Civil Szemle

Civilek a digitalizációért

2024-12-11T10:54:23+00:00

A digitális kompetenciák fejlesztése az oktatás minden szintjén kulcsfontosságú a 21. századi készségek kialakításában. Azonban a formális oktatási rendszerek/intézmények mellett a civil szervezetek is jelentős szerepet játszanak a digitális írástudás terjesztésében és a digitális készségek fejlesztésében. A tanulmány célja, hogy civil szervezetek által nyújtott oktatási programokat vizsgáljon meg abból a szempontból, hogy azok mennyiben járulnak hozzá a digitális kompetenciák fejlesztéséhez. Az elemzés további célja, hogy feltárja a civil szervezetek által kínált digitalizációra irányuló programok sokféleségét, hatékonyságát és a résztvevők digitális készségeire gyakorolt hatását. Emellett arra is választ keres, hogy ezek a programok milyen módon egészítik ki a formális oktatási rendszert, és hogyan segítik elő a társadalmi befogadást és teremtik meg az esélyegyenlőség lehetőségét. A tanulmány tervezetten három fő egységből áll. Az elsőben áttekintjük a digitális kompetenciák elméleti hátterét és jelentőségét társadalmunkban, valamint a digitális írástudás fejlesztésére irányuló nemzetközi és hazai törekvéseket ismertetjük. A második egység fókuszában az áll, hogy milyen típusú digitális készségfejlesztő programokat kínálnak a civil szervezetek, kik a célcsoportjaik, és milyen módszereket alkalmaznak a tanítás során. Míg a harmadik részben az elemzés eredményeit összegezzük és javaslatokat fogalmazunk meg a civil szervezetek és a formális oktatási intézmények közötti együttműködés javítására. A tanulmány egyik fő következtetése az lehet, hogy a civil szervezetek rugalmasabb, személyre szabottabb és innovatívabb oktatási módszereket képesek alkalmazni a hagyományos oktatási rendszereknél, s ezáltal jelentős mértékben hozzájárulnak a digitális írástudás elterjesztéséhez. Mindezek mellett a civil szervezetek szerepe különösen fontos - és nemzetközi példák által igazolt – a hátrányos helyzetű csoportok elérése és támogatása terén, amely jelentős szerepet játszik a digitális szakadék csökkentésében.

Alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények Magyarországon

2024-12-11T10:54:29+00:00

A felsőoktatási intézmények jelentős átalakuláson mentek keresztül az elmúlt években. A változások célja elsősorban idomulás a változó oktatási követelményekhez, (az oktatók és hallgatók) generációs különbségeihez – amelyek a belépők fizikai és mentális különbözőségében nyilvánulnak meg – amely feszültséget a digitalizáció, a fenntarthatóság és az esélyegyenlőség eszközeivel kezelünk. A tanulmány célja, a nonprofit szervezetek szerepének vizsgálata a folyamat kapcsolódó alrészleteiben. Az elemzés további célja, hogy, hogy bemutassa az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények helyzetét három kulcsterületen, kiemelve a társadalmi szerepvállalás jelenlegi eredményeit, fontosságát és szerepét, kutatási eredmények felhasználásával. A tanulmány tervezetten áttekinti a három terület sajátosságait. Az alapítványi fenntartású intézmények számára a digitalizáció előnyei versenyelőnyként működhetnek, de sokkal inkább az élethosszig tartó tanulás és a transzverzális kompetenciák fejlesztésének támogatói. A második részben vizsgáljuk a nonprofit szervezetek beavatkozási lehetőségeit. A nonprofit szervezetek támogatják a digitális eszközök és módszerek bevezetését az egyetemeken. A NIOK Alapítvány–Civil Tech Hub kulcsszerepet játszik a folyamatban, segítséget nyújt a nonprofit szervezetek számára a hatékonyabb együttműködés biztosítása érdekében. Az adaptív technológiák használata lehetővé teszi/tenné az oktatási folyamatok testreszabását, hozzájárulva a hallgatók egyéni igényeinek kielégítéséhez és tanulási eredményeik javításához. A speciális szoftverek használata jelenleg esetleges a felsőoktatás rendszerében. A harmadik részben az elemzés eredményeit összegezzük és javaslatokat fogalmazunk meg a nonprofit szervezetek és a felsőoktatási intézmények közötti közös munka minőségének javítására. A tanulmány egyik fő következtetése a kutatási eredmények és konkrét adatok alapján, hogy az alapítványi fenntartású intézmények működési rendszerében a nonprofit szervezetek aktív részvétele és támogatása, különösen az esélyegyenlőség területén nehézkes és esetleges a felsőoktatás egészét tekintve.

Egyetem és civil szervezetek digitalizációs együttműködése

2024-12-09T16:49:39+00:00

Tanulmányunk a Dunaújvárosi Egyetem regionális szerepvállalását feltáró kutatások sorát folytatja, ezúttal az egyetem és a dunaújvárosi várostérség civil szervezetei között, a 2016–2024 közti időszakban, a digitalizáció valamely területén megvalósult együttműködések eredményeit összegezve, és a kollaboráció új lehetőségeit keresve. Hiszen mind a hatályos felsőoktatási stratégia, mind a Nemzeti Digitalizációs Stratégia elvárja az egyetemek szerepvállalását a regionális digitális ökoszisztémában, így a civil szervezetekkel való együttműködést is. Ennek több példája ismert a nagyvárosi tudományegyetemek és civil szervezetek projektjein keresztül, ám a kisebb vidéki egyetemek civil szervezetekkel való kollaborációi kevésbé feltártak. Milyen, a digitalizációhoz kapcsolódó civil együttműködésekben vett már részt a DUE, és milyen eredménnyel? Milyen digitalizációs igényekkel élnek a várostérség civil szervezetei, és milyen nehézségeket kell legyőzniük a sikeres megvalósításhoz? Kevert módszertanú kutatásunk intézményi dokumentumok tematikus elemzésén és egy online kérdőíves felmérés leíró statisztikai elemzésén keresztül valósult meg 2024 augusztusa és októbere között. A DUE a digitális tananyag- és készségfejlesztés terén járult hozzá egyes civil szervezetek digitális átállásához magas elégedettségi szint, ám alacsony esetszám mellett. A civil szervezetekre a csekély érdeklődés és akár a digitalizáció elutasítása jellemző, bár egy részük igényli szervezetük digitális infrastruktúrájának és kompetenciáinak fejlesztését. Akadály az alacsony kezdeményezőkészség, a szervezetek közti kapcsolat- és információhiány, és a pénzügyi erőforrások hiánya. Eredményeink felhívják a figyelmet a nemzeti digitális stratégia hatékony megvalósításának civil szervezeti akadályaira, de megoldási utakat is ajánlanak az egyetem−civil szféra együttműködésére.

Közösségi tudáskincs

2024-12-10T08:23:39+00:00

A digitális forradalom által felerősített információk, vélemények és elméletek rajzásában immár elengedhetetlen azon, alapjogokat is támogató képesség, hogy a tényeket meg tudjuk különböztetni a véleményektől, az értelmeset és értelmetlentől. A kritikai gondolkodás tehát egyike azoknak az alapkompetenciáknak, amelyek adott médiakörnyezetünkben az összezavarodás, a reprezentációs eltorzulás kockázataival szemben alkalmazni tudunk. A civil szervezetek e terén végzett munkáját, azok felnőttképzésbe történő adoptálásának lehetőségeit tárgyalja a jelen tanulmány. Teszi ezt egy 2024 őszén, a Dunaújvárosi Egyetemen zajló empirikus kutatás eredményeinek bemutatásával.

Civil szféra, közösségi szolgálat és az egyetemi hallgatók

2024-12-11T08:26:00+00:00

A tanulmány a civil szervezetek és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatot vizsgálja, különös tekintettel az egyetemi hallgatók civil szférával kapcsolatos ismereteire és elköteleződésére, illetve annak erősítésére. A kutatás kiindulópontja, hogy a közoktatásban 2011. évben bevezették a közösségi szolgálatot. Ennek a lépésnek a célja volt többek között a civil vagy nonprofit szervezeteknél teljesíthető közösségi szolgálat, amely tevékenységi alapelvei között megjelenik az anyagi érdektől függetlenség elve, valamint a helyi közösségek erősítésének elve is. A tanuló által végzett tevékenységet úgy kell meghatározni, hogy a tanuló általa megtapasztalhassa az önzetlen segítés, az adás örömét. Ebből a kötelező tevékenységből kiindulva a kutatás célja, hogy feltérképezze, az egyetemi hallgatók milyen szintű tudással rendelkeznek a civil szféráról, mennyire motiváltak a civil szervezetek önzetlen, segítő támogatására. Emellett vizsgálja, hogy a végzős hallgatók mennyire tartják vonzónak a szakmai gyakorlatuk részben vagy egészben civil szervezeteknél történő teljesítését, valamint feltárjuk a döntésük mögötti motivációkat. A tanulmány javaslatokat fogalmaz meg arra vonatkozóan is, hogy hogyan lehetne a civil szférával kapcsolatos ismereteket hatékonyabban integrálni az egyetemi oktatásba és milyen lépések szükségesek a szorosabb együttműködés kialakításához a civil szervezetekkel, amelyek hosszú távon a civil szervezetek tevékenységét támogatják, erősítik, valamint a munka világába kilépő hallgatók önzetlen segítő tenni akarását is nagyobb mértékben ösztönzi, amely elengedhetetlen a fenntarthatósághoz fűződő célok elérése irányában is.

Civil szervezet az oktatás és tudomány szolgálatában

2024-12-11T08:35:26+00:00

Az elmúlt évtizedek során hazánkban is beigazolódott, hogy a kormányzati és gazdasági szektor mellett a civil szervezetek képesek arra, hogy kielégítsék a társadalmi igények széles körét. Fontos integratív szereppel bírnak, erősítik az egyén társadalmi kötődését, támogatják a társadalmi tőke létrehozását, képesek a társadalmi struktúra erősítésére. A hazai civil szervezeteket nagyfokú reaktivitás jellemzi a tekintetben, hogy egy-egy változásra rendkívül gyorsan és néha a korábbi, általánosnak vélt tendenciákat megcáfolóan reagál. A Kommunikációs Nevelésért Egyesület fejlődési történetét tekintve jó gyakorlatként mutatható be olyan civil szervezetként, amely felvállaltan kapcsolatot teremt a köz-, és felsőoktatás között, támogatja a tudományos diszkussziót és elősegíti a kommunikációs nevelés ügyét, kapcsolatot ápolva más civil szervezetekkel és ipari szereplőkkel. A tanulmány bemutatja a civil szervezetek szerepét a képzési struktúrában, kitér azok kezdeményező, újító szerepére; értelmezi a civil szervezetek hálózati megközelítését, jelentőségét. A tanulmány célja a Kommunikációs Nevelésért Egyesület példáján keresztül bemutatni a civil szektor szerepét a képzési, kutatási szisztéma támogatásában, kihangsúlyozva annak indukáló szerepét a fejlesztésekben.

Mesterséges intelligencia, civil szervezetek és a felsőoktatás

2024-12-12T13:53:49+00:00

A mesterséges intelligencia fejlődése újabb sebességfokozatba kapcsolt. A fejlődés okozta technológiai vívmányok egyre szélesebb körű térnyerése, alkalmazásának lehetőségei a profitorientált szervezetekben, továbbá a civil szektorban, felsőoktatási intézményekben jelentős eltérést mutatnak. Bár a mesterséges intelligencia elterjedése a fenti területeken eltérő kormányzati stratégiát is jelent, a szervezetek mindegyike érintett. Korunk meghatározó központi kérdése, hogy ezek az újítások milyen módon, milyen sebességgel fognak a szervezetek működésében meghatározó szerepet betölteni. A gondolatmenet kitér a mesterséges intelligencia fogalmának értelmezésére, fejlődésére, taglalja a mesterséges intelligencia fejlődése mint rapid folyamat által jelentkező lehetőségeket és kockázatokat is. A tanulmány áttekinti azon jó gyakorlatokat, melyek jelenleg a civil szektor szolgálatában állnak. Rámutat továbbá azokra a kérdésekre, amelyek mindenkit foglalkoztatnak napjainkban ezekkel a fejlesztésekkel kapcsolatban. A tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságának kérdéskörére, fejlesztési lehetőségére a civil szervezetek és a felsőoktatás esetében is. A téma tárgyalása során kitérünk arra is, hogy milyen szerepe lehet a civil szektornak a mesterséges intelligenciához való széleskörű társadalmi hozzáférés elősegítésében, továbbá miképp nyújthatnak segítséget a felsőoktatási intézmények és technológiai vállalatok a civil szervezetek számára.