Autópályán biztonságosan?

Kulcsszavak: autópálya, autóút, közúti közlekedés, baleset

Absztrakt

A közlekedés két meghatározó tényezője a biztonság és a gyorsaság. Mindkét tulajdonság elengedhetetlen abból a szempontból, hogy a közlekedési folyamatok ki tudják elégíteni a társadalom működésének irányából támasztott igényeket. Azonban a két szempont egymással ellentétes irányú hatást fejt ki: a sebesség növekedése a biztonság rovására mehet, míg a biztonság növelése a sebesség csökkentését kívánná meg. Így a közlekedés, különösen a közúti közlekedés tekintetében ez egy optimumkeresési folyamat, amelyet sok tényező befolyásol az egyes járművek átlagos biztonsági színvonalától az infrastruktúra állapotáig. Nem kétséges, hogy nálunk fejlettebb közlekedési kultúrával rendelkező országok szemszögéből a hazánkban 1000 főre vetített közúti halálozások száma magas. Ugyanakkor olyan társadalmak is léteznek, ahonnan nézve a magyarországi közlekedési morál és a közúti biztonság magas szintű. Ebből láthatjuk, hogy egy társadalom által biztonságosnak ítélt közlekedési rendszer valós biztonsága nagy mértékben függ a társadalom belső elvárásaitól is. Ezzel együtt a biztonsági szintek folyamatos növelése alapvető feladat, aminek részét képezi a jelen problémáinak feltárása is. Jelen elemzésben megvizsgáljuk azt az kérdéskört, miszerint hazánk gyorsforgalmi közúthálózata a közúti infrastruktúra- típusokon belül milyen szerepet tölt be közlekedésbiztonsági szempontból.

Hivatkozások

Aranyos J. & Major R. (2005). Kezelő jellegű intézkedés megalkotása a közlekedési bűncselekmények körében. Belügyi Szemle, 53(4), 32–52.

Balog P., Csiszár Cs. & Tóth Cs. (2018). Az új generációs közúti pályaszerkezetek jellemzőinek feltárása. Közlekedéstudományi Szemle, 68(1), 47–50. https://doi.org/0.24228/KTSZ.2018.6.4

Baruya, A. (1998). Speed-Accident Relationship on Europen Roads. In 9th International Safety Conferrence Road Safety in Europe. Berglish Gladbach.

Brenac, T., Perrin, C., Canu, B., Magnin, J. & Canu, A. (2015). Influence of Travelling Speed on the Risk of Injury Accident: a Matched Case-Control Study. Periodica Polytechnica Transportation Engineering, 43(3), 129–137. https://doi.org/10.3311/PPtr.7520

Elvik, R. (2009). The Power Model of the relationship between speed and road safety. The Research Council of Norway.

Finch, D. J., Kompfner, P., Lockwood, C. R. & Maycock, G (1994). Speed, Speed Limits an Accident. Safety Research Centre Transport Research Laboratory.

Fülöp Á. & Fülöp N. (2008). Sebesség és veszélyeztetés a közutakon. Rendészeti Szemle, 9(2), 23–35.

Garber, N. J. & Gadirau, R (1988). Speed Variance and Its Influence on Accidents. AAA Foundation For Traffic Safety.

Gáspár L. & Karoliny M. (2014). Felújított útpályaszerkezetek ciklusidejének növelése korszerű tervezéssel. Közlekedéstudományi Szemle, 64(4), 8–11.

Holló P. (2008). Gondolatok a hazai közúti közlekedés biztonságáról. Magyar Tudomány, 169(2), 175-185.

Holló P. (2017). A közúti közlekedésbiztonság néhány aktuális kérdése. Közlekedéstudományi Szemle, 67(1), 59-68. https://doi.org/10.24228/KTSZ.2017.5.8

Major, R. & Mészáros G. (2016). The Current Questions of Police Speed Control. Magyar Rendészet, 16(2), 131–138.

Major R. (2001). Sebességcsökkentés vasúti átjáróban? Belügyi Szemle, 49(9), 125–132.

Mészáros G. (2018): A sebességellenőrzés szerepe a baleset-megelőzésben. Hadtudományi Szemle, 11(2), 287–301.

Mészáros G. (2019). Az abszolút sebességtúllépés a halálos közúti balesetek hátterében. PhD doktori értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Mocsári T. (2012). A gépjárművek sebességének hatása a közúti közlekedés biztonságára. PhD doktori értekezés. Széchenyi István Egyetem.

Mocsári T. (2013). Az átlagsebesség-balesetszám összefüggés vizsgálata hazai számok alapján. Útügyi Lapok, 1(1), 1-22.

Nilsson, G. (2004). Traffic Safety Dimensions and the Power Model to Describe the Effect of Speed on Safety. Doctoral thesis. Bulletin, 221. Lund Institute of Technology, Department of Technology and Society, Traffic Engineering.

Szűcs L. (2014). A Nemzeti Közlekedési Stratégia kihívásai a következő években, innovációval az NKS céljainak megvalósításáért. Közlekedéstudományi Szemle, 64(1), 5-16.

Taylor, M. C., Baruya, A. & Kennedy, J.V. (2002). The relationship between speed and accidents on rural single-carriageway roads. TRL Report, 511, 1-27.

Török Á. (2013). Közlekedési hálózatfejlesztési döntések egyensúlyi modell környezetben történő leképezése. Közlekedéstudományi Szemle, 63(1), 18–20.

Megjelent
2021-06-10
Hogyan kell idézni
MészárosG., & FelföldiP. (2021). Autópályán biztonságosan?. Belügyi Szemle , 69(6), 1027-1041. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.6.6
Folyóirat szám
Rovat
Tanulmányok