Egy schengeni értékelés margójára

  • Csaba Borsa
Kulcsszavak: Európai Unió, schengeni szabályok, migráció

Absztrakt

A schengeni szabályok létezése az Európai Unió egyik legnagyobb vívmánya, amely biztosítja a szerződő tagállamok közötti szabad mozgás jogának érvényesülését. Magyarország koherens álláspontja, hogy elsődlegesen a migrációt kibocsátó országokban, másodlagosan pedig a külső határok ellenőrzése során kell kezelni a migrációs helyzeteket, és a szabad mozgás jogával rendelkező személyeknek pedig biztosítani kell a jog zavartalan gyakorlását a belső tagállami területeken. Feszítő kérdéskör még az, hogy az EU külső határain milyen új módszerek garantálják, hogy a belső biztonság ne sérüljön, és a szabad mozgással érintett térségbe csak olyan személyek léphessenek be, akik a megfelelő ellenőrzéseken átestek a külső határok átlépése során. A fenti bevezető tükrében kell megítélni a jelenleg megvalósuló schengeni értékelő mechanizmust, annak hatékonyságát és nem mellesleg fejlesztő hatását. Az Európa Tanács 1053/2013/EU rendelete célként fogalmazza meg az értékeléssel kapcsolatban, hogy annak ellenőrzése szükséges, teljesülnek-e a schengeni vívmányok, valamint az alkalmazásukhoz szükséges feltételek azokban a tagállamokban, amelyek csatlakoztak a szerződéshez. Magyarországon – a 2013-at követően – 2019-ben került sor a tervezett komplex schengeni értékelés végrehajtására. A végrehajtott ellenőrzések tapasztalatairól általánosságban elmondható, hogy a szárazföldi, a légi és a vízi modulokban Magyarország rendelkezik előzetes ellenőrzési jelentéssel, amelyben az értékelő bizottság nem állapított meg schengeni normát sértő gyakorlatot, és több esetben azonosított jó gyakorlatokat, amelyek más schengeni tagállamoknak is mintául szolgálnak. Összességében megállapítható, hogy az ellenőrzésben érintett magyar rendvédelmi szervek jól teljesítettek a schengeni értékelés kapcsán, és nemcsak az ellenőrzés időpontjában, hanem a napi tevékenységük során is biztosítják a schengeni normák érvényesülését.

Hivatkozások

Azose, J. J. – Raftery, A. E. (2019): Estimation of emigration, return migration, and transit migration between all pairs of countries. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, 2, 116–122. https://doi.org/10.1073/pnas.1722334116

Bartkó R. (2019): Az irreguláris migráció elleni küzdelem eszközei a hazai büntetőjogban. Budapest: Gondolat Kiadó

Gyeney L. (2014): Legális bevándorlás az Európai Unióba, különös tekintettel a családi élet tiszteletben tartásának jogára. Budapest: Pázmány Press

Kis N. (2018): Az állami jogérvényesítés és a közigazgatási büntetés dilemmái. Budapest: Dialóg Campus Kiadó

Klenner Z. (2013.): A menekültügyi őrizet és bevezetésének szükségessége. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, 14, 295–299.

Lőrincz A. (2015): Az állampolgársági jog válasza a terrorizmusra. In: Hautzinger Z. (szerk.): Migráció és rendészet. Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozat, 105–120.

Nagy B. (2020): A külföldiek kitiltásáról. Az EU és a bunker. Élet és Irodalom, 2020. 04. 03., 5.

Stumpf, J. (2006): The Crimmigration Crisis: Immigrants, Crime, and Sovereign Power. American University Law Review, 2, 367–419.

Szuhai I. (2018): Nemzetközi migráció a 21. században. Budapest: Dialóg Campus

Teke A. (2019): Gondolatok az „idegen”rendészet kapcsán. In: Teke A. (szerk.) (2019): Az idegenrendészeti intézményrendszer átalakulásának tapasztalatai Magyarországon, kitekintés az intézményrendszer változásaira az Európai Unióban. Budapest: Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozat, 119–166.

Vajkai E. (2017): A migrációs válság biztonságpolitikai aspektusai. In: Tálas P. (szerk.): Magyarország és a 2015-ös európai migrációs válság. Budapest: Dialóg Campus Kiadó, 35–48.

Woude, M. – Barker, B. – Leun, J. (2017): Crimmigration in Europe. European Journal of Criminology, 1, 3–6. https://doi.org/10.1177/1477370816639814

Megjelent
2020-09-15
Hogyan kell idézni
BorsaC. (2020). Egy schengeni értékelés margójára. Belügyi Szemle , 68(9), 35-45. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.9.2
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok