Dunakavics

Az első Dunaújváros hangja projekt- és marketingkommunikációja, a PR szerepe az esemény szervezésében 2. rész

Viktória Veres — 2025-10-23

Egy rendezvény vagy kulturális projekt sikerét nagyban befolyásolja a megfelelő kommunikáció. Mivel a kommunikációtudomány értelmezése szerint sok terület létezik, véleménünk szerint a szervezés legfontosabb elemei is innen erednek. A „Dunaújváros Hangja” egy énekverseny volt, amelynek szervezésében sokan részt vettünk, néha kisebb-nagyobb szerepekben. Így a tanulmányban a belső és külső projektkommunikációt vizsgáljuk, és azt, hogy mennyire volt sikeres a szervezést kísérő marketingstratégia. A tanulmányhoz a következő hipotézist állítottuk fel: „Feltételezésünk szerint egy új, az adott régióban ismeretlen rendezvény hatékonysága alacsonyabb és kevésbé sikeres lehet a célközönség elérésében, mint az adott régióban már többször megrendezett, esetleg hagyományőrző rendezvényeké.

Feltételezzük, hogy egy olyan rendezvény, amely még nem ismert a közönség számára, nem fog annyi látogatót vonzani, mint azok, amelyek ismertek.

A szervezőkön kívüli tényezők hangsúlyosabbak lehetnek abban a tekintetben, hogy képesek-e megfelelő mértékben felkelteni a közönség figyelmét.

Hibrid design: Minták, struktúrák, rendszer 2. rész

Flóra Veronika Vattay — 2025-10-23

Mi történik, ha a design nem tárgyat, hanem hálózatot tervez? Mitől értékes és fenntartható egy hálózat? Kutatásom a hibrid designt vizsgálja, mint lehetséges tudományágat, amely a művészet, a tudomány, a technológia és az ökológia tudását egyetlen működő rendszerbe fűzi [1, 2]. A kutatás két világ peremén vizsgálódik: Távol-Keleten Balin, az Udayana Egyetemen és a Bring Back the Light kutatóközpontban, ahol a Tri Hita Karana filozófia a közös „protokoll”, és Nyugaton, az MIT intézményi ökoszisztémájában (CAVS, CAST, Media Lab), ahol a design önálló „híd-diszciplínává” (brokerage) vált [3]. A hálózatkutatási módszer szemléletével és szótárával azonosítjuk a csomópontokat (karok, kutatók, közösségek, normák), a kapcsolatokat (interdiszciplináris projektek, művészeti–oktatási csatornák), és a szerkezeti mintázatokat (központiság, modularitás, kisvilág-jelleg; [4, 5]). Az eredmények szerint Balin a művészet nem díszlet, hanem infrastruktúra: rövidíti a tudásátadási útvonalakat, növeli a lokális kohéziót, és ellenállóvá teszi a rendszert a biolumineszcenciát fenyegető zavarokkal szemben (fény-, zaj-és élőhelyszennyezés; [6, 7]). Nyugaton ezzel szemben a design – a technológiával és gazdasággal párban – mérhető közvetítőként működik, intézményes „brokerage”-et biztosítva. A két modell összeillesztése a cikk fő tézise: az integrált normatív központ (Tri Hita Karana, filózófia-művészet) és az intézményesített híd-diszciplína (design) együtt olyan adaptív, kisvilág-szerű tudáshálózatot hozhat létre, amelyben a sokféleség nem teher, hanem energiaforrás. Hibrid designer gyakorlati ajánlása: a „művészet, mint infrastruktúra” és a „design mint mérhető közvetítő” kettős pillérre épített programok képesek egyszerre gyorsítani a tudásáramlást, erősíteni a közösségi részvételt és fenntarthatóvá tenni az ökológiai beavatkozásokat. Röviden: a hibrid design ott sikeres, ahol a színpadot (filozófiai értékrend) és a kotta (design) egymásra hangoljuk – és a rendszer maga kezdi el játszani a fenntarthatóság dallamát.

A román adózási rendszer

Fandly Marius — 2025-10-23

Románia adórendszerének története a kommunizmus 1989-es összeomlása után szorosan összefonódik az ország központosított, tervgazdálkodásról piacorientált rendszerre való áttérésével, és végső soron az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozására irányuló erőfeszítéseivel. 1989 és 2007 között Románia ismételt költségvetési reformhullámokat élt át, amelyeket jogalkotási kísérletezés, intézményi szerkezetátalakítás, valamint a nemzetközi szervezetek és az uniós vívmányok külső nyomásához való alkalmazkodás jellemzett. Ez az időszak a konvergencia folyamataként értelmezhető: az 1990-es évek elején zajló improvizációtól és költségvetési túléléstől a 2000-es évek kodifikációján és stabilizációján át az európai normákkal való harmonizációig, a csatlakozást közvetlenül megelőző években. 2007-ben Románia csatlakozott az EU-hoz, nagy elvárásokkal, de az előtte álló kihívásokra való korlátozott felkészültséggel. A csatlakozást követő közvetlen időszak mélyreható politikai, gazdasági és költségvetési átalakulásokat indított el, amelyek közül sokat az európai integráció és a hazai reform kettős nyomása vezérelt. A legsürgetőbb költségvetési aggodalmak közé tartozott az adópolitika hatékonyságának növelése, az adóbehajtási rendszer korszerűsítése, valamint az adóhátralékok krónikus problémájának kezelése, amely már régóta aláásta a költségvetési stabilitást. Tanulmányunk a román adórendszer fejlődését, követi nyomon a kommunista rezsim bukása óta. Az első részben bemutatjuk az adózást szabályozó jogi keretrendszer fejlődését alapvetően az ország jogi adatbázisait használva. A másodikban az ágazat gazdasági elemzését végezzük el, elsősorban a Pénzügyminisztérium, a Nemzeti Statisztikai Intézet (INSSE) és az Eurostat hivatalos adataira támaszkodva, amelyek együttesen szilárd empirikus alapot nyújtanak mind a folyamatban lévő átalakulás kihívásainak, mind az elért eredmények értékeléséhez.

Üzleti etika és innováció a magyar bankszektorban 1. rész

Tamás Kovács — 2025-10-23

Publikációnk az üzleti, etikus viselkedést és az innovációs lehetőségeket mutatja be a multinacionális bankszektorban. A bevezető rész tartalmazza a témaválasztás aktualitását, indokolását, módszertanát, célját és a szakirodalom tanulmányozást. Az első fő fejezetben betekintést nyerhetünk az etika világába, jelentésébe, amely nagy hatással van a világ bankjainak működésére, a piacon való együttműködési lehetőségek egységes elvárásaira. Rávilágítunk ennek okaira, taglalva a körkörös gazdálkodásra való átállás előnyeit. A második részben az innováció elméleti alapfogalmainak ismertetése mellett bemutatjuk azokat a területeket, applikációkat, amely rávilágítanak az innovációs körülményekre és folyamataira, valamint részleteztük annak üzleti-, és innovációs stratégiáját. A továbbiakban a marketing és marketingstratégia kialakulását és fogalomkörét mutattuk be, valamint a bankok – ezen belül a T. Bankcsoport – innovációs marketing alapjait és marketingkommunikációs tevékenységét. A témával kapcsolatban észrevételeket és gyakorlati javaslatokat is megfogalmaztunk. Az összefoglalás részben az elméleti, szakirodalmi és gyakorlati részeket foglaltuk össze.