Dunakavics

A felsőoktatás változó szerepe a 21. század társadalmi és környezeti változások között

Anita Varga — 2026-02-28

A felsőoktatás társadalmi szerepének újragondolása napjainkban egyre kevésbé választható el a társadalmi igazságosság kérdésétől. A tanulmány abból az alapfeltevésből indul ki, hogy az esélyegyenlőség nem kizárólag hozzáférési vagy adminisztratív kérdés, hanem a tanulás mindennapi gyakorlatában megjelenő tapasztalatokhoz, biztonságérzethez és autonómiához kapcsolódik. Az elemzés elméleti keretét a képességszemlélet és a normatív igazságosság megközelítései adják, amelyek a felsőoktatást olyan társadalmi térként értelmezik, ahol az intézményi szabályozás, a pedagógiai gyakorlat és a technológiai infrastruktúra együtt határozza meg a hallgatók tényleges részvételi lehetőségeit. E megközelítés különösen releváns a fogyatékossággal élő hallgatók esetében, akik számára az inklúzió nem merülhet ki formális kedvezményekben, hanem olyan tanulási környezetet feltételez, amely elismeri az egyéni tanulási utak és tapasztalatok legitimitását [4]. A digitális átállás és a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása ebben az összefüggésben nem elsősorban technológiai innovációként, hanem etikai és pedagógiai kérdésként jelenik meg. A tanulmány rámutat arra, hogy az MI-alapú támogató és akadálymentesítő megoldások – megfelelő intézményi és oktatói keretek között – képesek csökkenteni a tanulási akadályokat, támogatni az önszabályozott tanulást, valamint növelni a fogyatékossággal élő hallgatók részvételét és önállóságát. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az MI nem válhat döntéshozóvá a hallgatók helyett, hanem az oktatói reflexiót és a hallgatói bevonódást erősítő eszközként értelmezhető [5; 6]. A tanulmány következtetése szerint a társadalmi igazságosságot támogató felsőoktatás csak akkor lehet fenntartható, ha az inklúzió, az etikai felelősség és a digitális innováció nem elkülönült célként, hanem egymást erősítő működési elvként jelenik meg. Az alkalmazott tudományos egyetemek sajátosságaiknál fogva különösen alkalmasak arra, hogy a mesterséges intelligenciát emberközeli módon, a hallgatói szükségletekhez igazítva integrálják a mindennapi oktatási gyakorlatba, ezzel hozzájárulva egy befogadóbb és igazságosabb felsőoktatási tér kialakításához.

Az MI-alapú technológiák munkahelyi integrációja és a technostressz

Tamás Kőkuti — 2026-02-28

Századunkban az MI (mesterséges intelligencia) foglalkoztatásban betöltött szerepe korszakváltást fog eredményezni, amelynek során a munkahelyi következmények már napjainkban is megmutatkoznak. Magyarország MI-stratégiájának 2025. évi változásai kitérnek a munkahelyi működés rendszereire is. A szervezetek működésében az MI bevezetése szerencsés esetben együttjár a humán támogatási mechanizmusokkal is. Az új technológia elterjedéséből fakadó foglalkoztatási következmények közé sorolhatjuk az MI és a robotika munkahelyi bevezetésével összefüggő technostresszt is. A jelenség egyelőre alulreprezentált napjaink kutatásaiban, így jelen tanulmány igyekszik felhívni a figyelmet a kérdéskör lappangó dimenzióira és a prevenció fontosságára is. A korábbi kutatások a munkahelyi stressz kiváltó okaként a technológiai fejlődés digitalizációs fázisát vizsgálták, esetleg kitértek annak homeoffice vonatkozásaira. Ez a tanulmány azonban arra válalkozik, hogy rámutat az MI alkalmazásának és a munkahelyi technostressznek az összefüggéseire.

Kriminológiai kihívások a 21. században: AI és a modern technológia a bűnözők kezében

Ákos Gellért Czukor — 2026-02-28

A 21. században a bűnözés is előszeretettel használja a modern technológia vívmányait: az internetet, a mesterséges intelligenciát (MI) és az általuk életre hívott szintetikus médiát. Válaszul a nyomozó hatóságok maguk is segítségül hívják az MI-t arra, hogy felkutassák és azonosítsák a bűncselekmények elkövetőit. A modern technológia alkalmazása azonban ambivalens: míg egyfelől kitágulni látszik a világ a globális online térben, másfelől felmerül az állampolgárok nagy számának személyiségi jogai megsértésének lehetősége is. A jelen tanulmány ezt a jelenséget mutatja be egy konkrét jogeset elemzésén keresztül.

Digitális tőke: lehetőségek és korlátok a magyar oktatásban

Orsolya Bartal — 2026-02-28

A társadalomi színterek digitalizálódásával a digitális tőke fogalma is megjelent. A digitális tőke fogalma Pierre Bourdieu társadalmi tőke elméletéből származik. Arra utal, hogy a társadalom különböző rétegeihez tartozó emberek különböző mértékben férnek hozzá a digitális eszközökhöz, tudáshoz és kompetenciákhoz. A digitális tőkemegoszlás dimenziói Bourdieu elmélete alapján a következők: technológiai hozzáférésbeli különbségek, digitális kompetenciákban való eltérések, társadalmi-gazdasági háttérből fakadó különbségek, amelyek befolyásolják a digitális eszközökhöz való hozzáférést és azok használatának minőségét. Ez a megoszlás különösen fontos tényező az oktatásban, mivel a digitális eszközök egyre inkább integrálódnak a tudásszerzés-tudásátadás folyamatába. Az előadás bemutatja a digitális tőkemegoszlás területén végzett kutatás elméleti hátterét.

Az adaptív stratégiák ideje a felsőoktatásban

István András — 2026-02-28

A tanulmány elsősorban kelet-közép-európai, ezen belül magyarországi fókuszba helyezve mutat rá a felsőoktatás strukturális és működési kihívásaira. A vizsgálat nemzetközi összefüggésrendszerben értelmezi a felsőoktatás helyzetét, abból az alapfeltevésből kiindulva, hogy az egyetemek hosszú távú fennmaradása, autonómiája és társadalmi beágyazottsága szoros összefüggésben áll a versenyhelyzetek felismerésének és kezelésének képességével. Módszertanát tekintve a tanulmány szakirodalmi szintézisre, valamint nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adatbázisok (Eurostat, KSH) másodelemzésére épül. Az elemzés célja, hogy rávilágítson egyrészt a felsőoktatást érintő kihívásokra, másrészt az új funkciók és szerepkörök megjelenésével a verseny és a válságkezelés kontextusában betöltött szerepére.