New aspects of the history and current status of the Milking Tsigai sheep breed in Hungary
DOI:
https://doi.org/10.59913/dagr.2026.25234Keywords:
breed preservation, milking variant, genetic diversityAbstract
The dairy-type Tsigai represents a breed variant of the Tsigai sheep indigenous to Hungary and Serbia. The origins of the Milking Tsigai can be traced back to the 19th century, when selection for milk yield was emphasized in certain flocks of the historical Vojvodina region (primarily in southern Bácska and Sirmium). Breeding efforts aimed to improve dairy performance while maintaining adaptation to local environmental conditions. In Hungary, the contemporary Milking Tsigai population emerged during the final decades of the 20th century through modern breeding programs and the importation of Serbian animals.
Compared to the native Tsigai, this breed is larger in body size and demonstrates a typical dairy phenotype characterized by well-developed udders and an average milk yield of 150–200 litres per lactation under semi-intensive conditions. In terms of reproductive performance, the breed is characterized by relatively late sexual maturity and seasonal polyoestrous activity, while traits such as twinning ability and longevity contribute to efficient lamb production.
With a breeding population of fewer than 300 ewes, the Milking Tsigai is regarded as critically endangered in Hungary. Ongoing conservation and genetic management initiatives aim to preserve the breed, while future opportunities may include applications in organic dairy farming and landscape management, thereby supporting its long-term survival and sustainable utilization. Current conservation strategies emphasize genetic surveillance and planned mating schemes. Prospective applications also involve exploiting the breed’s favourable milk quality for niche dairy products and its suitability for sustainable, low-input agricultural systems.
Earlier assessments of genetic diversity were based on analyses of blood groups and protein polymorphisms, which indicated moderate variability within the population; however, the restricted genetic background of the breed remains a significant issue. Subsequent molecular investigations have incorporated the analysis of STR polymorphisms. At present, research efforts are focused on characterizing the maternal lineage through the analysis of mtDNA.
References
ANTON, I. – ZSOLNAI, A. – FÉSÜS, L. – KUKOVICS, S. – MOLNÁR, A. (1999): Survey of β-Lactoglobulin and αs1-Casein polymorphisms in Hungarian dairy sheep breeds and crosses on DNA level. Archiv für Tierzucht, 42:387–392.
BAJÚSZ, I. (2008): Három cigája fajtaváltozat tejének beltartalmi vizsgálata és a juhtej kazein frakcióinak elválasztása RP-HPLC módszerrel. Agrártudományi Közlemények – Acta Agraria Debreceniensis, 31:13–22.
BAJÚSZ, I. (2009): A nyers juhtej egyes összetevőinek vizsgálata, és a fehérjefrakciók hatása a sajtgyártásra. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem, Debrecen
BECSKEI, Z. – TARIĆ, E. – ČALOVIĆ, S. – GÁSPÁRDY, A. – PASKAŠ, S. – BJEDOV, S. – CEKIĆ, B. – RAŠETA, M. – SAVIĆ, M. (2024): Past, present and future of the Tsigai sheep. Win or lose? Winter School Animal biotechnology, Nitra, February 1st, 2024, 38–38.
BODÓ, I. (1991): A géntartalékok megőrzése az állattenyésztésben. Akadémiai doktori disszertáció. Budapest, pp 124–126.
ĆINKULOV, M. – TAPIO, M. – OZEROV, M. – KISELYOVA, T. – MARZANOV, N. – PIHLER, I. – OLSAKER, I. – VEGARA, M. – KANTANEN, J. (2008): Genetic differentiation between the Old and New types of Serbian Tsigai sheep. Genet Sel Evol, 40:321–331. doi: 10.1051/gse:2008006
CSANÁDI, J. (2005): A juhtej termelése, minősége és feldolgozása közötti összefüggések. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem, Debrecen
CSANÁDI, J. – FENYVESSY, J. – BALÁZSA-BAJUSZ, I. (2007): The breeding of Tsigai sheep as a possibility towards the profitability I. Milking performance, production indexes. Review of Faculty of Engineering: Analecta Technica Szegedinensia 2007(1):23–30.
DUNKA, B. (1997): A cigája és a cikta. Kistermelők Lapja XXV:7., p 7.
FÉSÜS, L. (1974): A juh vércsoportjai 1. : Az első hazai vizsgálatok eredménye. Állattenyésztés, 23(5):83–88.
FÉSÜS, L. – AL DABBAGH, A. (1991): A génrezerv cigája és cikta állományok vércsoport és biokémiai polimorfizmus vizsgálatának eredményei. Állattenyésztés és Takarmányozás, 40:411–416.
GÁSPÁRDY, A. (2003): A cigája. In: Kútvölgyi M (ed) Megőrzött ízek: Juhételek, III. Timp Kiadó, Budapest
GÁSPÁRDY, A. – ESZES, F. – BODÓ, I. – KOPPÁNY, G. – KESZTHELYI, T. (2001): A cigája (berke) juhfajta hazai változatainak alkattani összehasonlító vizsgálata. Állattenyésztés és Takarmányozás, 50:33–42.
GÁSPÁRDY, A. – KUKOVICS, S. – ANTON, I. – ZSOLNAI, A. – KOMLÓSI, I. (2013): Hazai cigája juhnyájak összehasonlítása mikroszatellita-polimorfizmusok alapján. Magyar Állatorvosok Lapja 135. évf.:660–665.
GÁSPÁRDY, A. – MEGYERNÉ NAGY, J, – KESZTHELYI, T. – ESZES, F. – ZÁHONYI, J. (2006): Hazai cigája (berke) változatok gyapjútulajdonságainak összehasonlító vizsgálata. Állattenyésztés és Takarmányozás 55. évf.:35–55.
GÁSPÁRDY, A. – SÁFÁR, L. (2014): Őshonos juhfajtáink: Cigája és tejelő cigája. MJKSZ, HVG Press Kft., pp 43.
GÁSPÁRDY, A. – ZENKE, P. – KOVÁCS, E. – ANNUS, K. – POSTA, J. – SÁFÁR, L. – MARÓTI-AGÓTS, Á. (2022): Evaluation of Maternal Genetic Background of Two Hungarian Autochthonous Sheep Breeds Coming from Different Geographical Directions. Animals, 12:218. doi: 10.3390/ani12030218
GYIMÓTHY, G. (2011): Reproductive Seasonality in Various Genotypes of Female Sheep. PhD thesis. University of Debrecen
KESZTHELYI, T. – BODÓ, I. – GÁSPÁRDY, A. – ESZES, F. (1998): A cigája juh fajtafenntartásának egy évtizedes tapasztalatai Jákotpusztán. In: Akadémiai Beszámolók. Budapest, p 13.
KOVÁCSY, B. (1926): Juhtenyésztés (IV. kötet). In: Magyarország állattenyésztése, Szerk.: Konkoly Thege S., Pátria irodalmi Vállalat és Nyomdai részvénytársaság nyomása, Budapest
KUKOVICS, S. – MOLNÁR, A. – ÁBRAHÁM, M. – NÉMETH, T. – KOMLÓSI, I. (2006): Effects of udder traits on the milk yield of sheep. Archives Animal Breeding 49:165–175. doi: 10.5194/aab-49-165-2006
KUKOVICS, S. – NAGY, Z. (2000): A juhtej, nem mint melléktermék. Állattenyésztés és Takarmányozás, 49:51–61.
KUSZA, S. – KUKOVICS, S. – JÁVOR, A. (2006): A cigája változatok közötti genetikai távolság becslése. In: Mihók S (ed) Génmegőrzés. Hagyományos háziállatfajták genetikai és gazdasági értékének tudományos feltárása. Debreceni Egyetem, Debrecen, pp 64–69.
KUSZA, S. – NAGY, I. – NÉMETH, T. – MOLNÁR, A. – JÁVOR, A. – KUKOVICS, S. (2010): The genetic variability of Hungarian Tsigai sheep. Archives Animal Breeding, 53:309–317. doi: 10.5194/aab-53-309-2010
KUSZA, SZ. – IVANKOVIĆ, A. – RAMLJAK, J. – NAGY, I. – JÁVOR, A. – KUKOVICS, S. (2011): Genetic structure of Tsigai, Ruda, Pramenka and other local sheep in Southern and Eastern Europe. Small Ruminant Research 99:130–134. doi: 10.1016/j.smallrumres.2011.03.059
MJKSZ (2024): A Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség juhfajtákra vonatkozó tenyésztési programja. juh-tenyesztesi-program-2024.pdf mjksz.hu
NAGY, ZS. – TOLDI, GY. – SÁFÁR, L. – KUKOVICS, S. (2008): A tejelő cigája versenyképessége hazai tejtermelési és vágóbárány-előállítási feltételek között. Állattenyésztés és takarmányozás, 57:339–355.
NASTIĆ, L. – IVANOVIC, S. – MARKOVIC, T. (2020): Economic efficincy of breeding Tsigai sheep in the Central and South-East Europe. Economics of Agriculture, 67:175–188.
OLÁH, J. (2010): A juh ondó minőségét befolyásoló tényezők. Doktori értekezés. Debreceni Egyetem, Debrecen
PAJOR, F. – MURÁNYI, A. – SZENTLÉLEKI, A. – TŐZSÉR, J. – PÓTI, P. (2010): Effect of temperament of ewes on their maternal ability and their lambs’ postweaning traits in Tsigai breed. Archives Animal Breeding, 53:465–474. doi: 10.5194/aab-53-465-2010
PENKSZA, K. – SALÁTA, D. – FŰRÉSZ, A. – PENKSZA, P. – FUCHS, M. – PAJOR, F. – SIPOS, L. – SALÁTA-FALUSI, E. – WAGENHOFFER, Z. – SZENTES, S. (2024): Are Hungarian Grey Cattle or Hungarian Racka Sheep the Best Choice for the Conservation of Wood-Pasture Habitats in the Pannonian Region? Agronomy, 14:846. doi: 10.3390/agronomy14040846
PÓCZOS, L. (1934): A cigája fejős-juhászat jövedelmezősége. Állattenyésztők Lapja, 11(6):75–76.
RODICZKY, J. (1904): A juhtenyésztés mult és jelen irányairól. Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdaipari Rt., Budapest
SAVIĆ, M. – JOVANOVIĆ, S. – TRAILOVIĆ, R. (2000): Some genetic variation of blood proteins in Tsigai sheep in Yugoslavia. Acta Veterinaria-Beograd, 50:113–117.
SCHANDL, J. – BEREK, G-né (1961): A cigája nemesítése Ile de France fajtával. Állattenyésztés, 10(1):41–45.
SZALAY, I. – KOPPÁNY, G. (2017): Haszonállataink in vivo fajtavédelmi rendszere, a génbanki állományok kialakításának és fenntartásának hagyományos tenyésztési módszerei. In: Szalay I (ed) Génbanki kutatások régi haszonállataink védelmében: Műhelytanulmányok a tudományos génmegőrzés tárgyköréből. Gödöllő: Haszonállat-génmegőrzési Központ, Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó, Budapest, pp 13–28.
SZENTKIRÁLYI, Á. (1923): Erdély juhai, Erdély juhtenyésztése, A mult – a jelen – a jövő. Providencia Könyvnyomdai Műintézet, Cluj-Kolozsvár
VERESS, L. (1997): Hol a helye a cigájának? Kistermelők Lapja, XXV:11., 16.p.
