A taktikai medicina helye a magyar egészségügyi ellátó rendszerben
Absztrakt
Világunk globális biztonsági környezete folyamatosan változik, átalakul, ami állandó alkalmazkodásra és reagálásra készteti társadalmi rendszereinket. A 20-21. század fordulójának egyik kiemelt jelensége a posztmodern terrorizmus (Kaiser–Tálas, 2012, 133–156.) megjelenése. A terror katasztrófaszintű cselekményeinek valós fenyegetése új társadalmi elvárást hozott, a terrortámadásokban sérült polgárok egészségügyi ellátásának igényét. A rendvédelem és az egészségügyi ágazat külön-külön nem, csak együttes erővel tud választ adni erre a kihívásra. Az együttműködésük eredménye egy új határterületi szakma, a taktikai medicina megszületése. Fiatal szakterület lévén, e terminus technikus mögötti tartalom még széles körben nem ismert. A tanulmányban bemutatásra és elhelyezésre kerül a taktikai medicina a magyar egészségügyi ellátó rendszerben, annak is a magyar Terrorelhárítási Központ által nemzetközi fórumokon bemutatott, befogadott és elismert modern szemléletű változata.
Hivatkozások
Bazyar J, – Farrokhi M, – Khankeh, H. (2019): Triage Systems in Mass Casualty Incidents and Disasters: A Review Study with a Worldwide Approach. Macedonian Journal Medical Sciences, 3, 482–494. https://doi.org/10.3889/oamjms.2019.119
Hervig, T. – Seghatchian, J. (2012): Military walking blood bank and the civilian blood service. Transfusion and Apheresis Science, 3, 341–342. https://doi.org/10.1016/j.transci.2012.03.026
Kaiser F. – Tálas P. (2012): Politikai erőszakformák. Nemzet és Biztonság, 5-6, 133–156.
Keenan, S. – Riesberg J. C. (2017): Prolonged Field Care: Beyond the “Golden Hour”. Wilderness & Environmental Medicine, 2, 135–139. https://doi.org/10.1016/j.wem.2017.02.001
Rogers, F. B. – Rittenhouse, K. (2015): The Golden Hour in Trauma: Dogma or Medical Folklore? Injury, 4, 525–527. https://doi.org/10.1016/j.injury.2014.08.043
Szendi R. (2011): A katasztrófák csoportosításának lehetőségei. Hadtudományi Szemle, 4, 163–171.
.png)
