Bányászati és Kohászati Lapok

Az Európai Unió klímapolitikájának hatása az EU acéliparára

2025-04-03T07:40:38+00:00

A dolgozat az Európai Unió klímapolitikai stratégiájának acéliparra vonatkozó elemeit vizsgálja. Áttekinti az EU acéliparának technológiai struktúráját, jelenlegi ÜHG-kibocsátását. Meghatározza az iparági követelmények teljesítéséhez szükséges ÜHG-csökkentés mértékét, valamint a megvalósuló technológiai átrendeződés alapanyagigényét, és a lehetséges technológiai arányváltoztatás módját, megoldási lehetőségeit.

Forgó mágneses mező (RMF) által indukált olvadékáramlás hatása egyirányúan kristályosodott Al–7wt.% Si-ötvözet mezo- és mikroszerkezetére – Benchmark-kísérlet mágneses keveréssel

2025-04-03T09:10:58+00:00

Másodközlés – Eredeti közlemény:
The effect of melt flow induced by RMF on the meso- and micro-structure of unidirectionally solidified Al–7wt.% Si alloy – Benchmark experiment under magnetic stirring
Zs. Veres, A. Roósz, A. Rónaföldi, A. Sycheva, M. Svéda*
Journal of Materials Science & Technology, 103 (2022) 197–208., 12 p.
https://doi.org/10.1016/j.jmst.2021.06.060

Az elmúlt két évtizedben számos programot fejlesztettek ki a formaöntvények, az acél- és az alumíniumötvözetek folyamatos öntése során végbemenő kristályosodási folyamatának szimulálására. A szimulációk validálásához pontosan ismert körülmények között végzett kísérletek szükségesek. A kutatás célja adatok szolgáltatása a szimulációk validálásához. Egyirányú kristályosodási kísérleteket végeztünk forgó mágneses mezővel (Rotated Magnetic Field, RMF) létrehozott olvadékáramlásnak az Al–7 t% Si-ötvözet kristályosodott mezo- és mikroszerkezetére való hatásának tanulmányozására. A minták első és harmadik 1/3 részét mágneses keverés nélkül, a második (középső) 1/3 részét mágneses keveréssel kristályosítottuk. A mágneses indukció 10 mT, a hőmérsékletigradiens ~7 K/mm, a minta mozgási sebessége 0,1 mm/s volt. A minta hosszmetszetén az oszlopos/ekviaxiális átmenetet (Columnar Equiaxed Transition, CET), az ekviaxiális/oszlopos átmenetet (Equiaxed Columnar Transition, ECT), a szekunder dendritágtávolságot (SDAS) és a makrosdúsulást (koncentrációeloszlást és az eutektikum mennyiségét) vizsgáltuk. A primer dendritágtávolságot (Primary Dendrite Arm Spacing, PDAS) és a szemcseszerkezetet színes maratás után a próba keresztmetszetén vizsgáltuk.

A Kritikus Nyersanyagok Maraton Adatgyűjteményéből: Ritkaföldfém-indikációk Magyarországon

2025-04-03T09:11:01+00:00

A Miskolci Egyetem Műszaki Föld- és Környezettudományi Karán működő Természeti Erőforrás Kutatás és Hasznosítás (TEKH) Szakkollégium 2023-ban célul tűzte ki, hogy az Európai Unió törekvéseivel összhangban kiemelt figyelmet szenteljen a kritikus nyersanyagoknak. Az egyes nyersanyagtípusok bemutatása mellett fontos a magyarországi kritikuselem-előfordulások ismertetése is. Cikkünk a különböző ritkaföldfém-előfordulásainkat mutatja be függetlenül azok földtani típusától. Kiindulópontunk a 2010-es években futó CriticEl project volt, de ahol lehetséges, a korábbi eredményeket újakkal bővítettük. Bár vulkáni képződmények is hordozhatnak kiemelkedően magas koncentrációkat (mecseki fonolit, velencei beforsit), gazdasági szempontból az üledékes telepek (dunántúli bauxitok, mecseki szenek) ígéretesebbek.

125 éve született dr. Tárczy-Hornoch Antal Megemlékezés a Geodéziai és Bányaméréstani Tanszék egykori soproni, szakmailag elismert professzoráról

2025-04-03T09:11:03+00:00

A jelen megemlékezés célja, a születési jubileum alkalmából, dr. Tárczy-Hornoch Antal akadémikus (a tanítómester, az iskolateremtő, a tudós polihisztor, a kiváló műszerfejlesztő, a szakmai közéletben mind hazánkban, mind pedig külföldön nagy tiszteletnek örvendő professzor) teljes életpályájának részletes ismertetése. Ennek kapcsán az összeállított anyagból megismerhető az élete, oktatói, szakmai tudományos munkássága, a szakterületeihez (bányamérés, geodézia, geofizika)
kötődő rendkívül széleskörű, külföldön is nagyra értékelt tevékenysége. Ő volt a hazai geodéziai és bányamérési iskola megalapítója, valamint a geofizikai oktatás és kutatás elindításának meghatározó kezdeményezője.

Kőzetek hasításának fizikai folyamatairól

2025-04-03T09:11:05+00:00

Napjainkban az energiahatékonyság fontos kérdéssé vált. Nem mondhatunk le a kőzetek jövesztéséről, a bányászatról, tovább kell keresni az energiafogyasztás minimalizálásának lehetőségeit. Elő kell segíteni az alkalmazott kőzetbontó szerszámok optimális kialakítását az energiaköltségek, valamint a fellépő kopás költségeinek optimalizálásával [3]. A jelen munkában kívánom leírni egy egyszerű esetben, a kőzethasításkor lejátszódó fizikai folyamatot egy kvázistatikus fizikai modell segítségével. A jelenség dinamikus leírása [1] most nem célunk, így nem célunk továbbá a vágóerő sztochasztikus tulajdonságának leírása [2] sem.
A vágóerő meghatározása és az energetikai jellemzők ismerete központi jelentőséggel bír, erre támaszkodva lehetséges a kőzetek vágásakor használt eszközök tökéletesítése [3]. Továbbra is, mint az ezt megelőző írásomban [4], az Evans által tárgyalt hasítási feladat [5] teljes fizikai leírását tűztem ki célul: a szerszám behatolásától kezdve, a törés bekövetkezésén keresztül, a kőforgács lehasadásáig.
Egy ilyen leírást olvashatunk kúp formájú szerszámokra [6], ahol a vágóerőre egy elméleti modellt dolgoztak ki a szerzők, valamint regresszióanalízissel hasonlították össze a kísérleti adatokat és az elmélet adta számítások eredményeit. Az erő–behatolás függvény alakját meghatározták [7] a törés bekövetkeztéig, ami sok tekintetben elméleti egyezést mutat a kísérleti eredményekkel [8]. Az erő–behatolás T(p) függvény meghatározása az alapját képezi minden további elemzésnek.
A modell egy egyszerű b szélességű, síklapokkal határolt, θ félvágószögű vágóél, amely nem ideálisan „éles”, azaz tompaságát Q ≠ 0 lekerekítéssel vesszük figyelembe. Az elrendezést az 1a,b. ábrán mutatjuk be. A ∞ negyedtér rögzített.

Poszterek a BKL-ben – Az MFK Kar és a TEKH Szakkollégium 2024-es terméséből

2025-04-03T08:24:47+00:00

A poszterek tiszavirág életűek, amelyeket egy-egy konferencián, vándorgyűlésen mutatnak be, majd 1-2 napos élet után a mindennapok témáiba merülve a legtöbbször elfelejtődnek, ugyanakkor viszonylag kevés érik közülük tovább folyóiratcikké, könyvfejezetté. Viszont pillanatképet adnak az adott műhelymunka mindennapjairól.
A Bányászati és Kohászati Lapok és a TEKH Szakkollégium az év során közösen tár a nagyobb nyilvánosság elé a műszaki föld- és környezettudományt különböző (BSc, MSc, PhD) szinten tanuló hazai és külföldi diákok korábban konferenciákon, vándorgyűléseken szereplő olyan posztereit, amelyek témája fokozottan érdekelhetik az olvasókat.
A mostani és következő BKL-számokban egy-egy posztert mutatunk be. Ez oly módon történik, hogy a szerzőkre és műhelyeikre vonatkozó információk után a poszteren szereplő témát részletezik röviden a szerzők, hozzáfűzve néhány, az életből vett példát, hasonlatot, amelyek esetleg nem bírnák el a szigorúbb tudományos kritikát.
Az ismertető után következik a poszter – a hivatkozással elérhető elektronikus verzióban teljes méretben –, amelyet az olvasó letölthet, böngészhet, s megfelelően hivatkozva idézhet is. Reméljük, hogy a kísérlet mindenki hasznára lesz: növeli a szerzők ismertségét, a karok láthatóságát, illetve az olvasók szakmai tudásának naprakészségét.

A poszter a PDAC-SEG Student Minerals Colloquium, online (Toronto, Kanada), versenyén (2022. június 28–29). PhD-kategória megosztott 2. helyezést nyert.
A szerzők: Balassa Csilla, MSc, földtudományi mérnök az Intézet PhD-hallgatója, és témavezetője dr. Németh Norbert egyetemi docens, illetve dr. Kristály Ferenc tudományos főmunkatárs.

A poszter elérhető a REAL-repozitóriumban is: https://real.mtak.hu/id/eprint/217463