Bányászati és Kohászati Lapok

J. W. Gibbs „A heterogén anyagok egyensúlyáról” című művének kivonata a megjelenés 150. évfordulójára

György Kaptay — h, 05 jan 2026 00:00:00 +0000

J. W. Gibbs 1875–1878 között megjelent főművének nem ismert a magyar fordítása. Ezt persze nem csodálom, mert e 300 oldalas cikk szabatos fordítására én sem mernék vállalkozni, még akkor se, ha esetleg lenne rá időm. Egyszerűen azért nem, mert még ma sem értek belőle mindent, az pedig félrefordításhoz vezetne. Mivel azonban ez ma is a kohászat, az anyagtudomány, a fizikai kémia és általában a természettudományok egyik alapműve (amelyre többen hivatkoznak, mint ahányan olvassák is), ezért fontosnak tartom, hogy legalább kivonatosan közreadjam a magyar „fordítását” koncentrálva azokra a részletekre, amelyeket egyrészt érteni vélek, másrészt véleményem szerint ma is fontos és helytálló felismerések.

A mágneses keverés hatása az eutektikus Al–Si ötvözet mikroszerkezetére

Éva Kócsák, András Roósz, Arnold Rónaföldi, Zsolt Veres — h, 05 jan 2026 00:00:00 +0000

Másodközlés – Eredeti közlemény: Éva Kócsák, András Roósz, Arnold Rónaföldi, Zsolt Veres Effect of Magnetic Stirring on the Microstructure of Eutectic Al-Si Alloy
Crystals 2025, 15(9), 778.
https://doi.org/10.3390/cryst15090778

A cikkben a forgó mágneses térrel (RMF) való keveréssel és keverés nélkül kristályosított eutektikus alumínium–szilícium (Al–12,6 tömeg% Si) ötvözet próbáinak a részletes vizsgálatát mutatjuk be. A kristályosítási kísérletek, amelyeket a MICAST Hungary projekt keretében végeztük, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) a Solidification and Quench Furnace (SQF) berendezésben végzett kristályosításnak a tükörkísérletei voltak.
A földi minták az ISS-en végzett kísérletekkel azonos kristályosítási paraméterek mellett készültek.
A vizsgálat során elemeztük a minták mezoszerkezetét és az eutektikus mikroszerkezetet mind a mágneses keve-résnek kitett, mind a keverés nélküli (RMF-mentes) minták esetében. Különös figyelmet fordítottunk a mágneses keverés hatásának az olyan kulcsfontosságú mikroszerkezeti jellemzőkre, mint az eutektikuslemez-távolság, a lemezek hossza, valamint a lemezek térbeli orientációja.
E paraméterek mérése és elemzése átfogó képet ad az eutektikumok mikroszerkezetéről. A kísérletben alkalmazott 10 mT-val való RMF keverés kimutatható hatást gyakorol az eutektikus szerkezet kialakulására: az alumíniumdendritek a kevert minta mindkét szélén koncentrálódnak, arányuk pedig a minta vége felé csökken. Ezzel szemben a keverés nélküli mintában hosszú, elnyúlt Al-dendritek kristályosodnak a hőelvonás irányával párhuzamosan, és ezek aránya, valamint mérete a minta mentén fokozatosan növekszik. A vizsgálat lehetséges összefüggést tárt fel az eutektikus lemezhossz csökkenése és a lemezek átlagos távolsága között.

Lágyacélok öregedésének elemzése hajlítóvizsgálat alapján

Béla Kondás, Valéria Mertinger — h, 05 jan 2026 00:00:00 +0000

A lágyacél lemezek alakíthatósága már rövidebb tárolási időt követően is leromolhat az öregedési jelenség következtében. Mivel az öregedés dinamikája nem egyenletes ezért ugyanazon adagból származó lemeztáblák mechanikai tulajdonságai is különbözhetnek egymástól, amely az automata megmunkáló berendezéseknél gyakori paraméter utánállítást, hosszabb ciklusidőt, megemelkedett selejtképződést okozhat. Cikkünkben a feldolgozóipar számára olyan egyszerűen végrehajtható hajlítóvizsgálati módszert mutatunk be, ami megbízhatóan jelzi az öregedést. Kísérleteink során DC01 jelű lemezpróbatesteket vetettünk hajlítóvizsgálat alá gyártásukat követő tíz időintervallumban. A vizsgálat megfelelő szintű érzékenységének biztosítása érdekében az értékelési kritériumokat a szabványkövetelményekhez képest tovább szigorítottuk, mely által egy költséghatékony vizsgálati módszert kaptunk.

A Kritikus Nyersanyagok Maraton Adatgyűjteményéből. Földpát, Mg, He, F, Ga, bauxit, foszfát – stratégiai és kritikus ásványi nyersanyag potenciál – globális és hazai körkép

Csilla Pataky, Richmond Kojo Kyei, János Földessy, Ferenc Mádai — h, 05 jan 2026 00:00:00 +0000

A cikksorozat utolsó tanulmányában olyan kritikus ásványi nyersanyagok helyzetét tekintjük át, amelyeket az előző cikkekben tárgyalt csoportokba nem lehetett besorolni. Ezek között van jelenleg is termelt anyag (földpát), jól ismert, bár jelenleg nem termelt nyersanyagok – bauxit, fluorit – melléktermékként korábban jelentős mennyiségben termelt fém (gallium), nemesgáz (hélium), illetve fémkinyerésre korábban alkalmatlannak tekintett ásványi anyagok (magnézium). A lényegesen különböző földtani helyzetű, halmazállapotú és alkalmazási területű előfordulásokat külön fejezetekben tekintjük át, fő hangsúllyal a hazai lelőhelyek tulajdonságaira.

A Föld felfedezése a tenger alatt

Árpád Ősz — h, 05 jan 2026 00:00:00 +0000

A tudományos fúróhajók lehetővé teszik a kutatók számára, hogy hozzáférjenek a Föld néhány legnagyobb kihívást jelentő környezetéhez, adatokat és mintákat gyűjtve üledékből, kőzetből, folyadékokból és élőlényekből a tengerfenék alól. A tudományos óceánfúrások terén régóta tartó nemzetközi együttműködés átalakította az emberiség bolygónkról alkotott képét, alapvető kérdéseket vetve fel a Föld dinamikus történetével, folyamataival és szerkezetével kapcsolatban. A tudományos óceánfúrások, mint kutatási technika, térnyerése új eszközök és módszertanok kifejlesztéséhez vezetett, és tartós nemzetközi együttműködéseket elősegített a kutatás, az oktatás és a nyilvánosság bevonása terén.

A metallográfia selmeci gyökerei

Lajos Pilissy — h, 05 jan 2026 00:00:00 +0000

Eredetileg csak Schleicher professzorról akartam visszaemlékezéseimet megírni, mert feltehetően én vagyok az egyetlen szakember, aki munkakapcsolatban volt vele az 1950-es években a Magyar Szabványügyi Hivatalban. Ugyanis ő volt a fémöntészeti szabványosítási munkabizottság elnöke, én pedig egyik tagja a 10 fős bizottságnak, jórészt öntőtechnikus volt tanítványaimmal.
Az ülés kezdetekor az MSZH Kohászati Osztályának vezetője megjelent egy idősödő úrral. Bemutatta, hogy ő Schleicher Aladár és professzor úrnak szólítandó. Én az ő nevét akkoriban már hallottam, de személyesen nem ismertem. Mi, a bizottság tagjai összenéztünk: ki ő? Azzal én is tisztában voltam, hogy öntő szakember, és az egyesületben sohasem láttuk.
A professzor úr az ülésen aktív volt, jó megállapításokkal. Az ülés végén nehézkesen húzta fel télikabátját, de ugrottam hozzá, segítettem neki. Közben hozzám fordult: Nem kísérném-e el a Körútig, a villamoshoz. Én készséggel igent mondtam. Ballagás közben nem esett túl sok szó, láthatóan fáradt volt, amit ő megerősített, és köszönetet mondott a segítségért. Ez a kísérgetés rendszeressé vált. Így ismertem meg őt.

A stroncium geokémiai viselkedése a rudabányai érces komplexum képződményeiben

Péter Fodor, Attila Kasó, Ferenc Kristály, János Földessy — h, 05 jan 2026 00:00:00 +0000

A poszter tiszavirág életűéletű műfaj, egy-egy konferencián, vándorgyűlésen jelenik meg, és 1-2 napos élet után a mindennapokba „süllyedve” a legtöbbször elfelejtődik, viszonylag kevés érik közülük tovább folyóiratcikké, könyvfejezetté. Viszont pillanatképet ad a műhelymunka mindennapjairól.
A Bányászati és Kohászati Lapok és a TEKH Szakkollégium az év során közösen tár a nagyobb nyilvánosság elé a műszaki föld- és környezettudományt különböző szinten (BSc, MSc, PhD) tanuló hazai és külföldi diákok korábban konferenciákon, vándorgyűléseken szereplő olyan posztereit, amelyek témája fokozottan érdekelheti az olvasókat.
A mostani és következő BKL-számokban, egy-egy posztert mutatunk be. Ez oly módon történik, hogy a szerzőkre és műhelyeikre vonatkozó információk után a poszteren szereplő témát részletezik röviden a szerzők, hozzáfűzve néhány, az életből vett példát, hasonlatot, amelyek esetleg nem bírnák el a szigorúbb tudományos kritikát.
Az ismertető után következik a poszter – a hivatkozással elérhető elektronikus verzióban teljes méretben –, amelyet az olvasó letölthet, böngészhet, s megfelelően hivatkozva idézhet is. Reméljük, hogy a kísérlet mindenki hasznára lesz: növeli a szerzők ismertségét, a karok láthatóságát, illetve az olvasók szakmai tudásának naprakészségét.