Biztonság mindenhol mindenkor
Egy Nógrád megyei bűnmegelőzési projekt hatásvizsgálata
Absztrakt
A kérdést felületesen megközelítő bűnügyi szakemberek körében sokat hangoztatott, általános nézet, hogy a bűnmegelőzési munka hatása kimutathatatlan, hiszen nem lehet megszámolni azt, ami nem történik meg. Konkrétan, ha egy bűncselekményt, valakinek az áldozattá vagy elkövetővé válását sikerül megelőzni, akkor azzal nincs dolga a hatóságoknak sem, vagyis nem keletkezik belőle rendőrségi adat, nem szerepel a bűnügyi statisztikában. Ebben a megközelítésben a bűnmegelőzési szakemberek teljesítménye értékelhetetlen. Az utóbbi években végzett, a bűnmegelőzés hatékonyságát vizsgáló felmérések azonban rámutatnak, melyek azok a szakmai tevékenységek, illetve módszerek, amelyek pozitív változásokat eredményeznek. Ilyen felmérésre – tekintettel arra, hogy magas a humán- és financiális erőforrás igénye – igen ritkán kerül sor. Mérni azonban azt is lehet és kell, mennyire voltak elégedettek a megszólított célcsoportok mindazokkal a programokkal, amelyeket a szakemberek összeállítottak és megvalósítottak. Persze jó lenne figyelemmel kísérni és mérni azt is, hogy ahol rendszeres, módszeres és a célcsoportokhoz illeszkedő a bűnmegelőzési tevékenység, ott hogyan alakulnak a bűnözési tendenciák. Ehhez azonban sokkal nagyobb kutatói apparátusra volna szükség. Ez a tanulmány a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság „Biztonság mindenhol mindenkor” című – 2020. február 1. és október 31. között megvalósuló – bűnmegelőzési projektjének hatásvizsgálatát mutatja be. A kérdőívben feltett húsz kérdésre adott válaszok alapján kiderül, hogy a 11 programelem során megtartott 31 bűnmegelőzési rendezvényből álló sorozatról mi volt a megkérdezettek véleménye. A rendőrök a színes programokkal a megye tíz felzárkózó településének szerettek volna segíteni a közös biztonság növelésében. Ezúttal Bárna, Buják, Diósjenő, Érsekvadkert, Kazár, Nagybárkány, Nógrádszakál, Rimóc, Szécsény, Varsány voltak a kiválasztott résztvevők. A módszerek változatosak voltak: a kampányrendezvénytől a tréningekig terjedtek, és a gyerekektől az időskorúakig kívánták aktivizálni a résztvevőket. A kérdőíves felmérés eredménye egyértelműen pozitív fogadtatásról tanúskodik, ami biztató hír a Nógrád megyei bűnmegelőzési szakembereknek. De talán nemcsak nekik. Mások is tanulhatnak tőlük, hogyan kell komplex és ezért hatékony bűnmegelőzési programsorozatot kitalálni és véghezvinni. A projekt záróakkordja is rendhagyó volt. A Police Café módszerrel kivitelezni tervezett összegző alkalmat a koronavírus-helyzet miatt nem lehetett személyes jelenléttel megtartani, csak virtuálisan. Ily módon az első online Police Café is debütálhatott, ahol a kérdőíves felmérés eredményeit ismerhették meg az érdeklődők.
Hivatkozások
Finszter G. (2009). Közbiztonság és jogállam. Jog, állam, politika, 1(3), 173–196.
Kozáry A. (2018). A bizalom gyalog jön és lóháton távozik: A multikulturális társadalom legújabb kihívásai: a rendőrség és a bizalomépítés. In Dobák I. & Hautzinger Z. (Szerk.), Szakmaiság, szerénység, szorgalom: Ünnepi kötet a 65 éves Boda József tiszteletére (pp. 415-423). Dialóg Campus Kiadó.
Kozáry A. (2019). Töprengések a biztonságról és a rendőrségbe vetett bizalomról. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Gondolatok a rendészettudományról: Írások a Magyar Rendészettudományi Társaság megalapításának tizenötödik évfordulója alkalmából (pp. 203-208). Magyar Rendészettudományi Társaság.
Krémer F. (2020). Az élhető társadalom és a rendőrség válsága. Gondolat Kiadó.
Medve J. (2014). A rendészeti bűnmegelőzés hatékony eszközei. Magyar Rendészet, 15(5), 65–81.
Molnár K. (2018). Rendészeti kommunikáció – a média tükrében. Kézikönyv és szemelvénygyűjtemény a rendészeti szakújságíró szakirányú továbbképzési szak hallgatóinak. Dialóg Campus Kiadó.
Molnár K. (2019). Rendőrkávéházi élményeim. Police Café blogkönyv. Rejtjel Kiadó.
Molnár K. (2019a). A Police Café hatása a rendőrség és a közösségek kapcsolatára. 2. rész, Interjúelemzés. Magyar Rendészet, 20(2–3), 163–205. https://doi.org/10.32577/mr.2019.2-3.9
Molnár K. (2020). Újabb rendőrkávéházi élményeim. Police Café blogkönyv 2. rész. Rejtjel Kiadó.
Molnár K. (2020a). A Police Café hatása a rendőrség és a közösségek kapcsolatára. 1. rész. Kérdőívelemzés. In Hegedűs J. (Szerk.), Magatartástudományi kutatások a rendészeti képzés megújítása érdekében (pp. 89-104). Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
Uricska E. (2020). Közösségi rendészet – közösségi oldalak? Elméleti háttér és a rendészeti digilektus fogalmának bevezetése. Magyar Rendészet, 21(2), 153–168. https://doi.org/10.32577/mr.2020.2.8
Uricska E. (2020a). A rendészeti közösségi oldalak bejegyzéseinek oktatási célú alkalmazása. In Veszelszki Á. & Falyuna N. (Szerk.), Tudománykommunikáció 2.0. Absztraktkötet (pp. 30-31). Budapesti Corvinus Egyetem.
.png)
