meg.</p> <p>A folyóiratban elsősorban a bőrgyógyászat, nemi betegségek és kozmetológia/esztétika különböző területén végzett kutatások eredményeiből született máshol még nem közölt eredeti közlemények jelennek meg. Helyet biztosít interdiszciplináris kutatási eredményekből született eredeti közlemények számára, és egyik legfontosabb célja a bőrgyógyászok szakmai folyamatos képzésének és továbbképzésének szolgálata. E célkitűzéssel a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle Szerkesztő Bizottsága által felkért szaktekintélyek által összeállított összefoglaló közleményeknek rendszeresen helyet biztosít.</p> <p>A folyóirat a közlésekért nem kér "közlési díjat", Article Processing Charge-ot.</p> Magyar Dermatológiai Társulat hu-HU Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle 0006-7768 Cutan vasculitisek: a klinikumtól a morfológiáig https://ojs3.mtak.hu/index.php/BVSZ/article/view/17376 <p>A dolgozatban a szerzők a leggyakoribb kis-, és közepes ereket érintő cutan vasculitisek klinikai és szövettani jellemzőit foglalják össze. A vasculitisek összességét tekintve, ezen érgyulladással járó betegségeket jelenleg három nagy csoportba sorolhatjuk: a szisztémás érintettséggel és bőrt is érintő vasculitisek, a szisztémás vasculitis bőrre limitálódó formái és a kizárólag egy szervrendszert érintő vasculitisek. A jelen kéziratban a heterogén klinikai mintázatok felismerésére, a szövettani vizsgálatok fontosságára, valamint a pathomechanizmusban résztvevő folyamatok sokféleségére hívjuk fel a figyelmet.</p> Géza Róbert Nagy Erika Varga Irma Korom Lilla Mihályi Nóra Belső Zsuzsanna Bata-Csörgő Lajos Kemény Rolland Gyulai István Balázs Németh Copyright (c) 2024-10-18 2024-10-18 100 5 202 209 Minek nevezzelek? A Spitz tumorok patológiája https://ojs3.mtak.hu/index.php/BVSZ/article/view/17377 <p>Kevés ellentmondásosabb területe van a bőrpatológiának, mint a Spitz tumorok megítélése. Jól tükrözi ezt, hogy az egyik legnagyobb patológiai interobserver variabilitás a Spitz-spektrum: Spitz naevus / Spitz melanocytoma (korábbi nevén atípusos Spitz tumor) / Spitz melanoma megítélésében látható. Nem segít a folyton változó nomenklatúra sem, aminek része, hogy sokan a Spitz melanoma / Spitzoid melanoma kifejezéseket szinonimaként használják. Az elmúlt évtizedben a Spitz tumorok genetikájának feltérképezése lehetőséget teremtett pontosabb diagnosztikára és klasszifikációra, továbbá precízebb prognosztikára. A feltárt eltérések alapján jelenleg négy fő genetikai szubtípus különböztethető meg: 1 – HRAS mutációval járó Spitz tumorok (kiegészülve lehetséges 11p amplifikációval vagy 6q23 delécióval), 2 – tyrosine-kináz fúzióval (ALK, ROS1, NTRK1-3, MET, RET) járó Spitz tumorok, 3 – serine/threonine-kináz fúzióval (BRAF, MAP3K8) járó Spitz <br>tumorok, 4 – egyéb, ritka genetikai eltérésekkel járó Spitz tumorok. Az egyes genetikai szubtípusoknak jellegzetes morfológiai megjelenése van (lehet), amik gondos mikroszkópos vizsgálattal megfigyelhetőek, lehetővé téve részletesebb genetikai vizsgálatok célzott indikálását. A fenti driver-eltérések mellett esetlegesen megjelenő másodlagos genetikai hibák kimutatása a prognózis megítélésében nyújt támpontot. A BRAF mutációval (és nem az említett fúzióval!) járó melanocyter tumorokat, Spitz-morfológia mellett is a rosszabb prognózisú melanomák közé soroljuk, a Spitzoid melanoma elnevezés használata ekkor helytálló. Közleményünkben áttekintést adunk a különböző Spitz tumor altípusok morfo molekuláris- és klinikai jellemzőiről, valamint a pontos diagnosztikában használatos módszerekről.</p> László Fónyad Copyright (c) 2024-10-18 2024-10-18 100 5 211 219 Az anogenitális régió extramammaris Paget-kórjának patológiai diagnosztikája https://ojs3.mtak.hu/index.php/BVSZ/article/view/17378 <p>Az extramammaris Paget-kór ritka daganat, leggyakoribb előfordulási helye a vulva. Bár e régió tumorai elsősorban a nőgyógyászok látókörébe esnek, időnként találkozhatunk velük a bőrgyógyászati gyakorlatban is. A daganat sokszor viszketéssel hívja fel magára a figyelmet. A nem specifikus morfológia és tünettan miatt a diagnózisig akár több év is eltelhet. Míg az elsődleges forma a bőrben keletkezik, addig a másodlagos extramammaris Paget-kór hátterében valamely belszervi malignus tumor áll. A betegség felismerésében, hátterének tisztázásában a patológiai vizsgálatnak nélkülözhetetlen szerepe van, amely segíti a klinikust a további diagnosztikus lépések és terápiás terv felállításában.</p> Csaba Gyömörei Krisztina Kovács Zsolt Kádár Szilárd Papp Zsuzsanna Lengyel Copyright (c) 2024-10-18 2024-10-18 100 5 221 228 A bőrpathologia szerepe a szokatlan és súlyos bőrfertőzésekben https://ojs3.mtak.hu/index.php/BVSZ/article/view/17382 <p>A súlyos bőrgyógyászati fertőzések diagnózisa legtöbb esetben nem a pathologus feladata, de ritkán előfordul, hogy a pathologiai diagnózis alapján lehet megkezdeni a célzott, akár életmentő kezelést. Szokatlan fertőzést jelent, ha az az adott éghajlati körülmények között ritkán fordul elő, vagy ha a kórokozóra nem jellemző, hogy humán megbetegedést okoz, vagy mert kifejezetten ritka betegségről van szó. Súlyos, generalizált bőrtüneteket okozó betegség esetén, amikor felmerül a fertőzés is, a bőrbiopsia könnyen elvégezhető, és a gyors, pontos, „ágy melletti” szövettani diagnózis életmentő lehet. A szerzők a közleményben ilyen ritka, bőrpathologus által diagnosztizált fertőző betegségeket ismertetnek.</p> Erika Varga Irma Korom István Balázs Németh Zsanett Renáta Csoma Győző Szolnoky Zsófia Zoltán Boglárka Nagy Vivien Honfi Máté Manczinger Zsanett Tajti Róbert Kui Gabriella Terhes Hajnalka Juhász Dezső Virok Klára Piukovics Nóra Adamkovich Krisztina Kárpáti Edit Hajdú Boglárka Pósfai Sándor Dósa Lajos Kemény Rolland Gyulai Copyright (c) 2024-10-18 2024-10-18 100 5 229 234 Az erythema elevatum diutinum ritka, nodularis típusa – esetbemutatás https://ojs3.mtak.hu/index.php/BVSZ/article/view/17384 <p>Az erythema elevatum diutinum a cutan vasculitisek egy ritka formája, amely autoimmun betegségekhez, infekciókhoz, haematológiai kórképekhez társulhat. A kórkép általában bilateralisan, szimmetrikusan livid-vörös vagy vörösbarna papulák, plakkok formájában jelentkezik az extenzor felszíneken, amit a késői, krónikus, előre haladott állapotban nodusok kialakulása követ. A szerzők egy fiatal, korábban Crohn-betegséggel kezelt férfi esetét mutatják be, akinél a szokatlanul kiterjedt és változatos klinikai megjelenésű bőrtüneteinek szövettani vizsgálata során erythema elevatum diutinum igazolódott. Bár kezelésére első vonalbeli terápiás modalitásként dapson alkalmazható, noduláris formája továbbra is diagnosztikus és terápiás kihívást jelent.</p> Kincső Nagy-Blága Enikő Kuroli András Bánvölgyi László Hunor Gergely Márta Medvecz Péter Holló Copyright (c) 2024-10-18 2024-10-18 100 5 236 240 A PRAME diagnosztikai jelentősége Clear Cell Sarcomában: Esetismertetés https://ojs3.mtak.hu/index.php/BVSZ/article/view/17385 <p>A clear cell sarcoma (CCS), ami úgy is ismert, mint a lágyrészek rosszindulatú melanomája, egy ritka és agres - szív lágyrészsarcoma. Egy 76 éves nőbeteg esetét ismertetjük, akinél CCS-t diagnosztizáltunk, és kiemeljük a tumor PRAME negativitását, mint lehetséges diagnosztikus markert a CCS és malignus melanoma elkülönítésére. A klinikai megjelenés, diagnosztika és kezelési lehetőségek kerülnek bemutatásra a releváns szakirodalom áttekintésével.</p> Chien Yi Che Chang Attila Mokánszki Sándor Kollár Gábor Méhes Gabriella Emri Copyright (c) 2024-10-18 2024-10-18 100 5 241 245