Civil Szemle

A civil társadalom alakulása a posztkommunista Moldovai Köztársaságban

Ioana Albu, Zoltan Zakota — v, 01 dec 2024 00:00:00 +0000

A Moldovai Köztársaság civil társadalma jelentős fejlődésen ment keresztül, mióta az ország 1991-ben elnyerte függetlenségét. A nem kormányzati szervezetek egy kis csoportja által uralt kezdeti szakasz óta a moldovai civil társadalom sokféle szervezettel bővült, amelyek széles skálán tevékenykednek különböző kérdések mentén. Az 1990-es évek elején a kialakulóban lévő moldovai civil társadalom nagyrészt a humanitárius segítségnyújtásra és az emberi jogi kérdésekre összpontosított. Az ország piacgazdaságra és demokráciára való átállása szükségessé tette a szociális szolgáltatásokat nyújtó és az állampolgárok jogait képviselő független szervezetek megjelenését. Az 1990-es években és a 2000-es évek elején a moldovai civil társadalom gyors növekedésen és diverzifikáción ment keresztül. Új szervezetek jöttek létre, amelyek számos kérdéssel foglalkoznak, beleértve a környezetvédelmet, az oktatást, az egészségügyet és a korrupció elleni küzdelmet. Ezek a szervezetek egyre fontosabb szerepet játszottak a közpolitika alakításában és a kormány elszámoltathatóságában. Az elmúlt években a moldovai civil társadalom tovább fejlődött, és alkalmazkodott a változó politikai és társadalmi környezethez. Az ország európai uniós csatlakozási folyamata új kihívásokat és lehetőségeket hozott a civil szervezetek számára. Míg az EU jelentős finanszírozást és támogatást biztosított a civil társadalom fejlesztéséhez, aggodalmak merültek fel a külföldi adományozók befolyása és a civil társadalom fokozódó átpolitizálása miatt is. Az elmúlt évtizedekben elért haladás ellenére a moldovai civil társadalom még mindig számos kihívással néz szembe, beleértve a korlátozott finanszírozást, a gyenge intézményi kapacitást és a korlátozott társadalmi részvételt. A civil társadalmi szervezetek gyakran küzdenek azért, hogy bevonják a nyilvánosságot, és széles körű támogatást szerezzenek munkájuknak. E kihívások ellenére a moldovai civil társadalom fényes jövő előtt áll. Az ország fiatal és egyre képzettebb lakossága egyre inkább bekapcsolódik a civil életbe. A civil társadalmi szervezetek kritikus szerepet játszanak a demokratikus reformok támogatásában, az emberi jogok előmozdításában és a környezet védelmében. Írásunk szintetikus és multidiszciplináris jellegű. Megpróbáljuk felvázolni az állami függetlenség elnyerése után kialakult moldovai civil szféra fejlődési görbéjét, bemutatva, hogyan alakult ki ez az út, és milyen pozitív és negatív tényezők hatottak rá.

A Moldovai Köztársaság civil társadalma: demokratikus ellenálló képesség az uniós integrációs folyamat kontextusában

Gabriel C. Gherasim — v, 01 dec 2024 00:00:00 +0000

A jelen tanulmány a Moldovai Köztársaság hiányosságait és eredményeit egyaránt fel kívánja tárni a civil társadalom és a demokratikus reziliencia terén az uniós csatlakozási folyamat összefüggésében. A tanulmány első hipotézise azt állítja, hogy szoros összefüggés van a Moldovai Köztársaság civil társadalom fejlődése és az állam demokratizálódása között. A tanulmány egy konkrétabb hipotézise a demokrácia és a civil társadalom fenntarthatóságának erősítésére irányuló uniós támogatás és ajánlások hatását vizsgálja. Az első hipotézist a jelen tanulmány első két része tárgyalja. A második hipotézis vizsgálata képezi a következő két rész tartalmát, az alábbi sorrendben: a tanulmány harmadik része az utolsó három európai cselekvési terv (EUAP) értelmező elemzéséből áll. Célja, hogy felmérje az EU ösztönző eszközeinek és feltételrendszereinek hatását a Moldovai demokrácia megszilárdítása és a civil társadalom megerősítésére; A tanulmány negyedik szakasza az EU átalakító szerepének feltárására irányul Moldova civil társadalmát és a Keleti partnerség keretében megvalósuló demokratikus konszolidációt illetően. A befejező rész az EU normái és értékei, illetve a moldovai civil társadalom és a demokratikus események közötti főbb szakadékokra reflektál, és az EU demokratikusról geopolitikai rugalmasságravaló stratégiai átállását vizsgálja. Módszertanilag a tanulmány kvalitatív kutatási eszközöket (leíró és értelmező tartalomelemzés) és az EUAP-k és a keleti partnerségi menetrendek végrehajtásáról szóló jelentések, a szakpolitikák és reformok végrehajtására vonatkozó ajánlások, valamint a témával kapcsolatos tudományos irodalomból kivont adatok alapján gyűjtött adatokat.

A civil társadalom fejlődése a Moldovai Köztársaságban az ukrán háború és az EU-s csatlakozás összefüggésében

Ana Maria Costea, Mircea Brie — v, 01 dec 2024 00:00:00 +0000

Jelen tanulmány célja, hogy longitudinális és összehasonlító elemzést készítsen a moldvai civil társadalom fejlődéséről az ukrán háború és az európai csatlakozási folyamat összefüggésében. A téma kiemelt jelentőségű, hiszen a proaktív és elkötelezett civil társadalom a demokratikus, stabil társadalom egyik jelzője. Ez pedig elengedhetetlen az ország jövőbeni lehetséges európai integrációjához és az európai intézményekkel való együttműködéshez. A 2022 esztendő mind a veszélyek, mind a lehetőségek tekintetében meghatározó volt a kelet európai régió biztonságára nézve. 2022 februárjában az ukrajnai háború miatt megváltozott az európai biztonsági architektúra. 2022 júniusában a Moldovai Köztársaság tagjelölt státuszt kapott az Európai Unióhoz (EU) való jövőbeni csatlakozása jegyében. Bár elmondhatjuk, hogy mindkét eseménynek közvetlen következménye van a központi döntéshozatali folyamatra és az állam biztonságára nézve, mégis kiemelendő a civil szervezetek (CSO-k) szerepe, a társadalom robusztusságának formálójaként. Moldova és az EU kapcsolata nem új keletű, hiszen Moldova a kezdetektől a Keleti partnerség része volt. Annak érdekében, hogy átfogó képet kapjunk a moldovai civil társadalomról, módszertani szempontból a dokumentumelemzési és esettanulmányi módszereket alkalmazzuk. Ezeken keresztül elemezzük a Moldovai civil társadalom fejlődését a Keleti partnerség keretén belül 2011-től 2024-ig, fókuszálva a moldvai társadalom által elért kézzelfogható eredményekre és azokra a területekre, ahol még van hova fejlődni. Másodsorban összehasonlító elemzést végzünk a 2022 előtti és utáni időszak között, hogy kiderüljön, hogy a moldovai civil szervezetek elég fejlettek és szilárdak voltak-e, és elég fejlettek és szilárdak még mindig ahhoz, hogy meghatározó szerepet töltsenek be az integrációs folyamatban. Ebben az esetben azt is megvizsgáljuk, hogy a civil szervezeteket pozitív vagy negatív módon befolyásolta-e a két külső tényező. Ezen túlmenően, mint fentebb említettük, az esettanulmány módszerét alkalmazzuk az állami elszámoltathatóság elveivel kapcsolatos konkrét példák elemzésével. Végül, de nem utolsósorban figyelembe vesszük a civil társadalmak fejlettségét mérő nemzetközi indexeket is, hogy átfogó képet kapjunk a moldvai civil társadalomról.

A moldovai civil társadalmi szervezetek és nemzetközi alapok migrációkezelésben betöltött szerepének felmérése

István József Polgár, János Pénzes, Zsolt Radics — v, 01 dec 2024 00:00:00 +0000

A migráció kezelése az EU-ban és a szomszédos országokban olyan társadalmi és gazdasági befektetés, amely lehetővé teszi a társadalmak számára, hogy erősítsék kohéziójukat és ellenálló képességüket, és virágzóbbá váljanak. A migráció társadalmi folyamatnak is tekinthető, amelyben a felelősség nem egy meghatározott csoporté, hanem többfelé oszlik. A moldovai civil társadalmi szervezetek kollektív erőfeszítései jelentős szerepet játszottak az ukrajnai menekültek szükségleteinek kielégítésében és jogainak előmozdításában, akik a konfliktus 2022 februári eszkalációja óta Moldovában kértek védelmet. Az egyik kutatási hipotézisünket az a tény képviseli, hogy a civil szervezetek fontos szerepet játszanak a migráció kezelésben. A moldovai civil szervezetek fontos szerepet játszanak a kormány, külomböző ügynökségek és a nemzetközi nem kormányzati szervezetek, valamint a magánszektor és a magánszemélyek azon erőfeszítéseinek támogatásában és kiegészítésében, hogy védelmet és szolgáltatásokat nyújtsanak a menekülteknek, többek között a határfogadási pontokon, a főbb városi központokban. és az egész országban. Értékes munkát végeznek, segítve vagy akár helyettesítve a hatóságokat és a kormányokat számos területen. A civil társadalom és a szociális partnerek különböző szinteken működnek. Egyes szervezetek nemzetközi szinten, mások nemzeti szinten, mások pedig regionális vagy helyi szinten tevékenykednek. A különböző szintű tevékenységek kiegészítik egymást. Egy másik hipotézis, amelyet tesztelni szeretnénk, abból az elképzelésből indul ki, hogy a menekültválság kezelésében való részvételük és kritikus szerepük ellenére nem volt átfogó áttekintés a civil szervezetek ökoszisztémájáról és pénzügyi forrásaikról Moldovában, ami hiányosságot hagyott maga után a koordinációban és a szinergiákban, amelyek elengedhetetlenek a hatékony működéshez és humanitárius válaszadáshoz.

Moldovai Köztársaság civil társadalmának polarizációja Kelet és Nyugat között a percepció és a lojalitás formálásában

Dorin Dolghi, Mirela Mărcuț, István József Polgár — v, 01 dec 2024 00:00:00 +0000

Jelen kutatás célja, hogy egy olyan elméleti és módszertani keretet kreáljon, amely hozzájárulhat a Moldovai Köztársaságban tapasztalható polarizációs jelenség és a civil társadalom e folyamatokban betöltött szerepének megértéséhez. Függetlensége kivívásának pillanatában a Moldovai Köztársaság tapasztalatlan volt az önkormányzatiság terén, megtartva az egykori Orosz Birodalom és a Szovjetunió csaknem két évszázados örökségét és befolyását. Ezek a hatások egy heterogén társadalom kialakulásához vezettek, amelynek új geopolitikai kontextusban kellett helytállnia és alkalmazkodnia, ahol a fő kihívás az államiság megtartása és megerősítése volt. Emellett egyértelműen meg kellett választani és határozni egy koherens geopolitikai irányultságot és utat. Bár független és szuverén, a Moldovai Köztársaság két egymásnak ellentmondó geopolitikai fejlődési vektorban találta magát: Nyugat felé (az európai integráció útja) és Kelet felé (Moszkva érdekeinek súlyán belül és az orosz vezetésű eurázsiai integrációs projekt felé). Ezek az ellentétes vektorok politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és pszichológiai erőforrásokat vontak be és használtak fel, ami a Moldovai Köztársaság polarizálódásához vezetett. Az állami struktúráktól és a társadalmi szereplőktől kezdve az egyénekig mindannyiukat megragadta ez a dinamika, amely a választási folyamatokon, a hatalom váltakozásában, a közvéleménykutatásokban, a szociológiai és politikai elemzésekben könnyebben megfigyelhető volt. Ebben az összefüggésben, mint a cselekvőképesség különálló kategóriája, a civil társadalom fejlődése különböző formákban részt vett és befolyásolható vagy befolyásoló szerepet töltött be a polarizáció általános jelenségén belül. Ez a megfigyelés generálja kutatásunk fő hipotézisét: a civil társadalom polarizációja elemezhető azáltal, hogy meghatározzuk azokat a tényezőket, amelyek alapján a civil társadalomhoz tartozó egyes entitások pozícionálják magukat. Ez lehet közvetlen vagy közvetve, explicit módon vagy visszafogottan, és a diszkurzív cselekvések alapján a két polarizáló vektor egyikéhez kapcsolódó sajátos érdeklődési körhöz köthető módon. Követendő változóként a civilizációs pozicionálás felfogását (Kelet vagy Nyugat alapértékei), az identitás kérdését (nemzeti, etnikai, nyelvi és vallási) fogjuk használni, valamint azt, hogy ezek hogyan szerepelnek a köztudatban, ami bizonyos lojalitási mechanizmusok és vektorok támogatásához, vagy deszekuralizálásához vezetnek.

A Moldovai Köztársaság kulturális örökségének védelme

Mihaela Oprescu, Gianina Joldescu-Stan — v, 01 dec 2024 00:00:00 +0000

A civil társadalom a kulturális örökség kezelésének és védelmének egyik legfontosabb tényezője. A nemzeti és nemzetközi szervezetek egyaránt érdeklődnek a kulturális örökség megőrzése és védelme iránt a történelmi folytonosság és a közösségek felhatalmazása érdekében. Ennek a dokumentumnak az a célja, hogy elemezze azokat az eszközöket és módszereket, amelyeken keresztül a civil társadalom részt vesz a Moldovai Köztársaság kulturális örökségének védelmében. Követjük a civil társadalom fejlődését az elmúlt 20 évben, hangsúlyozva a hatóságok és a civil szervezetek által a kulturális örökség védelmére és megőrzésére irányuló jogalkotási intézkedéseket. A kutatásunk alapjául szolgáló hipotézis azon az elképzelésen alapul, hogy a kulturális örökség védelmének folyamata összetett és átfogó erőfeszítés, és a civil szervezetek, miközben nagy hatással vannak a jogalkotási és stratégiai dokumentumok kialakítására és végrehajtására, kevés befolyást gyakorolnak a kultúraörökség megőrzésének tényleges cselekedeteire, a nemzeti és helyi hatóságokkal való alapos együttműködés hiányában. Módszertani szempontból a kutatás olyan eszközöket tartalmaz, mint: szakirodalmi áttekintés, dokumentumelemzés, jogi kutatás, valamint a civil társadalmi szervezetek által a Moldovai Köztársaságban a kulturális örökség védelme és népszerűsítése érdekében végrehajtott konkrét intézkedések áttekintése. Az utóbbiak eredeti perspektívát kínálnak a civil társadalom kulturális örökség megőrzésében betöltött szerepére vonatkozóan, a kulturális civil szervezetekre vonatkozó három cselekvési területet követve: érdekérvényesítés és szakpolitika formálás, oktatás és tudatformálás, valamint kutatás és fejlesztés.

A román nyelv kontra moldovai nyelv, a Moldovai Köztársaság sajtójában megjelenő civil társadalmi viták

Sorin Sipos, Igor Sarov, Ion Eremia — v, 01 dec 2024 00:00:00 +0000

A tanulmány a Moldovai Köztársaságban 1991 és 2023 között a román nyelv kontra moldovai nyelv kérdéséről folytatott civil társadalmi viták kérdéskörének vizsgálatát mutatja be. A cél a civil társadalom helyének és szerepének elemzése, a Moldovai Köztársaságban a nyelvi vitákban, az államkonszolidáció és az európai integrációs trendek összefüggésében. A "moldovai nyelv" mint a román nyelvhez közel álló, de attól eltérő nyelv problémája egészen a 19. századig nyúlik vissza és az akkori körülmények közepette erősödött fel, amikor Besszarábiát az Orosz Birodalomhoz csatolták, Moldovát és Havasalföldet pedig egyesítették. 1859- ben új állam alakult, később Románia néven. A cárizmus ebben veszélyt látott Besszarábiában fennálló uralmára, és elkezdődnek az erőfeszítések a "moldovai nyelv" és a "moldovai nép" létezésének "bizonyítására". Ez a tendencia a szovjet hatalom idején felerősödött, kezdetben a Moldvai Szovjet Szocialista Autonóm Köztársaságban, majd a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaságban. A Szovjetunióban a múlt században, a 80-as évek közepétől a társadalom demokratizálódása a társadalom kettészakadásához vezetett: egy részük tudományos álláspontra helyezkedett, és felismerte a román nyelv és a "moldovai nyelv" azonosságát. A társadalom másik része, elsősorban az oroszul beszélők körében folytatódott a "moldovai nyelv" fogalmának propagálása. Ez a helyzet a Moldovai Köztársaság parlamentje által nemrégiben elfogadott jogszabály ellenére a mai napig tart. A munkahipotézis az, hogy a Moldovai Köztársaságban a civil társadalom átpolitizált a nyelvi kérdésben, és továbbra is megosztott marad: a legtöbben egyetlen nyelv, a román nyelv létezését ismerik el. Ugyanakkor az oroszul beszélők továbbra is propagálják a „moldovai nyelv” fogalmát, amelyet külső moszkvai erők támogatnak, ami tovább bizonyítja az Orosz Föderáció beavatkozását/befolyását a Moldovai Köztársaság orosz ajkú társadalmára. Ez az állapot jelentős erőfeszítéseket igényel a civil társadalom véleményének egységesítése érdekében a túlzottan átpolitizált nyelvi kérdésben. Mindez a hosszú ideje aktívan hirdetett birodalmi politika következménye. Módszertani szempontból a következő elemzési szinteket javasoljuk: 1. Rövid tudományos kirándulás a probléma történetébe a "moldovai nyelv" fogalmának genezisével kapcsolatban. 2. A civil társadalom és a román nyelv fogalma - "moldovai nyelv" a '80-as évek végén – a 20. század '90-es évek elején. 3. A civil társadalom helye és szerepe a „nyelvi konfliktus” megoldási folyamat jelenlegi szakaszában, a Moldovai Köztársaságban.

A civil társadalom és a társadalmi biztonság

Elena Grad-Rusu, Marius Grad — v, 01 dec 2024 00:00:00 +0000

Az idők során a civil társadalom fontos szerepet játszott a kormányok felelősségre vonásában és a nyilvánosság tájékoztatásában. Ezenkívül kritikus szerepet játszott a demokratikus fejlemények megőrzésében és a jogállamiság előmozdításában. A társadalmi biztonság az egészséges társadalmak alapvető eleme, és erős állampolgári támogatás nélkül nem megvalosithato/érhető el. A meglévő irodalom mindkét témát (polgári társadalom és társadalombiztonság) széles körben lefedte, de a köztük lévő kapcsolatot nem meritettek ki teljesen. Ez a kutatás a civil társadalom és a társadalmi biztonság közötti összetett kapcsolatot vizsgálja, ravilagitva a Moldovai Köztársaság és Románia dinamikáját a kortárs geopolitikai geopolitikai kontextusban. A tanulmányt a megértés vágya hajtja előre, hogy megértsük, hogyan működik a civil társadalom kritikus tényezőként a társadalmi biztonság kialakításában és védelmében, különösen azokban az országokban, amelyeket szokatlan fenyegetéseknek vetnek ki. A minőségi elemzés a nyilvánosan elérhető adatkészleteken (a demokráciára, a civil társadalomra, az identitásra és a biztonságra összpontosítva) alapul, és a fő elemzési módszer a folyamatkövetés. A hipotéziseket a következő mutatók alapján alakítjak ki: identitás rugalmassága, társadalmi rugalmasság, közösségi kohézió, fenyegetések kezelése és a nyilvánosság bevonása. Ezért a kutatás középpontjában a civil társadalomnak a Moldovai Köztársaságban és Romániában a társadalombiztonságra gyakorolt hatásának megfigyelése áll, a két államot összehasonlító értékelés alapján.

Az oktatás és a kulturális diplomácia hozzájárulása a civil társadalom megerősítéséhez a Moldovai Köztársaságban

Alina Stoica, Karla Melinda Barth — v, 01 dec 2024 00:00:00 +0000

Tanulmányunk célja a Moldovai Köztársaság civil társadalom dinamikájának és átalakulásának feltárása, figyelembe véve a posztkommunista valóságot. A civil társadalmat azok a társadalmi és civil intézmények és szervezetek képviselik, amelyek a működő demokrácia alapját képezik. A civil szervezetek részt vesznek a társadalmi fejlődéssel vagy a közérdekű döntésekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatban. A civil társadalom magában foglalhatja a médiát, az egyházakat, a szakszervezeteket, a nem kormányzati szervezeteket, az oktatási egyesületeket stb. Mi a kapcsolat a kulturális diplomácia, az oktatás és a civil társadalom között? Bordieu elméletére alapozva, amely a civil társadalom kulturális diplomácia hatékonyabbá tételében betöltött szerepének kritikai megértésére alkalmas fogalmi és elemzési perspektívát ad, tanulmányunkban megpróbáltuk megállapítani, hogy a kulturális diplomácia milyen szerepet játszik a helyi/nemzeti/nemzetközi hatalom társadalmi megosztásában, úgy, hogy tudatosítja az egymásrautaltságot. Elemzésünkben a következőket igyekszünk követni: Mi a civil társadalom szerepe a Moldovai Köztársaságban a csatlakozási folyamatban; A CSP EU-Moldova feladatai ellátása során figyelembe veszi-e a kultúra és az oktatás, az implicit kulturális diplomácia felhasználását az EU-csatlakozási folyamatban? ; Milyen szerepet játszik a kulturális diplomácia a hatalom társadalmi elosztásában?; Az ukrajnai háború adta regionális kontextusban a kulturális diplomácia és oktatás segíthet-e a civil társadalmat az igazságszolgáltatással, a közigazgatással, a korrupció elleni küzdelemmel, az államháztartás kezelésével és a sajtószabadsággal kapcsolatos problémák megoldásában? A cikk módszertani kerete az "EU-Moldova Civil Társadalmi Platform" elemzése köré épül fel, hogy hangsúlyozzák az EU-Moldova Civil Társadalmi Platform és más civil társadalmi szervezetek szerepét a civil társadalom fejlődésében.

Identitás és társadalmi biztonság a Moldovai Köztársaságban. A civil társadalom felfogása és elkötelezettsége

Alexandru Solcan, Mircea Brie — v, 01 dec 2024 00:00:00 +0000

Jelen kutatás az identitáskérdések és a tág értelemben vett társadalmi biztonság, illetve a civil társadalom szoros kapcsolatát elemzi, különös tekintettel a Moldovai Köztársaság jelenlegi viszonyaira. A Moldovai Köztársaság jelenlegi területének történelmi és politikai lefolyásának sajátossága, a nemzeti állam létrejötte, mint a Szovjetunió felbomlásának terméke. A végtelen demokratikus átmenet problémái az identitás kérdését kiemelten fontosnak tartják, a Moldovai Köztársaság társadalmi biztonságának biztosításával összefüggésben.A társadalom demokratizálódási folyamata ösztönözte az aktív csoportok növekedését, amelyek elsősorban sajátos kollektív identitásukon alapulnak, ami szélesítette az emberek közötti társadalmi megosztottságot, ami előfeltételeket teremtett a képviseleti válsághoz és a társadalmi kapcsolatok feszültségéhez, bizonyos szegmensekben. Módszertanilag az elemzés a civil társadalom néhány olyan aspektusára összpontosít, amelyek a Moldovai Köztársaságban a jelenlegi identitáshasadást táplálja, nevezetesen az etno-nemzeti dimenzióra, a nyelvi dimenzióra, a vallásra és a geopolitikai hovatartozásra. Nagyon fontos a civil társadalom szerepe az ilyen kényes témákban felmerülő válságok és konfliktusok leküzdésében. A kutatás célja a civil társadalmi szerepvállalásnak megfigyelhető indikátorainak és dimenzióinak azonosítása és elemzése az identitáshasadás kialakítása és fenntartása irányában, illetve a civil társadalmi elkötelezettség és az identitás fragmentációrol alkotott felfogás. Emellett, nagy az érdeklődés a civil társadalmi szervezetek által felhalmozott gyakorlatok iránt, amelyek az identitáskonfrontációk leküzdésére irányulnak egy civilizált interkulturális párbeszéd kialakításával és a részvételen alapuló politikai kultúra előmozdításával. A fő hipotézis az, hogy a Moldovai Köztársaságban a civil társadalom jelentős része a meglévő identitáshasadás fenntartása és fejlesztése céljából cselekszik és (függetlenség hiányában) arra szolgál. A civil társadalmat gyakran magát is megosztja az identitás és a geopolitika, ebből kifolyólag feszültséget tart fent közbeszéd és társadalmi szinten, emellett politikailag sem pártatlan. A második hipotézis abból a felfogásból indul ki, hogy országon belül léteznek olyan realitások, amelyek a közösségi-identitási-határok napi megnyilvánulása felé közelednek, egy olyan realitáshoz, amelyben a civil társadalomnak korlátozott szerepe van. Ezek a határok mind az etno-nemzeti, mind a nyelvi identitás szempontjából azonosíthatók. Az általunk javasolt elemzés főbb szintjei és irányai a következők: a. percepciók és identitáshasadás/az identitás, mint határ történelmi és geopolitikai kontextusban történő elemzése. E kiterjedt elemzés során általános vitát javaslunk az identitáskérdésekről, ami gyakran igen érzékeny terület a Moldovai Köztársaságban; b. a civil társadalom társadalmi biztonságkezelési folyamatába való bevonásának fogalmi meghatározása és elemzése: észlelések és elkötelezettség elemzése.

Elutasítás, eltorzítás, elterelés, elriasztás: a Moldovai civil társadalom a dezinformációval szemben

Roxana-Maria Nistor, Andreea-Irina Stretea — v, 01 dec 2024 00:00:00 +0000

A Moldovai Köztársaság jelenleg Oroszország és Nyugat között Kelet-Európa „ütközőzónája”. Volt Szovjetunió belüli területi egység, az Orosz Federáció nyomásával néz szembe, amelynek célja (geopolitikai) pozíciójának megerősítése az eurázsiai régióban. Ennek a bonyolult örökségnek köszönhetően a Moldovai Köztársaság polgárai meg vannak osztva az orosz- és Európa-párti érzelmek közt, megosztottság mely termékeny talajt terem a propaganda számára, amelyen keresztül Oroszország és támogatói könnyen „elutasíthatják, eltorzíthatják, elterelhetik, elriaszthatják" a választók egy részét, így fegyverekké téve az információkat egy „hibrid háborúban". Oroszország és Moldova viszonya tovább romlott, miután Moldvában Európa-párti kormányt választottak, valamint mikor Oroszország ukrajnai háborúja megkezdödött, amely aggodalmakat és félelmeket keltett a moldovai civil társadalomban. Ezekre az információkra építve a tanulmány célja egyrészt annak elemzése, hogy az oroszbarát moldovai politikai pártok és sajtóorgánumok miként terjesztik általában a Kreml-barát propagandát a médiacsatornákon keresztül, és különösen a közösségi médián keresztül annak érdekében hogy Oroszország befolyását támogassák a térségben, másrészt látni, hogy a civil társadalom – az Európa-párti moldovai kormány támogatásával – hogyan reagál erre a dezinformációs kampányra, és hogyan küzd ellene. Ennek érdekében, az Oroszország ukrajnai inváziót követő újabb eseményekre összpontosítva, kvalitatív elemzést (tartalomelemzést és diskurzuselemzést) végzünk az oroszbarát politikai pártok és sajtóorgánumok által megosztott diskurzusokról, hírekről és bejegyzésekről a média platformokon Moldovában azzal a céllal, hogy azonosítsuk a moldovai Kreml-barát propaganda kulcsfontosságú témáit (narratíváit), valamint a negatív megjegyzések visszautasítását (elutasítás), az információk modositását saját érdekeinek szolgálatára (eltorzítás), a moldovaiak figyelmét más szempontokra terelni (elterelés), és határozottan elbátortalanítani minden olyan kísérlettől, amely Oroszország és érdekei ellen irányulna (elriasztás). Ezenkívül megvizsgáljuk a dezinformáció elleni küzdelmet, intézkedéseket és a civil társadalom orosz propagandától való védelmét a moldovai hatóságok és a nem kormányzati szervezetek által.

A civil társadalom hozzájárulása a társadalmi-gazdasági befogadás folyamatához a Moldovai Köztársaságban

Luminita Soproni, Laurentiu Petrila — v, 01 dec 2024 00:00:00 +0000

Közvetlenül a Szovjetunió összeomlása után hosszú átalakulási folyamat, valamint társadalmi, politikai és gazdasági átalakulás következett a Moldovai Köztársaság és a szovjet blokk többi állama számára. Így a politikai instabilitás, a korrupciós problémák, a közelmúlt migrációja, valamint az ukrajnai háború miatt újabban felmerülő biztonsági kockázatok egy sor kihívást jelentenek a moldovai társadalom, és különösen a sérülékeny szegmens számára. Ebben az ingadozó és összetett környezetben a civil társadalom fontos szerepet játszik a társadalmi és gazdasági befogadás szempontjából, és implicit módon a demokrácia megszilárdításában és az európai értékek társadalmi szintű előmozdításában a Moldovai Köztársaságban. Tekintettel arra, hogy a a Moldovai Köztársaságban, a társadalmi-gazdasági befogadás folyamata számos területet lefed (szociális védelem, munkaerő, oktatás, egészségügy, biztonság, kultúra), szeretnénk hangsúlyozni a civil társadalom szerepét a társadalmi-gazdasági felzárkózás folyamatában. Köztudott, hogy az elégtelen állami közpolitikákból, a hiányzó állami reakciókból fakadó problémákra gyakran a civil társadalom válaszol. A civil társadalom konstruktív akciói segítenek közpolitikák kidolgozásában, javításában, és olyan hatékony projektek végrehajtásában, amelyek az érzékeny társadalmi kihívásokat megelőzhetik vagy megoldhatják. ’Abból a hipotézisből kiindulva, hogy a civil társadalom alapvetően hozzájárul a befogadási folyamathoz, célunk, hogy kvalitatív elemzési módszerekkel és folyamatkövetési adatokkal elemezzük a moldovai civil társadalom hozzájárulását a társadalmi és gazdasági inklúzió folyamatához és megvizsgáljuk annak társadalmi és gazdasági integrációra gyakorolt hatásait. Elemzésünk figyelembe veszi azokat a veszélyeztetett csoportokat (fogyatékkal élők, NEET-fiatalok stb.), akik a társadalmi inklúzió tárgyát képezték a civil társadalmi szervezetek (CSO-k) által végrehajtott projekteken keresztül.

Civil társadalmi szereplők és konfliktuskezelés Moldovában

Laura M. Herta, Delia Pop-Flanja — v, 01 dec 2024 00:00:00 +0000

A cikk az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szerepére és a helyi civil szervezetekkel együttműködve tett erőfeszítéseire fókuszál a moldovai konfliktusmegoldás érdekében. Az elmúlt húsz évben az EBESZ aktív volt Moldovában, és civil szervezetekkel dolgozott együtt a Dnyeszter folyó mindkét partján. Míg a folyamat számos kihívással szembesült az évek során, az Ukrajna elleni közelmúltbeli háború tovább bonyolította a Dnyeszteren túli konfliktus megoldásának stratégiáját. E cikk fő célja az EBESZ és a helyi civil társadalom szereplői közötti együttműködés különböző formáinak bemutatása és elemzése, valamint a bizalomépítést ösztönző tevékenységek azonosítása. Ebből a célból megvitatjuk a konfliktusmegoldás területén alkalmazott fogalmi megközelítéseket, és a közvetítésre, a konfliktusátalakításra, a konfliktusrendezésre és a megbékélésre összpontosítunk. Ezenkívül feltárjuk az EBESZ-szel párbeszédet és együttműködést folytató civil társadalmi szervezetek tevékenységeit. Módszertanilag a cikk egy konstruktivista elméletre épül, és a fő érv az, hogy a Dnyeszteren túli konfliktus identitáskonfliktus, és a felek megbékélése, az alulról felfelé haladva a közösségi vezetőkig, biztosítja az identitás átalakulását és a bizalomépítést. Ez utóbbiak kulcsfontosságúak a bizalom, a párbeszéd és a konfliktuskezelés előmozdításában.

A nők, akik összefognak

Adrian-Gabriel Corpadean, Ana Gabriela Pantea — v, 01 dec 2024 00:00:00 +0000

Az elmúlt évtizedben a Moldova Köztársaságot gyakran emlegették a demokratizálás sikeres példájaként. Az ellenálló és hatékony civil társadalom kiépítése azonban még mindig folyamatban van. Társadalmi szinten az etnikai megosztottság, a polarizált geopolitikai preferenciák vagy az ellentétes értékrendszerek nehezen összeegyeztethetők az olyan alapvető kihívások megoldásában, mint a hátrányos helyzetű csoportok, kisebbségek, nemi egyenlőtlenségek képviselete stb. A nők felhatalmazása (empowerment) olyan folyamatnak tekinthető, amely megváltoztatja a társadalmi hatalmi dinamikákat azáltal, hogy megkérdőjelezi az egyenlőtlenségeket fenntartó ideológiákat. Emellett kihívást jelent a status quo-ra nézve a források megszerzése és ellenőrzése érdekében. Valamint átalakítja azokat az intézményi struktúrákat, amelyek fenntartják a hatalmi egyensúlytalanságokat, mint például a család, az állam és a piac (Batliwala 2007). A tanulmány ennek a kérdésnek a helyzetét tárja fel a Moldovai Köztársaságban, konkrétan a női civil társadalmi szervezetek megítélését, hogy megértsük annak kanyargós, de egyenletes fejlődésének dinamikáját. Ennek megfelelően elemezzük a társadalmi szinten meglévő disszenzust, olyan alapvető kérdésekkel kapcsolatban, mint a nemi szerepek, a nők pénzügyi jogai, a politikai képviselet és a családon belüli erőszak. Különösen kiemeljük a női szervezetek sikerének jelenlegi állapotát a Moldovai Köztársaságban, miközben a formális és a tényleges nemi egyenlőség közötti eltérésekre, a posztszovjet és konzervatív ideológia elterjedtségére, a szűkös pénzügyi forrásokra és a női szervezetek iránti tömegtámogatás hiányára összpontosítunk. E kihívások ellenére ezek a csoportok sikeresen ki tudtak alakítani egy olyan szférát, ahol a nők nevében szószólóként léphetnek fel. Nevezetesen ezek, a politikai és pénzügyi felhatalmazás terén, valamint a családon belüli erőszak elleni intézkedések terén - pozitív intézkedések, informális támogatás, média és oktatási kampányok révén - észlelhetőek. Kvalitatív kutatásunk 15 nézőpont-interjún alapul, amelyet 2024 január és február között 18 és 55 év közötti, nemek szerinti kiegyensúlyozottan kiválasztott moldovai állampolgárral, Chișinău, Bălți és Cahul városokban készítettünk. A kutatás eredményei megerősítik azt a hipotézist, amely a posztszovjet ideológia szerepére, az Ortodox Egyház befolyására, a lakosság eltérő gazdasági érdekeire, valamint a bizonytalan gazdasági gondolkodásra vonatkozik. Az eredmények azt is mutatják, hogy harminc évvel a Szovjetunió összeomlása után a szerepmodellek iránymutatást nyújthatnak ahhoz, hogyan épülhet ki a civil társadalomban a kohézió és a bizalom.

A nyugat-balkáni civil társadalomnak nyújtott uniós pénzügyi támogatás a Moldovai Köztársasággal szemben

Paula Muresan — v, 01 dec 2024 00:00:00 +0000

A civil társadalom egyre jelentősebb szerepet játszik minden demokratikus társadalom életében. Tanulmányunk célja, hogy a civil társadalomnak nyújtott pénzügyi támogatáson keresztül felvázoljuk az EU szerepvállalását a Nyugat-Balkán és a Moldovai Köztársaság reformjában/demokratizálásában. Egy demokráciában a civil társadalom azzal, hogy formálja a közvéleményt, fontos szerepet játszik a konfliktusmegoldási folyamatokban. Az aktív, erős civil társadalom a kívánt változások érdekében képes mozgósítani, az utcára vinni az embereket. Szemléletformálással, információk megosztásával, az egyes ügyekben azonos nézetet valló emberek összekötésével a civil társadalom hatni tud a közvéleményre. Módszertanilag a következő kutatási hipotézisből indultunk ki: az EU által felajánlott pénzügyi támogatás segíti az EU csatlakozási folyamatban résztvevő országokban zajló reformokat. Következésképpen tanulmányunk az Európai Bizottság hivatalos dokumentumainak összehasonlító elemzésén alapul: a Nyugat-Balkánt és Törökországot támogató uniós civil társadalmi eszköz és médiaprogram (EU Civil Society Facility and Media Programme) részeként a Nyugat-Balkán országait fókuszba állító, a 2021-2023-as időszakra vonatkozó, több országra kiterjedő, többéves cselekvési terv finanszírozásáról szóló dokumentumokat, valamint a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) 1. részének a 2021-2022-es időszakra vonatkozó, Moldovára összpontosító hivatalos dokumentumait elemzi. A kutatás multidiszciplináris, a döntéshozatali politikák és a kommunikáció határterületén mozogva próbál meg hozzájárulni ahhoz, hogy jobban megértsük a civil társadalom szerepét a Nyugat-Balkán és a Moldovai Köztársaság demokratizálódásában/reformfolyamataiban.