Állattani Közlemények https://ojs3.mtak.hu/index.php/allatkozl <p>Az 1902-ben alapított Állattani Közlemények célja a zoológia szakterülete hazai és a nemzetközi eredményeinek bemutatása, a tudományterület magyar nyelven történő művelésének fenntartása és fejlesztése. Elsősorban – de nem kizárólag – olyan eredmények ismertetését adja, amelyek előadás formájában elhangzottak a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztály előadóülésein. A folyóirat korábbi köteteire visszatekintve az összes neves magyar zoológus írása megtalálható benne, köztük jelentős tudománytörténeti és értékelő, összefoglaló munkák.</p> hu-HU allattani.kozlemenyek@mbt-biologia.hu (Dr. Hornung Erzsébet) balazs0toth@gmail.com (Dr. Tóth Balázs) k, 26 máj 2026 00:00:00 +0000 OJS 3.1.2.4 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 Korszakok határán: FRIVALDSZKY JÁNOS (1822–1895) és az Állattár https://ojs3.mtak.hu/index.php/allatkozl/article/view/22510 <p>130 évvel ezelőtt vettek végső búcsút kortársai Frivaldszky Jánostól (1822–1895), a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának első igazgatójától. Jelen írás kollégái személyes visszaemlékezései és Frivaldszky János saját, papírra vetett gondolatai alapján foglalja össze, tekinti át azt a bő 40 évet, amelyet a múzeum kötelékében töltött, különös tekintettel Frivaldszky János és az Állattár kapcsolatára.</p> Viktória Szőke Copyright (c) 2026 Állattani Közlemények https://ojs3.mtak.hu/index.php/allatkozl/article/view/22510 k, 26 máj 2026 00:00:00 +0000 Emlékezés a 150 éve született CSIKI ERNŐre https://ojs3.mtak.hu/index.php/allatkozl/article/view/23263 <p>Jelen közleményben Csiki Ernőre emlékezünk születésének 150. évfordulóján. Csiki Ernő (1875–1954), a magyar entomológia egyik legkiemelkedőbb alakja, 1897-ben került a Magyar Nemzeti Múzeum Állattári Osztályára, ahol úgyszólván haláláig dolgozott. Nyugdíjba vonulása után külső munkatársként továbbra is részt vett az Állattár munkájában. Kutatásai elsősorban a bogarakra irányultak, ugyanakkor több más állatcsoportról is közölt tanulmányokat. Legjelentősebb műve a&nbsp;Kárpát-medence futóbogarait ismertető német nyelvű monográfia, amely máig alapműnek számít. Múzeumi tevékenysége alatt a Bogárgyűjtemény példányszáma 120 000-ről több mint egymillió példányra emelkedett. Mintegy 400 új fajt írt le, több mint 500 tudományos közleményt publikált, összesen mintegy 9000 oldalon.</p> Győző Szél, Anna Somogyi Copyright (c) https://ojs3.mtak.hu/index.php/allatkozl/article/view/23263 k, 23 dec 2025 00:00:00 +0000