https://ojs3.mtak.hu/index.php/BotKozlem/issue/feed Botanikai Közlemények 2025-06-04T04:32:32+00:00 Kalapos Tibor kalaposti@gmail.com Open Journal Systems <p>Az 1902-ben indult Botanikai Közlemények a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályának folyóirata. Eredeti közleményeket és szemléket közöl magyar vagy angol nyelven a növénytudomány minden szakterületéről (flórakutatás, rendszertan, cönológia, növényföldrajz, ökológia, paleobotanika, természetvédelem, anatómia, szervezettan, növényélettan, ökofiziológia, genetika, kertészeti növénytan, botanikatörténet). Minden kéziratot két lektor véleményez. Évente egy kötet két füzete jelenik meg.</p> https://ojs3.mtak.hu/index.php/BotKozlem/article/view/19285 A Tolnai-hegyhát két Natura 2000 erdőterületének összehasonlító növényföldrajzi vizsgálata 2025-06-04T04:05:08+00:00 István Vas istvanvas00@yahoo.de <p>Jelen tanulmány a Tolnai-hegyhát két nagy erdőtömbjének a növényföldrajzi karakterét hasonlítja össze 2015 és 2019 között folytatott fitocönológiai adatgyűjtés eredményeinek feldolgozásával. A déli, Völgységbe kis részben átnyúló Lengyel–Hőgyészi-erdők Natura 2000 területen 102, az északi, a Mezőföldhöz közeli Kisszékelyi-dombság Natura 2000 területen 82 erdőrészletben végeztem fitocönológai mintavételezést. Az eredmények alapján a Kisszékelyi-dombságban lévő erdős területek összetételében jelentősen nagyobb szerepet kapnak a xerofil erdők asszociációi (Quercetea pubescentis-petraeae), és alacsonyabb a bükkös (Fagetalia sylvaticae) csoport aránya. A Lengyel–Hőgyészi-erdőkben a száraz erdei élőhelyeken több az európai flóraelem, ugyanakkor a száraz és a nedves élőhelyeken egyaránt jóval kevesebb a kontinentális elem, mint a Kisszékelyi-dombságban, ahol megjelennek a pannóniai sztyeprétek (Festucion rupicolae) fajai is. A délkelet-európai molyhos tölgyesek (Orno-Cotinetalia) pontusi, szubmediterrán elemeinek térnyerésével a mezofil erdőkben erősebbé válik a szubmediterrán jelleg a Kisszékelyi-dombságban. A két terület vegetációjában jelentős különbség, hogy a Lengyel–Hőgyészi-erdőkhöz viszonyítva a Kisszékelyi-dombságban amúgy is nagyobb területet elfoglaló xerofil erdőtípusok között már jelentős arányban megjelennek a <em>Pulmonario mollis-Quercetum roboris</em> hegylábi zárt erdőssztyep lösztölgyes és az <em>Aceri tatarici-Quercetum roboris</em> tatárjuharos lösztölgyes asszociációk. A Kisszékelyi-dombságban kisebb a törpe- és kúszócserje (Ch), és a hagymás, gumós, gyöktörzses (G) életformacsoport csoportrészesedése a xerofil asszociációkban, viszont nagyobb a cserjék (M) hasonló részaránya ugyanebben az összevetésben. Az összehasonlító elemzés alapján a Tolnai-hegyhát északi részén fekvő Kisszékelyi-erdőben magasabb a száraz tölgyesek, valamint az eurázsiai száraz gyepek karakterfajainak, továbbá a kontinentális és a szubmediterrán flóraelemeknek a részesedése, mint a tájegység déli részén a zárt tölgyes jellegű Lengyel–Hőgyészi-erdőkben, ezért ezek a Mezőföldhöz közeli erdők már egyfajta átmenetet képeznek a szubmediterrán erdőssztyep jellegű erdők felé.</p> 2025-06-02T00:00:00+00:00 Copyright (c) 2025 https://ojs3.mtak.hu/index.php/BotKozlem/article/view/15090 Háztartási szintetikus mosószerek és a környezetkímélő mosószappan hatása a búza csírázására, növekedésére és fiziológiai tulajdonságaira 2025-06-04T04:12:05+00:00 Brigitta Roxána Horváthné Dani danibrigiroxi@gmail.com Anna Skribanek skribanek.anna@sek.elte.hu <p>A tisztítószerek növekvő, széles körű használata jelentős környezetszennyező forrás. A környezettudatos magatartásra törekvés a háztartásokban is egyre gyakrabban jelenik meg, melynek egyik lehetősége a környezetkímélő mosószerek alkalmazása. Ebben a munkában összehasonlítottuk a kereskedelmi forgalomban kapható szintetikus mosószerek és a mosószappanból készített mosóoldat búzára (<em>Triticum aestivum</em> L.) gyakorolt ökotoxikus hatását. A vizsgálatokba három nem környezetbarát (A, B és C) és egy környezetbarát szintetikus folyékony mosószert vontunk be, és hasonlítottunk össze mosószappanból készített mosóoldat hatásával. A mosószeroldatok adagolási útmutató szerinti, illetve annál töményebb koncentrációiban vizsgáltuk a búza csírázására, a csíranövények tömegére, a hajtás és gyökér növekedésére, a levél karotinoid- és klorofilltartalmára, fotoszintézisére és peroxidáz enzimaktivitására gyakorolt hatását. A mosószappanoldat a csírázást nagy töménységben (400 ml l<sup>–1</sup>) sem csökkentette, míg a szintetikus mosószerek már 100 ml l<sup>–1</sup>-es oldatban is gátolták, 400 ml l<sup>–1</sup> koncentrációban pedig teljesen megakadályozták azt. A csíranövények tömegének változása a kezelések hatására hasonló mintázat szerint mutatta ki a mosószerféleségek toxicitását. Már a gyártók javasolta alacsony (2,5–5 ml l<sup>–1</sup>) koncentrációban is csökkent a példányok tömege, kivéve a környezetbarát mosószerben és a mosószappanoldatban nevelt csíranövényekét. A nem környezetbarát szintetikus mosószerek 2,5 ml l<sup>–1</sup> koncentrációja 33–53%-kal csökkentette a hajtások és 84–92%-kal a gyökerek hosszát, a környezetbarát mosószer 100 ml l<sup>–1</sup> koncentrációtól fejtett ki intenzív gátló hatást. A mosószappanoldatnak nem volt ilyen erős hatása, még 100–400 ml l<sup>–1</sup> töménységű oldatában is csak 34–38%-kal csökkent a hajtások és 81–87%-kal a gyökerek hossza. A növekedésgátlás minden mosószer esetében erőteljesebben érintette a gyökereket, mint a hajtásokat. A fotoszintetikus pigmentek (kl-a, kl-b, karotinoidok) koncentrációja az A, B és C szintetikus mosószerek hatására már kis (2,5 ml l<sup>–1</sup>) koncentrációnál is csökkent, a B mosószer esetében 5 ml l<sup>–1</sup> koncentrációban már nem is volt mérésre alkalmas életben maradt növény. A környezetbarát szintetikus mosószernél a pigmenttartalom csökkenés csak 100 ml l<sup>–1</sup> koncentrációnál jelentkezett. A fotoszintetikus elektrontranszport hatékonyságát tükröző II. fotorendszer maximális kvantumhozama (Fv/Fm) csak kis mértékben változott a kezelések hatására, így alacsony értékű indikátornak bizonyult. Az oxidatív stressz következtében fellépő peroxidáz enzimaktivitás növekedés a nem környezetbarát szintetikus mosószereknél a növekvő alacsony mosószer-koncentrációknál jól kimutatható volt. A környezetbarát mosószer esetében a peroxidáz-aktivitás alacsony szintű és változatlan maradt, a mosószappan oldataiban magas (100–400 ml l<sup>–1</sup>) oldatkoncentrációig a kétszeresére emelkedett. A mosószerek okozta stressz jellemzésére a csírázás, a gyökérnövekedés, a pigmenttartalom és a peroxidáz-aktivitás bizonyult alkalmas mutatónak.</p> <p>A javasolt adagolási koncentrációban alkalmazva, a mosószappanoldat és a környezetbarát szintetikus mosószer nem korlátozta jelentősen a búza csírázását, növekedését és fiziológiai tulajdonságait, míg a nem környezetbarát szintetikus mosószerek gátló hatást fejtettek ki. Vizsgálataink szerint a mosószappanoldat és a vizsgált környezetbarát mosószer – annak ellenére, hogy az utóbbi szintetikus felületaktív anyagokat is tartalmaz – a szürkevízbe kerülve csekély környezeti kockázattal járhat.</p> 2025-06-02T17:01:38+00:00 Copyright (c) 2025 Botanikai Közlemények https://ojs3.mtak.hu/index.php/BotKozlem/article/view/15262 Természetközeli sziki legelő diverzitásának és fajösszetételének változása különböző gyephasznosítási módok esetén 2025-06-04T04:16:52+00:00 Krisztina Varga varga.krisztina@uni-mate.hu István Csízi csizi.istvan@uni-mate.hu Csilla Bojté bojte.csilla.erzsebet@uni-mate.hu Györgyi Kovács kovacs.gyorgyi@uni-mate.hu András Halász halasz.andras@uni-mate.hu Dominik Nagy nagy.dominik@uni-mate.hu Csaba Kiss kiss.csaba977@gmail.com <p>A Kárpát-medence számottevő részét borító eurázsiai erdőssztyep meghatározó, gyep takarmánybázisra alapozott állattenyésztésnek adott otthont még pár évtizede is. A 21. században a folyamatosan csökkenő legeltetett állatlétszám és a természetvédelmi célú gyephasznosítás korlátozott támogatása eredményeként növekszik a gyepgazdálkodással hasznosított, mára felhagyott gyepek területe. Ugyanakkor a munkaerőhiány kezelésére létesített legelőkertekben a túllegeltetés kopárosodást okoz. Kutatásunkban egy külterjesen művelt, természetközeli gyep diverzitásának és fajösszetételének változását követtük nyomon különböző hasznosítási módok mellett. Alföldi cickafarkos-füves puszta és ecsetpázsitos sziki rét közötti átmenti gyeptársulású legelőn 2009-ben elindított kísérletben az alkalmazott kezelések a következők voltak: zéró hasznosítású gyep, kaszálás, réthasznosítás (kaszálás és sarjú legeltetés juhokkal), valamint túllegeltetés. A 11 évet felölelő kísérleti időszak utolsó 4 évében, 2017–2020 között folytattuk a vizsgálatokat. Évente egyszer fitocönológiai felmérést végeztünk, rögzítve a növényfajok borítását. Eredményeink szerint a Shannon-diverzitás a túllegeltetett és a réthasznosítású területen jelentősen magasabb volt, mint a zéró hasznosítású vagy kaszált gyepekben, ami elsősorban a fajszámok különbségének tulajdonítható. A réthasznosítású terület volt a legfajgazdagabb 29 növényfajjal a vizsgálat 4 éve alatt, míg a legfajszegényebb a zéró hasznosítású gyep volt, 2017-ben mindössze 6 fajjal. Az egyenletesség értékei kevésbé tértek el egymástól a különböző kezelésekben. A vizsgálat 4 éve alatt nem változott számottevően a Shannon-diverzitás értéke adott gyephasznosításon belül. A kaszáló és a zéró hasznosítású területeken magasabb volt a füvek részesedése a fajszámból és az összborításból, mint a réthasznosítású vagy a túllegeltetett kezelésekben. A kaszáló és a rét kezelésekben domináns szálfű Alopecurus pratenis borítása a túllegeltetett gyepben 10% alá csökkent. A legelés intenzitásának növekedésével az aljfű Festuca pseudovina előretörése figyelhető meg. A zéró hasznosítás esetén a Rosa canina okoz cserjésedést. Az egyéves Hordeum murinum kizárólag a túllegeltetett kezelésnél jelent meg, és borítása 13,5%-ról 22,9%-ra nőtt 2017 és 2020 között, ami már jelentős juhegészségügyi kockázatot jelenthet. Kutatómunkánk eredményei alapján a vizsgált élőhelyhez hasonló éghajlati és talajadottságok mellett leginkább a réthasznosítási gyepgazdálkodási gyakorlat képes megőrizni a természetközeli gyepasszociációk eredeti fajdiverzitását.</p> 2025-06-02T17:07:46+00:00 Copyright (c) 2025 Botanikai Közlemények https://ojs3.mtak.hu/index.php/BotKozlem/article/view/17008 A szöszös, a pannon és a takarmány bükköny (Vicia villosa, V. pannonica, V. sativa), valamint a bíbor- és az alexandriai here (Trifolium incarnatum, T. alexandrinum) termesztésbe vonásának története Magyarországon 2025-06-04T04:25:08+00:00 Marcell Lócsi locsimarcell@gmail.com Attila G. L. Németh nemethattilagl@gmail.com Gyula Pinke pinke.gyula@sze.hu <p>Szemlénkben öt, napjainkban főként zöldtrágyázási és vetőmag-előállítási célokból termesztett pillangós virágú növény szántóföldi honosításának, illetve termesztésük kibontakozásának történetét tekintjük át a 19. századtól a 20. század első feléig tartó időszakban. A közel-keleti származású, de nálunk régóta spontán meghonosodott <em>Vicia villosa</em> Roth magyarországi termesztése főként kedvező németországi tapasztalatok hatására kezdődött, zöldtakarmány nyerése céljából. Kedvezőtlen időjárási viszonyok és talajadottságok mellett is jó hozamokat produkált. A Kárpát-medencében feltehetően honos <em>Vicia pannonica</em> Crantz termesztésbe vonásához az USA-ból érkezett tudósítások is hozzájárultak. Jó magkötésén túlmenően nálunk is ízletes takarmányt szolgáltatott. A <em>Vicia sativa</em> L.-t már a neolitikumban, a bronz- és vaskorban is termesztették a Kárpát-medence népei. Később, a nyomásos földművelésről a váltógazdálkodásra való áttérés időszakában, külföldi fajtái révén újra meghonosították és takarmánynövényként az ugarba vetették. A mediterrán eredetű <em>Trifolium incarnatum</em> L.-t nálunk kezdetben leginkább tarlóveteményként vagy herepótló növényként hasznosították, de később fontos vetőmagexport-cikk lett. A <em>Trifolium alexandrinum</em> L. vetőmagok az első hazai honosítási kísérletekhez valószínűleg közvetlenül Afrikából érkeztek. Leginkább takarmánynövényként, öntözéses gazdálkodásban termesztették másodnövényként és a rizses vetésforgókban.</p> 2025-06-02T17:09:57+00:00 Copyright (c) 2025 Botanikai Közlemények https://ojs3.mtak.hu/index.php/BotKozlem/article/view/16993 Talaj- és sziklalakó Anacamptodon splachnoides (Froel. ex Brid.) Brid. (Amblystegiaceae) előfordulás Magyarországon 2025-06-04T04:32:32+00:00 János Csiky moon@ttk.pte.hu Attila Sipos attilasipos2002@gmail.com <p>2024. május 14-én, Pécs város szélén, a Hideg-völgy északi partoldalában, egy termetes <em>Fagus sylvatica</em> tövében előkerült az <em>Anacamptodon splachnoides</em> (Froel. ex Brid.) Brid. újabb mecseki állománya. A felfedezés különlegessége három dologból fakad: i) a lelőhely a faj elterjedésének D-i határán található, ii) az eddig regisztrált legnagyobb (2900 cm<sup>2</sup>) kiterjedésű magyarországi telepről van szó, valamint iii) a megszokottól eltérően nem dendrotelmában, hanem a gyökérfőnél talajon, valamint az alatta található sziklakibúváson él a moha. A dolgozatban röviden tárgyaljuk a faj előfordulási körülményeit, illetve kitérünk a ritka jelenség lehetséges magyarázataira és következményeire.</p> 2025-06-02T17:12:27+00:00 Copyright (c) 2025 Botanikai Közlemények https://ojs3.mtak.hu/index.php/BotKozlem/article/view/19286 Növénytani szakülések 2025-06-02T17:36:25+00:00 Eszter S.-Falusi falueci@gmail.com Júlia Tamás tamasjul9@gmail.com <p>Összefoglaló nélkül.&nbsp;</p> 2025-06-04T00:00:00+00:00 Copyright (c)