Az emberi Jogok beépítése a nemzetközi kapcsolatokba
Absztrakt
A nemzetközi kapcsolatok szakirodalma és gyakorlata egyaránt nagy jelentőséget tulajdonít az emberi jogok nemzetközi rendszerének. A nemzetközi kapcsolatok uralkodó elméletei eltérő módon írják le e jogok tartalmát. Kulcsfontosságú állításaik olyan alapos érveket is felsorakoztatnak, amelyek az egyetemes erkölcsi rend eszméit az állami szuverenitással szembeállítják. Az emberi jogok ENSZ által megalapozott nemzetközi rendszerének fejlődése, a nem kormányzati szervezetek megjelenése a nemzetközi közösségben, számuk növekedése és végsősoron az emberi jogi aktivizmus hozzájárult ahhoz, hogy az emberi jogok védelme nagyobb szerepet kapjon az államok diplomáciai tevékenységében is. Azonban elmondható, hogy az emberi jogok védelme még így sem kielégítő minőségű a nemzetközi közösségben. Előfordul napjainkban is, hogy a nemzetközi közösség humanitárius katasztrófák kezelésére kényszerül, és az emberi jogok védelme továbbra is változó mértékű az egyes államokban, de még a nemzetközi közösségen belül sem azonos az egyes regionális emberi jogi egyezmények tekintetében. A cikk arra tesz kísérletet, hogy feltérképezze, hogy milyen tényezők befolyásolják az emberi jogok érvényesítésének eljárásait és azok hatékonyságát a nemzetközi kapcsolatokban.
Hivatkozások
Brilmayer, L. (1994). American Hegemony: Political Morality in a One-Superpower World. Yale University Press.
Donnelly, J. (1986). International Human Rights: A Regime Analysis. International Organization, 40(3), 599-642. https://doi.org/10.1017/S0020818300027296
Donnelly, J. (1999). The social construction of international human rights. In Dunne, T. & Wheeler, N. J. (Eds.), Human Rights in Global Politics (pp. 71-102). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9781139171298.004
Forde, S. (1998). Ways of War and Peace: Realism, Liberalism, and Socialism. American Political Science Review, 92(3), 678-679. https://doi.org/10.2307/2585493
Forsythe, D. (2012). Introduction: Human rights in international relations. In Human Rights in International Relations. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9781139059114.005
Hanson, M. & Dunne, T. (2009). Human Rights in International Relations. In Goodhart, M. (Ed.), Human rights: Politics and practice (pp. 59-74). Oxford University Press.
Hoffmann, S. (1977). The Hell of Good Intentions. Foreign Policy, 29, 3-26. https://doi.org/10.2307/1148528
Huntington, S. P. (1991). The Third Wave. Democratization in the Late Twentieth Century. (University of Oklahoma Press, 1991. xvii, 366). The Review of Politics, 55(2), 348-351. https://doi.org/10.1017/S0034670500017435
Mearsheimer J. (1992). Disorder Restored. Journal of American Studies, 27(3), 465-466. https://doi.org/10.1017/S0021875800032503
Nossal, K. (1982). Duties Beyond Borders: On the Limits and Possibilities of Ethical International Politics. Canadian Journal of Political Science, 15(2), 421-422. https://doi.org/10.1017/S0008423900058807
Rosenau, J. & Czempiel, E. (Eds.) (1992). Governance without Government: Order and Change in World Politics. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511521775
Rummel, R. J. & Horowitz, I. L. (1994). Death by Government: Genocide and Mass Murder Since 1900. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203793756
Vogel, T. (2003). A Bed for the Night: Humanitarianism in Crisis. Ethics & International Affairs, 17(1), 169-170. https://doi.org/10.1017/S0892679400008376
.png)
