Botanikai Közlemények

Néhány adat Szeged flórájához

Alida Anna Hábenczyus — 2024-06-07

Közleményünkben Szeged város urbán és szuburbán területeiről adjuk közre florisztikai megfigyeléseinket, belvárosi, városszéli, Tisza-parti, vasúthoz köthető és különböző ruderális élőhelyekről. Összesen 40 növényfajról közlünk előfordulásai adatokat, melyek közül hét védett Magyarországon. A bemutatott fajok egy része valamilyen formában már korábban is ismert volt Szegeden, azonban adataik sokszor igen régiek (pl. Allium rotundum, Chenopodium vulvaria, Reseda phyteuma), és/vagy a növények manapság is nagyon ritkák a Dél-Alföldön (pl. Chenopodium botrys, Ch. murale, Sherardia arvensis). A védett fajok közül érdemes kiemelni az Acorus calamus új Tisza-parti, illetve a Reseda inodora új városszéli megfigyeléseit. Több olyan idegenhonos faj előfordulásait is ismertetjük, amelyek nem régen jelentek meg hazánkban, és amelyeknek nem voltak korábbi adataik a Crisicumból vagy annak déli részéről (pl. Erigeron sumatrensis, Torilis nodosa). Utóbbiak közül több újabb észlelés a vasúthoz köthető (Chenopodium pumilio, Geranium purpureum, Lepidium oblongum stb.). Adatokat közlünk továbbá a szegedi Tisza-partról, illetve a Tiszából is (Bidens cernua, Crypsis schoenoides, Najas marina stb.). A Cyperus esculentus-nak és az Ornithogalum refractum-nak voltak korábbi adatai a városból, de téves határozásuk miatt ezek eddig nem kerültek be a köztudatba.

Kárpátalja védett hajtásos növényfajainak kromoszómaszám értékei – előzetes eredmények

Andrea Kepics — 2024-06-07

Kárpátalja alföldi területei a Pannonicum flóratartomány részét képezik, így a terület növényvilágának megismerése szervesen kapcsolódik a magyarországi flóra kutatásához. A fajok előfordulása mellett a citológiai bélyegek minél pontosabb ismerete is szükségszerű, hiszen ezek fontos evolúciós vonalakra deríthetnek fényt. Jelen munka a kárpátaljai védett és veszélyeztetett edényes növények (207 faj) kromoszómaszámainak összefoglalásával foglalkozik irodalmi adatok alapján, valamint a taxonok védettségi státuszának összehasonlításával Ukrajna Vörös Könyve és a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) kategóriái szerint. A vizsgált 207 védett faj közül 203-nak fellelhető a kromoszómaszám adata, de ebből mindössze 8 fajét ismerjük kárpátaljai populációk vizsgálatából.

Teodorovits Ferenc (1861–1929) élete és herbáriuma

Dénes Bartha — 2024-06-07

Tanulmányunkban Teodorovits Ferenc (1861–1929) erdész botanikus lényegesen kiegészített és javított, részletes életrajzát adjuk közre, továbbá közöljük a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Agrobotanikai Gyűjteményében található, „A Duna–Tisza közötti homokterület növényzete” címet viselő herbáriuma 280 lapjának fajait és azok adatait. A herbáriumból 4 lap elkallódott, 4 taxon esetében pedig 2–2 lapot találunk. A virágos növénytaxonok száma 271, továbbá 1 mohafaj is gazdagítja a gyűjteményt. A gyűjtés éve sajnos nem azonosítható, a gyűjtési helyek pedig bizonytalanok. Minden bizonnyal több változatban készült el a herbárium, amelyből a leginkább hiánytalan állapotút őrzi a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Agrobotanikai Gyűjteménye.

A Csepel-sziget tölgy-kőris-szil ligetei (Scillo vindobonensi-Ulmetum Kevey in Borhidi et Kevey 1996)

Balázs Kevey — 2024-06-07

Jelen tanulmány Magyarország középső részén, a Csepel-szigeten tanulmányozott tölgy-kőris-szil ligeterdők (Scillo vindobonensi-Ulmetum Kevey in Borhidi et Kevey 1996) társulási viszonyait mutatja be 50 cönológiai felvétel alapján. Az állandó talajvízhatás miatt közepes vízellátottságú talajon előforduló, azonális asszociációval állunk szemben, amely itt 95–120 m körüli tengerszint feletti magasságú, sík területeken, homokos és iszapos öntésföldön alakult ki. 60–80%-os záródású, 22–30 m magas lombkoronaszintjében állandó fajok a Quercus robur és a Populus alba, magas borítást ér még el a Fraxinus angustifolia s ubsp. danubialis és az Ulmus laevis. Cserje- és gyepszintje változóan fejlett. Állományaiban feltűnőek egyes szubmontán elemek, amelyek az Alföldön általában ritkák. Különösen a Fagetalia fajok gyakoriak: Acer platanoides, A. pseudoplatanus, Aegopodium podagraria, Allium ursinum, Anemone nemorosa, A. ranunculoides, Carex sylvatica, Cerasus avium, Circaea lutetiana, Corydalis cava, Epipactis helleborine agg., Gagea lutea, Galeobdolon luteum, Galium odoratum, Hedera helix, Lathraea squamaria, Listera ovata, Moehringia trinervia, Myosotis sparsifl ora, Paris quadrifolia, Scilla vindobonensis, Stachys sylvatica, Stellaria holostea, Ulmus glabra, Vinca minor, Viola reichenbachiana stb. E növények valószínűleg az egykori hűvösebb, csapadékosabb és kiegyenlítettebb klímájú bükk I. (szubboreális) korszak (5000–2500 éve) maradványfajai. A Csepel-szigeti felvételeket szigetköziekkel együtt elemezve összehasonlítások tehetők a két táj ligeterdeivel kapcsolatban. A szociális magatartási típusokat tekintve jellemző, hogy a specialisták (S), a kompetitorok (C), de főként a generalisták (G) csoportrészesedése a Csepel-szigeten alacsonyabb, mint a Szigetközben, míg a ruderális fajcsoport tagjai a Csepel-szigeten jóval magasabb arányt mutatnak. A két tájegység sokváltozós elemzésekben is elkülönül egymástól. A vizsgált 50 év távlatában a Csepel-sziget idős tölgy-kőris-szil ligetei sajnos igen megfogyatkoztak, ill. degradálódtak. Megőrzésük, helyenkénti rekonstrukciójuk természetvédelmünk fontos feladata lehetne.

A Nyírség gyöngyvirágos-tölgyesei (Convallario-Quercetum roboris) – fitocönológiai karakter és annak változása 85 év elteltével

Balázs Kevey — 2024-06-07

A tanulmány a Nyírség gyöngyvirágos-tölgyeseinek (Convallario-Quercetum roboris) társulási viszonyait mutatja be 50 cönológiai felvétel alapján. A vizsgált állományokat a Duna–Tisza köze és a Mezőföld zárt homoki tölgyeseivel (Polygonato latifolii-Quercetum roboris) hasonlítottuk össze. Társulástani szempontból kitérünk a nyírségi gyöngyvirágos-tölgyesek (Convallario-Quercetum roboris) és tölgy-kőris-szil ligetek (Fraxino pannonicae-Ulmetum) elkülönítésére is. Egy további vizsgálatban a nyírségi Convallario-Quercetum roboris erdők mai cönológiai állapotát vetettük össze Soó Rezső 85 évvel ezelőtt ugyanezekben az erdőkben készített felvételeivel. A nyírségi gyöngyvirágos-tölgyesek felső lombkoronaszintje állandó (K: V) fafaja egyedül a Quercus robur, és nagyobb tömeget is ez a faj ér el. Az alsó lombkoronaszint gyengén vagy közepesen fejlett, állandó fafaja nincs, nagyobb mennyiséget az Acer campestre és a Fraxinus angustifolia subsp. danubialis ér el. A cserjeszint borítása 20–80%, általában fajszegény, a gyepszint 45–95% összborítású. Az 50 cönológiai felvételben 17 konstans és 11 szubkonstans faj szerepel. 13 védett fajt találtunk, mindegyikük akcidens (K: I) elem. 18 tájidegen faj fordul elő, ebből 6 faj K: II–IV konstanciájú, 12 akcidens elem. A zárt homoki tölgyesek összehasonlító vizsgálata alapján a vizsgált két erdőtársulás egyértelműen nem választható szét. Közöttük annyi különbséget észleltünk, hogy a Nyírség Convallario-Quercetum erdeiben a Fagetalia fajok valamivel nagyobb szerepet játszanak, mint a Duna–Tisza köze Polygonato latifolii-Quercetum-ában, ahol már a Quercetea jelleg jobban dominál. A fajkészleten alapuló sokváltozós elemzésekben a három tájegység felvételei közül legjobban a mezőföldiek különülnek el, a nyírségi felvételek a Duna–Tisza köziekkel mutatnak nagyobb hasonlóságot. A másik társulástani összehasonlítás szerint a gyöngyvirágos-tölgyeseket (Convallario-Quercetum roboris) a tölgy-kőris-szil ligetektől (Fraxino pannonicae-Ulmetum) az választja el, hogy a Fagetalia s. l. és az Alnion incanae s. l. elemek aránya a tölgy-kőris-szil ligetekben mintegy kétszer akkora, mint a gyöngyvirágos-tölgyesekben, a Quercetea pubescentis-petraeae s. l. fajok viszont az utóbbiban mutatnak jóval nagyobb részesedést.

Az időbeli összehasonlítás tanúsága szerint a nyírségi Convallario-Quercetum roboris erdők 85 év után sok tekintetben másképp néznek ki. A legfeltűnőbb különbség a fajszámban van: Soó 1943-as felvételeiben 349 fajt találunk, a 2021-ben készítettekben csak 109-et. Az állandósági osztályok közül az eltérés az akcidens (K: I) csoportot érinti legjobban, ez 287-ről 71-re csökkent. A fajok különféle szempontok szerinti csoportosításában a változások úgy írhatók le, hogy csökkent az évelő lágyszárúak, a specialisták, a generalisták és a zavarástűrő fajok aránya, míg a gyomok és az agresszív tájidegen kompetitorok részesedése a többszörösére nőtt. Társulástani csoportok közül a Querco-Fagetea elemek csoportrészesedése és csoporttömege egyaránt növekedett, a Fagetalia fajok csoporttömege csaknem felére csökkent, és minimális lett a Molinio-Arrhenatherea s. l. és a Festuco-Bromea s.l. elemek aránya. A Chenopodio-Scleranthea s. l. fajok mennyisége ugyanakkor megnőtt. A felvételek fajkészlet-alapú sokváltozós elemzésében az időpont szerinti elkülönülés részlegesnek tekinthető. Az 1943-as felvételek összesen 25 védett fajt tartalmaznak, a 2021-esek azonban csak hatot. Vizsgálataink a Nyírség erdei fl órájának elszegényedését jelzik. A nyírségi gyöngyvirágos-tölgyesek területe az utóbbi 50 évben jelentősen csökkent. Élőhelyüket negatívan érinti a területek lecsapolásából adódó szárazodás, a tájidegen fafajok telepítése, valamint a tarvágást követő mélyszántásos erdőfelújítás.

A Spiraea crenata L. szlovákiai előfordulásának megerősítése

Pavol Eliaš — 2024-06-07

A csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata) kontinentális eurázsiai elterjedésű faj, amelynek Szlovákiában csupán egyetlen lelőhelye ismert. Josef Holub az 1950-es években találta Svätuše (Bodrogszentes) közelében (Délkelet-Szlovákia területén). A fajt napjainkban a szlovák Vörös Könyv “kritikusan veszélyeztetett – valószínűleg regionálisan kihalt” taxonként tartotta nyilván, mivel a célzott keresések ellenére évtizedekig nem került elő. 2015 szeptemberében két sarjtelepét észleltük a település feletti domboldal peremén, a kőbánya közelében, cserjés növényzet (Ligustro-Prunetum R. Tx. 1952, Berberidion csoport, Crataego-Prunetea osztály) szegélyén.

Könyvismertetés

Péter Csontos — 2024-06-07

Magyar László: A gyommagvak terjedése. – UNIVERSITAS-Győr Nonprofit Kft ., Győr, 2023, 683 pp. ISBN: 978-615-6491-15-2

Növénytani szakülések

Eszter S.-Falusi — 2024-06-07

Növénytani szakülések