Civil Szemle

The Domestication of the Civil Sphere

2025-04-17T16:29:46+00:00

In our study, using examples, we examine the Hungarian model of domesticating the civil sector, according to which (Nagy, 2014) the „National Cooperation System” (Nemzeti Együttműködés Rendszere, NER) – the name and frame of the Hungarian governmental model with a two-thirds majority since 2010 – employs a multi-step domestication methodology. The first step involves centralizing funding and exercising control over power. This method proves effective for most civil organizations, as their primary interest is not in political statements but in achieving organizational goals. Consequently, they do not oppose this operational mechanism based on “power” – understood here as funding or its promise. If financial pressure is unsuccessful, the state employs its ever-expanding media arsenal as a pressure tool. At this stage, only those organizations that aim to fulfill the ethos of monitoring state power, alongside traditional civil society roles of participation, service, and oversight, continue to resist. If even this approach fails, the state utilizes its public power tools to enforce the government’s will – primarily seeking to turn off those organizations labeled as hostile. In our study, which methodologically relies on desk research supplemented in several cases with “worst practice” elements, we demonstrate how the interpretability of this model has evolved and solidified into a threefold approach: disqualification, domestication, and direction. The unique office established under the guise of sovereignty protection aligns with this model, which, in our view, supports the execution of this final step. Consequently, our study period spans 2010-2024, with a narrower focus on events between 2014 (following Prime Minister Orbán’s 2014 Tusványos speech) and 2024. Of course, we do not wish to simplify reality into an evil state/NER versus a sound civil society contrast. Still, it is a fact that the Hungarian state has gradually dismantled the democratic institutional system over the past decade, including by narrowing the opportunities for civil society. Overall, we believe that while there are numerous examples of the first tool, even within the imperfect implementation of the democratic model in Hungary, there is hardly any precedent for using the second tool. The deployment of public power tools is characteristic of a non-democratic system.

Külpolitikai attitűdök és szakpolitikai hatásuk

2025-04-17T16:51:51+00:00

A tanulmány a magyar közvélemény külpolitikával kapcsolatos attitűdjeit és a politikai döntéshozatalra gyakorolt hatásait vizsgálja, a COVID–19 pandémia alatti és utáni időszakra fókuszálva. Kutatási kérdése, hogy a magyar közvélemény mennyiben egyezett a kormányzat hivatalos külpolitikai orientációjával, illetve milyen szakpolitikai hatást tudott arra gyakorolni. A tanulmány utóbbiak alapján bemutatja a külpolitikai stratégia 2010 utáni főbb irányait, feltárja a döntéshozatal centralizációját, illetve primer kutatási eredményekre és szekunder mérésekre hagyatkozva ezeket összeveti a magyar nyilvánosság külpolitikai preferenciáival és döntéshozatali hatásaival. Az eredmények rávilágítanak, hogy a magyar kormányzat az euroatlanti irányzat kritikájával egyértelműen marginális és kisebbségi preferenciákat képviselt, amelyet a hatalomkoncentráció miatt sem a szélesebb nyilvánosság, sem a külpolitikai érdekcsoportok nem tudtak érdemben befolyásolni.

Activity Of Charity and Civil Society Organizations in Gaza

2025-04-17T18:04:47+00:00

Many charitable and civil society organizations have made tremendous and extensive efforts during the crisis in Gaza, playing a crucial role in addressing the urgent and critical needs in the region. Despite their inability to meet all humanitarian needs and requirements due to the restrictions imposed on them under current circumstances and war conditions, they have played a significant role and initiated numerous activities in a substantial manner. Non-profit organizations must highlight this role. This article provides a comprehensive theoretical description of the activities of various organizations, including the Reconstruction Alliance, the World Food Programme, the Women’s Program Center in Rafah, ActionAid, USAID, Islamic Relief, and UNRWA. Through this study, we will highlight the efforts of these multifaceted institutions to mitigate and alleviate the crisis, supporting the people of Gaza and emphasizing the importance of both immediate relief and long-term recovery initiatives. This research paper will provide qualitative evidence. Interviews were conducted with staff members of these seven organizations to provide a comprehensive picture. The scale of these organizations' activities and initiatives during the crisis provides a clear understanding of the collaborative and individual efforts between them.In conclusion, this study highlights the crucial role of diverse organizational efforts in addressing the humanitarian crisis in Gaza. The specific focus of each organization, along with coordinated efforts, played a vital role in addressing the complex needs of the affected population. The findings provide valuable insights into the effectiveness of these responses and offer recommendations for strengthening future humanitarian strategies in similar crises.

Breaking the Chains of Fear: Civil Society’s Role in Defying Autocracy and Shaping Bangladesh’s 2024 July Revolution

2025-04-20T08:14:52+00:00

This paper explores the critical role of civil society in political change in Bangladesh, with a particular focus on the 2024 July Revolution. The study investigates how civil society organisations (CSOs), grassroots movements, and advocacy groups effectively mobilised opposition against the country’s autocratic regime and fronted democratic change. The research aims to weigh the contributions of these organisations, particularly their role in organising the anti-discrimination student protests, which were pivotal to the revolution’s success. Using a mixed-method qualitative approach, the study draws on interviews with civil society leaders, focus group discussions with activists and protest participants, and an analysis of relevant documents, media reports, and public statements. Key findings expose that CSOs were essential in coordinating the protests, fostering coalitions between various social groups, and utilising digital platforms to swell their advocacy efforts. These engagements contributed to broader civic engagement, weakening the regime’s authoritarian grip. Despite facing awful state suppression, civil society’s nonstop efforts battered the moral authority of the dictatorship, allowing the eventual overthrow of the government. However, the study also admits CSOs' challenges, including state co-optation and control attempts, which limited their effectiveness at specific points. The paper stresses the need for continual support of civil society in authoritarian regimes. It highlights the importance of creating inclusive platforms for dialogue between civil society, political parties, and governmental institutions to prevent authoritarian backsliding. The insights from Bangladesh’s experience provide a framework for understanding civil society’s role in democratic transitions worldwide.

Mozgalmi pártok és a civil társadalom

2025-04-20T10:05:03+00:00

Az elmúlt években a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) a magyar pártrendszer szerves részévé vált. A 2024-es önkormányzati választások óta az MKKP növelte képviseletét a helyi önkormányzatokban, és még Budapest 12. kerületének polgármesteri posztját is megszerezte. Ezek ellenére a helyi szintű sikerek mellett a párt országos támogatottsága továbbra is a parlamenti küszöb alatt marad. Ennek következtében az MKKP-nak továbbra is a helyi politikára kell összpontosítania, ahol politikájuk szorosan kapcsolódik a helyi civil társadalomhoz. Jelen kutatás Peter Mair és Richard Katz „három arc” elméletének segítségével kívánja elemezni az MKKP szervezeti struktúráját. Az elmélet szerint a politikai pártoknak három megkülönböztethető összetevője, „arca” van: a party on the ground, amely aktivistákból és helyi szervezetekből áll; a party in cetral office, amely a közfeladatokat ellátó párttagokat foglalja magában; és a party in the central office amely a pártvezetést jelenti. Mivel az MKKP-t mozgalmi pártnak tekinthetjük, kapcsolatuk a civil társadalommal jelentősen erősebb, mint a hagyományos pártoké. Emellett a párt szervezeti fejlődése a kollektív cselekvésen és közösségépítésen alapul, amely erős aktivista bázist hoz létre, ami kevésbé hajlamos a politikai apátiára. Ezáltal az MKKP kiemelkedik, mint olyan politikai szervezet, amely képes mozgósítani a választókat, miközben hatékonyan képviseli a civil társadalom érdekeit. Továbbá a tanulmány megvizsgálja, hogy az MKKP képviselői hogyan működnek együtt a civil társadalommal Budapest különböző kerületeiben.

An attempt to encourage and institutionalize citizen participation in Miskolc between 2019–2024

2025-04-20T10:09:05+00:00

The study presents the process that took place in Miskolc between 2019 and 2024, during which the municipality aimed to establish and deepen the culture of social participation in the city. To this end, the Office of Social Participation was created under the leadership of the referee responsible for civil participation. The concept of citizens' participation was developed in consultation with members of civil society, which the General Assembly unanimously endorsed. Subsequently, several participation methods were tested. Some of these latter innovations were integral to democratic processes, including citizens' assemblies, participatory budgeting, and city hall meetings. In contrast, other traditional means of participation included citizens' forums and public hearings. However, some methods focused on community development, including community initiatives, community discussions, community surveys, and social hackathons. Other postmodern means of social participation were also applied. Social participation had begun to be integrated into the municipality's operations, primarily thanks to the openness of the chief architect's cabinet, which willingly involved itself in many processes. Cooperation with the Department of City Maintenance and the institution providing cultural services has also started. A local government decree was established regarding the socialization procedure, and a proposal was accepted, according to which the city's tenders should be prepared in the future to involve representatives of civil society organizations concerned by topic and/or location in the planning. Although the creation of a system of civil cooperation was included as a goal in the concept of citizens' participation, it was not possible to initiate its operation. Another weak point of the processes was that very few people were involved in the programs, more than the already active citizens of the city, and even some of the latter deliberately withdrew from the participation process in Miskolc due to conflicts and dissatisfaction. This low participation rate was not unexpected; the experts involved in the process had expected significant effects only in the longer term. However, weak performance regarding communication activities also had a role in this low participation.

Dilemmák és alkuk

2025-04-21T08:25:49+00:00

A 2019 utáni években számos extrém kihívással kellett megküzdeniük a hazai civil szervezeteknek és informális közösségeknek. Járvány, háború, energiaválság, és belpolitikai fordulatok fokozták a már eleve fragmentált közösségek izolálódását, az egyének és csoportok közélettől elfordulását és regresszióját. Az esettanulmány egy vidéki grassroots-szerveződés első öt évének bemutatásával kívánja szemlélteti azokat az alkalmazkodási és megküzdési stratégiákat, melyeket egy informális csoport egy kelet-magyarországi megyeszékhelyen önkéntesen végzett érdekérvényesítő munkája során alkalmazni kényszerült a környezetvédelem területén. Az esettanulmányban egy kelet-magyarországi megyeszékhelyen alakult, kifejezetten zöld érdekérvényesítéssel és szemléletformálással foglalkozó informális csoportot szeretnék bemutatni. A csoport tevékenységét és működését abból az aspektusból vizsgálom, hogyan befolyásolta és formálta belső folyamataikat, kommunikációjukat és döntéseiket a munkájuk nyomán kialakult feszült viszony a helyi politikával. Kitérek a csoport bázisépítő munkájára, a helyi közösségbe való beágyazottságára, az önkormányzati választások előtti és utáni aktivitására és működésében végbement változásokra. A csoport munkáját a kezdetektől figyelem, érdeklődésemet az keltette fel, hogy a helyi önkormányzat és a szervezet között kialakult dinamikában jól kivehetőek a hatalom és a civil közösségek közötti erőviszonyok. A vizsgálataim során megfigyelhettem a csoport tagjainak egyéni dilemmáit, a kapcsolatrendszereik mentén történő információáramlás módját, a választások előtti és utáni működésük eltéréseit, mely úgy érzem, érdekes lenyomata a hazai társadalmi folyamatoknak. A tanulmány résztvevő megfigyelésen alapuló esettanulmány.