A vízgazdálkodás fejlesztési irányai Rio Grande do Norte és Magyarország összehasonlításával

Kulcsszavak: vízgazdálkodás, árvíz, vízhiány, fejlesztés

Absztrakt

A nemzetközi együttműködés elősegíti a vízgazdálkodás fejlesztését. Sok esetben a fejlődéshez nem feltétlenül új dolgok feltalálására van szükség, hanem a világ más tájain már bevált jó gyakorlatok megtalálására és átültetésére. A tudásmegosztás javítja az elméleti tudást és segít megtalálni a megfelelő gyakorlati megoldásokat. A vízgazdálkodás fejlettségi állapotát időről-időre hasznos lehet más országokkal összevetésben megvizsgálni. Az éghajlatváltozás és a demográfiai viszonyok ráirányítják a figyelmet a vízgazdálkodásra és az együttműködés szerepére. A cikk szerzői Magyarország és Rio Grande do Norte (Brazília egyik állama) vízgazdálkodását vizsgálják és hasonlítják össze. Mindkét hely sok szempontból hasonló kihívásokkal néz szembe. A cikk fő célja, hogy javaslatokat tegyen a jövőbeni vízgazdálkodási fejlesztési irányok vonatkozásában. A kutatási eredmények ösztönözhetik a közös együttműködést az országok között, továbbá a nemzetközi projekteken való munkát. Az szerzők vizsgálták és összehasonlították a jellemző éghajlati és hidrológiai viszonyokat, a szervezeti felépítést és azokat a kihívásokat, amelyekkel a vízgazdálkodásnak szembe kell néznie.

Hivatkozások

Alfieri, L., Dottori, F., Betts, R., Salamon, P. & Feyen, L. (2018). Multi-Model Projections of River Flood Risk in Europe under Global Warming. Climate, 6(1), 6, 1-19. http://doi.org/10.3390/cli6010006

Alvares, C. A., Stape, J. L., Sentelhas, P. C., Gonçalves, J. L. M. & Sparovek, G. (2014). Köppen’s climate classification map for Brazil. Meteorologische Zeitschrift, 22(6), 711-728. http://doi.org/10.1127/0941-2948/2013/0507

Beck, H. E., Zimmermann, N. E., McVicar, T. R., Vergopolan, N., Berg, A. & Wood, E. F. (2018). Present and future Köppen-Geiger climate classification maps at 1‑km resolution. Scientific Data, (5), 180214, 1-12. http://doi.org/10.1038/sdata.2018.214

Bresch, D. N. (2011). Flood Risk in Brazil. Swiss Reinsurance Company Ltd.

Bufa-Dőrr, Zs., Málnási, T., Oravecz, O., Vargha, M. & Vecsey, A. (2021). Magyarország ivóvízminősége, 2019. Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Coffel, E. D., Horton, R. M. & de Sherbinin, A. (2018). Temperature and humidity based projections of a rapid rise in global heat stress exposure during the 21st century. Environmental Research Letters, 13(1), 1-9. http://doi.org/10.1088/1748-9326/aaa00e

Debortoli, N. S., Camarinha, P. I., Marengo J. A. & Rodrigues, R. R. (2017). An index of Brazil’s vulnerability to expected increases in natural flash flooding and landslide disasters in the context of climate change. Natural Hazards, 86(2), 557–582. http://doi.org/10.1007/s11069-016-2705-2

Farias, J. F., de Feritas Amorim, R. & Saraiva Junior, J. C. (2018). Gestão dos recursos hídricos no Rio Grande do Norte. Confins, 34(1), 1-15. http://doi.org/10.4000/confins.12886

Fiala, K., Barta, K., Benyhe, B., Fehérváry, I., Lábdy, J., Sipos, Gy. & Győrffy, L. (2018). Operatív aszály- és vízhiánykezelő monitoring rendszer. Hidrológiai Közlöny, 98(3), 14-24.

Földi, L. (2019). Climate Change and Our Water Resources. In Földi, L. & Hegedűs, H. (Eds.), Effects of Global Climate Change and Improvement of Adaptation Especially in the Public Service Area (pp. 203-219). Ludovika Egyetemi Kiadó.

Lakatos, M. & Bihary, Z. (2011). A közelmúlt megfigyelt hőmérsékleti- és csapadéktendenciái. In Bartholy, J., Bozó, L., Haszpra, L. (Eds.), Klímaszcenáriók a Kárpát-medence térségére (pp. 146-169). Magyar Tudományos Akadémia.

Nerem, R. S., Beckley, B. D., Fasullo, J. T., Hamlington, B. D., Masters, D. & Mitchum G. T. (2018). Climate-change–driven accelerated sea-level rise detected in the altimeter era. Proceedings of the National Academy of Sciences, 115(9), 2022-2025. http://doi.org/10.1073/pnas.1717312115

Martins, E., Nys, E., Molejón C., Biazeto, B., Silva, R. & Engle, N. (2015). Monitor de Secas do Nordeste, em busca de um novo paradigma para a gestão de secas [Drought Monitor in the Northeast, looking for a new paradigm for drought management]. Banco Mundial. http://doi.org/10.13140/RG.2.1.4238.8886

Silva, C. M., Spyrides, M. H. & Lucio, P. S. (2012). Distribuicão Espacial da Precipitação sobreo Rio Grande do Norte: Estimativas de Satélite e Medidas por Pluviômetros. Revista Brasileira de Metereologia, 27(3), 337-346. https://doi.org/10.1590/S0102-77862012000300008

Somos, É. (2011). A csőbe zárt ivóvíz… (vagy mégsem?). Magyar Tudomány, 172(12), 1425-1439.

Szlávik, L. (2013). Szembenézünk az árvizekkel. Alföldi Nyomda Zrt.

Tóth, T. (2019). Application of Natural Water Retention Measures in Flood Management. Műszaki Katonai Közlöny, 29(1), 139-152. https://doi.org/10.32562/mkk.2019.1.11

Trolei, A. L. & Silva, B. L. (2018). Os recursos hídricos do Rio Grande do Norte: uma análise da vulnerabilidade territorial ao colapso no abastecimento de água. Confins, 34(1), 1-71. http://doi.org/10.4000/confins.12901

Vale, T. M., Spyrides, M. H., Andrade, L. M., Bezerra, B. G. & Silva, P. E. (2020). Subsistence Agriculture Productivity and Climate Extreme Events. Atmosphere, 11(12), 1287, 1-21. http://doi.org/10.3390/atmos11121287

Megjelent
2021-10-19
Hogyan kell idézni
TóthT., & Matias SilvaB. (2021). A vízgazdálkodás fejlesztési irányai Rio Grande do Norte és Magyarország összehasonlításával. Belügyi Szemle , 69(4. ksz.), 53-67. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2021.4.4
Rovat
Tanulmányok

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 > >>