A büntetőbíráskodás tekintélyének védelme és a társadalmi értékítélet összefüggései
Absztrakt
Cél: A bírák tekintélyének védelme különösen aktuális manapság, amikor szaporodni látszanak az olyan fenyegetések és egyéb magatartások, amelyek célja a bírói döntés befolyásolása, illetve amelyek a már meghozott bírói döntés miatt súlyos kritikákat fogalmaznak meg. A véleménynyilvánítás kereteit hol meghaladó, hol meg nem haladó ítéletkritikák mellett gyakran előfordulnak a bírákkal szemben, hivataluk ellátásával kapcsolatban tett gyalázkodó, becsmérlő és rágalmazó kijelentések. Kérdés, hogy az ilyen morálisan elvetendő és sokszor egyúttal jogellenes magatartásokkal szemben a jelenleg rendelkezésre álló eszközök elégségesek-e. Tanulmányunk megírásának célja azon összefüggések feltárása, amelyek a büntetőbíráskodás tekintélyének védelme és a társadalmi értékítélet között állnak fenn.
Módszertan: Jogfilozófiai gondolatok felsorakoztatása mellett a hatályos büntetőeljárási törvény szabályozásából merítve vontuk le konklúzióinkat.
Megállapítások: Arra tettünk megállapítást, hogy a büntető ítélkezés, mint a társadalom rendjének biztosításához szükséges szolgáltatás, nem nélkülözheti a társadalmi elfogadottságot. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a közösség kialakult erkölcsi „eszményeinek” érvényre juttatása, akár olykor annak árán is, hogy az eljáró bíró erkölcsi értékrendjének a megjelenítése révén elrugaszkodik – törvényes keretek között – a korábban kialakult egységes gyakorlattól. Ez abból is fakadhat, hogy a bíróságok szükségszerűen társadalompolitikai célokat is megjelenítenek.
Érték: Igyekeztünk rávilágítani arra, hogy a bíróságokkal szembeni közbizalom mind magának a bíróságnak, mind pedig az állampolgároknak alapvető érdekük, azonban ennek elmélyítéséhez a bírói szervezetnek is erőfeszítéseket kell tennie. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a bíróságok reflektáljanak a társadalmi viszonyok és szükségletek alakulására, ezzel együtt azonban előfordulhatnak olyan egyedi esetek is, amikor élesebb megfogalmazást igényel az, hogy a társadalmi kritika inkább magának a jogszabálynak a kritikája.
Hivatkozások
Assmann, J. (2006). Religion and cultural memory: Ten studies. Stanford University Press.
Bárczi G. & Országh L. (Főszerk.) (1959–1962). A Magyar Nyelv Értelmező Szótára I-VII. Akadémiai Kiadó.
Barna L., Juhász D. & Márok S. (2018). Milyen a jó bíró? Miskolci Jogi Szemle, 13(1), 84–98.
Baumgarten I. (1904). A büntetés kimérésének reformjáról. Franklin-Társulat.
Bencze M. (2018). Bírói konformizmus – ítélkezési populizmus az autoriter politikai rendszerek szolgálatában? In Menyhárd A. & Varga I. (Szerk.), 350 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, I. kötet (pp. 616–638). ELTE Eötvös Kiadó.
Bencze M., Ficsor K. & Kovács Á. (2015). Útkeresés az igazságszolgáltatás minőségéről. Jogtudományi Közlöny, 70(9), 443–448.
Bencze M. & Kovács Á. (2018). „Nem foghat helyt.” Az Alkotmánybíróság az indokolási kötelezettség teljesítéséről. MTA Law Working Papers, (10), 1–25.
Bérces V. (2010). A magyar büntetési rendszer reformjával kapcsolatos jogalkotási kérdések. Iustum Aequum Salutare, 6(2), 83–99.
Blutman L. (2001). A bírósági határozatok közzététele és az Alkotmány. Jura, 7(2), 80–96.
Bolgár J. (2019). A büntetés alakváltozásai a társadalmi érdekmotivációk tükrében. Belügyi Szemle, 67(9), 7–22. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.9.1
Bócz E. (2011a). A bíráskodás tekintélye és a jogpolitika. Magyar Jog, 58(8), 449–458.
Bócz E. (2011b). Vádfunkció, közvád, ügyész. Állam- és Jogtudomány, 52(1), 3–29.
Boda, Z. (2020). A büntetőbíráskodés tekintélye, annak védelme, a társadalmi értékítélet és ezek összefüggései. In Mailáth György tudományos pályázat 2020. Díjazott dolgozatok (pp. 708–758). Országos Bírósági Hivatal.
Canor, I. (1998). The limits of judicial discretion in the European Court of Justice. Nomos Verlagengesellschaft.
Cohen-Eliya, M. & Porat, I. (2011). Proportionality and the culture of justification. American Journal of Comparative Law, 59(2), 463–490. https://doi.org/10.5131/AJCL.2010.0018
Devlin, P. (1979). The judge. Oxford University Press.
Elliott, M. (2011). Has the common law duty to give reasons come of age yet? Public Law, (1), 56–74. https://doi.org/10.2139/ssrn.2041362
Engel, C. (2004). The impact of representation norms on the quality of judicial decisions. Preprints of the Max Planck Institute for Research on Collective Goods, (13), 1–46. https://doi.org/10.2139/ssrn.617821
Fázsi L. (2013). A tekintély szerepe napjaink büntető ítélkezésében. Jogtudományi Közlöny, 68(11), 541–552.
Földvári J. (1970). A büntetés tana. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Gócza Á. (2018). Egységes-e a büntetéskiszabás emberöléses ügyekben? – A magyar táblabíróságok büntetéskiszabási gyakorlatának összehasonlító vizsgálata. Állam- és Jogtudomány, 59(1), 3–31.
Habermas, J. (1996). Between facts and norms. Contributions to a discourse theory of law and democracy. The MIT Press. https://doi.org/10.7551/mitpress/1564.001.0001
Hardin, R. (2002). Bizalom. Szociológiai Figyelő, 2/6(1-2), 5–25.
Ignácz Gy. (2020). A büntetéskiszabási gyakorlatra irányuló empirikus kutatások elmélete és módszertana. MTA Law Working Papers, (1), 1–14.
Jakab A. (2010). Ki a jó jogász, avagy tényleg jó bíró volt-e Magnaud? Jogesetek Magyarázata, 1(1), 83–93.
Kajtár I. & Herger Csabáné (2014). Egyetemes állam- és jogtörténet. Dialóg Campus Kiadó.
Kaszás Á. (2008). A bírói mérlegelés kérdései egy monográfia tükrében. Iustum Aequum Salutare, 4(1), 157–177.
Kearns, E. (1995). Order, interaction, authority: ways of looking at Greek religion, In Powell, A. (Ed.), The Greek world (pp. 511–529). Routledge.
Kerezsi K. (2006a). A közvélemény és a szakemberek a helyreállító igazságszolgáltatásról. Büntetőjogi kodifikáció, 62(2), 3–20.
Kerezsi K. (2006b). Vélemények a bűnről és a büntetésről – egy lakossági attitűdvizsgálat tapasztalata, In Irk F. (Szerk.), Kriminológiai tanulmányok 43. (pp 203–240). Országos Kriminológiai Intézet.
Kovács G. (2016). A szervezeti és vezetői kommunikáció sajátosságai a rendészeti szerveknél. Hadtudományi Szemle, 9(1), 381–394.
Kriskó E. (2014). Szervezeti kommunikáció. Online vezetői tréning. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet.
Kúria (2018). Összefoglaló vélemény: Az ítéleti bizonyosság elméleti és gyakorlati kérdései. Kúria Büntető-Közigazgatási-Munkaügyi és Polgári Kollégiumai. Joggyakorlat-Elemző Csoport.
Makai A. & Parádi Á. (2000). Büntetőbírósági jogértelmezés Magyarországon a ’90-es években. Jogelméleti Szemle, (3). http://jesz.ajk.elte.hu/makai3.html
Menyhárd A. (2017). Szöveg, jog, értelmezés. In Chronowski N., Pozsár-Szentmiklósy Z., Smuk P. & Szabó Zs. (Szerk.), A szabadságszerető embernek. Liber Amicorum István Kukorelli (pp. 299–309). Gondolat Kiadó. https://doi.org/10.4324/9780429297069-5
Menyhárd, A. (2020). Text, values, and interpretation: The role of judges and legislative power in private law. In Belov, M. (Ed.), Courts, politics, and constitutional law (pp. 69–83). Routledge.
Miskolczi B. (2015). Az igazság – igazságosság megjelenése a szabályozási elvekben. Ügyvédvilág, (6), 22–25.
Miskolczi B. P. (2015). Az erkölcs és a jog szoros kapcsolata, Polgári Szemle, 11(4-6).
Nagy L. (1974). Ítélet a büntetőperben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Oldfather, C. M. (2015). Of judges, law, and the river: Tacit knowledge and the judicial role. Journal of Dispute Resolution, (15), 155–166.
Page, B. R., Wake, R. & Ames, A. (2004). Public confidence in the criminal justice system. Home Office Findings No. 221.
Pápai-Tarr Á. (2017). Gondolatok a büntetéskiszabás néhány elméleti és gyakorlati kérdéséről. Pro Futuro, 7(1), 11–25. https://doi.org/10.26521/Profuturo/2017/1/4745
Patyi A. & Varga Zs. A. (2012). Általános közigazgatási jog (az Alaptörvény rendszerében). Dialóg Campus Kiadó.
Pokol B. (2011). Jogászság és jogrendszer, Jogelméleti Szemle, (4). http://jesz.ajk.elte.hu/pokol48.html
Polt P. (2018). A büntetőeljárási törvény újításának várható hatásai, Belügyi Szemle, 66(9), 29–38. https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.9.2
Rendeki S. (1976). A büntetés kiszabása, enyhítő és súlyosító körülmények. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Simon A. (2020). A bírói meggyőződés szerepének alakulása a hatályon kívül helyezés megváltozott szabályainak fényében. Büntetőjogi Szemle, (1), 108–112.
Stanko, E. A. & Bradford, B. (2009). Beyond measuring ‘how good a job’ police are doing: The MPS model of confidence in policing. Policing, 3(4), 322–330. https://doi.org/10.1093/police/pap047
Stephens, C. (2009). The jurisprudence of Lord Denning: A study in legal history, Vol. I., Fiat Justitia: Lord Denning and the Common Law. Cambridge Scholars Publishing.
Szabó I. L. (2014). Az intézményi, szervezeti bizalom helyzete Magyarországon 2014 elején. Nemzet és Biztonság: biztonságpolitikai szemle, 7(3), 119–141.
Szendrői A. (2014). Az igazság felfogásai a büntető eljárásjogi rendszerekben. Büntetőjogi Szemle, (1), 37–42.
Tahyné Kovács Á. (2018). A magyar bírák etikai előírásainak változásai 1993-tól. Iustum Aequum Salutare, 2018, (3), 67–86.
Tóth G. A. (2010). Herbert L. A. Hart és a bíró morális felelőssége. Világosság, 51(Tavasz), 67–84.
Varga Á. (2015). Igazságosság kontra Igazság? Gondolatok a jogbiztonság, az igazságosság és a tisztességes eljárás kapcsolatáról. Iustum Aequum Salutare, 11(3), 131–139.
Vári V. (2019). A rendőrség hatékonyságmérése a nemzetközi szakirodalomban – különös tekintettel a bizalom és a legitim működés jelentőségére. Belügyi Szemle, 67(6), 7–29. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.6.1
Virág Cs. & Völcsey B. (2020). A korlátozott precedensrendszer és a polgári perjog kapcsolata. Magyar Jog, 67(3), 125–135.
Waluchow, W. J. (2007). A common law theory of judicial review: The living tree. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511498893
Weigend, T. (2011). Should we search for the truth, and who should do it? North Carolina Journal of International Law and Commercial Regulation, 36(2), 389–415.
Zlinszky J. (1998). Keresztény erkölcs és jogászi etika. Szent István Társulat.
Zlinszky J. (2007). Közéleti és jogászi etika a gyakorlatban. Szent István Társulat.
Zsiros B. (2018). Valóságos-e, ami igazságos? – Gondolatok a perbeli egyezségkötés új Be.-ben szabályozott intézményéről. Büntetőjogi Szemle, (1), 93–96.
.png)
