Mit tanulhatunk az ,,51-es felvétel” történetéből?
Absztrakt
Az 1953-ban útjára indult, immáron hetvenéves Belügyi Szemle tudományos folyóirat jubileumi „70 év, 70 gondolat” című kiadványában megjelent tanulmány olvasható a felkért szerzőktől.
Hivatkozások
D’Angelo, J. (2012). Ethics in science. Ethical Misconduct in Scientific Research. CRC Press.
Franklin, R. & Gosling, R. (1953). Molecular Configuration in Sodium Thymonucleate. Nature, 171, 740–741. https://doi.org/10.1038/171740a0
Hargittai I. (2003). Kettős csavar – a megkettőzött tudomány. Magyar Tudomány, 48(5), 549–556.
Hargittai I. (2018). James D. Watson 90, a kettős hélix 65 éves. Magyar Tudomány, 179(2), 25–266.
Isaackson, W. (2021). A kódfejtő. Helikon.
Lydon, J. E. (2003). The DNA double helix—the untold story. Liquid Crystals Today, 12(2), 1–9. http://doi.org/10.1080/14645180310001603962
Maddox, B. (2003). Rosalind Franklin: The Dark Lady of DNA. Harper Perennial.
Rapoport, S (2002). Rosalind Franklin: Unsung Hero of the DNA Revolution. The History Teacher, 36(1), 116–127.
Sayre, A. (1975). Rosalind Franklin and DNA. Norton & Company, Incorporated, W. W.
Pádár Zs., Kovács G., Nogel M., Czebe A., Zenke P., & Kozma Zs. (2019). Genetika és bűnüldözés – Az igazságügyi célú DNS-vizsgálatok első negyedszázada Magyarországon I. Belügyi Szemle, 67(12), 7–34. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.12.1
Watson, J. & Crick, F. (1953). Molecular Structure of Nucleic Acids: A Structure for Deoxyribose Nucleic Acid. Nature, 171, 737–738. https://doi.org/10.1038/171737a0
Watson, J. (1968). The Double Helix. Aethenum. New York.
.png)
