Dunakavics

Hallgatói eredményesség és tanulási támogatás vizsgálata egy operációkutatás kurzusban

Tamás Bertalan, Bálint Nagy — h, 15 jún 2026 13:58:39 +0000

A felsőoktatási matematika tantárgyak oktatása során kiemelt jelentőségű a hallgatói eredményességet befolyásoló pedagógiai tényezők vizsgálata. Jelen tanulmány az Operációkutatás 1. tantárgy oktatási tapasztalatait és hallgatói teljesítményét elemzi egy fővárosi egyetem gazdaságinformatika szakos hallgatói körében. A kutatás kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt alkalmaz: a hallgatói teljesítmények mellett kurzusértékelések és hallgatói visszajelzések elemzése is megtörtént. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a gyakorlatközpontú oktatás, az átlátható követelményrendszer és az oktatói támogatás jelentősen hozzájárulnak a hallgatói eredményességhez és motivációhoz. A személyes hallgatói beszélgetések rámutattak arra is, hogy a generatív mesterséges intelligencia eszközei mára a tanulási folyamat természetes részévé váltak. A tanulmány ezért hangsúlyozza, hogy a jövőbeni oktatásanalitika vizsgálatok során a hagyományos LMS-adatok mellett az AI-használat elemzése is egyre fontosabb szerepet kaphat a hallgatói eredményesség predikciójában és az adaptív oktatási támogatás fejlesztésében.

AI Integration into Secondary Education: Teaching Transformation, Digital Skills Challenges, and the Azerbaijan Case

Sevdimaliyeva Sariyya — k, 16 jún 2026 14:11:29 +0000

A mesterséges intelligencia (MI) napjaink egyik legjelentősebb technológiai újítása, amely alapvetően alakítja át az oktatási rendszereket világszerte. Jelen áttekintő tanulmány az MI alkalmazását vizsgálja a középiskolai oktatási folyamatokban, különös tekintettel Azerbajdzsánra. A technológiailag fejlett országokkal ellentétben Azerbajdzsán jelenleg elsősorban MI-technológiák importőrének tekinthető, nem pedig exportőrnek, ami technológiai függőséget, digitális infrastruktúrával kapcsolatos kihívásokat és humán erőforrásbeli hiányosságokat eredményezhet. A szakirodalom szerint az MI hozzájárulhat a tanulás személyre szabásához, az intelligens oktatórendszerek alkalmazásához, az automatikus értékelési folyamatokhoz és az adminisztratív feladatok csökkentéséhez. Ezek a megoldások mérsékelhetik a tanárok munkaterheit és növelhetik az oktatás hatékonyságát. Az MI sikeres integrációjához azonban megfelelő digitális készségek, tantervi reformok és intézményi felkészültség szükséges. A tanulmány nemzetközi tapasztalatok és az azerbajdzsáni eset alapján értékeli az MI oktatási lehetőségeit és kihívásait.

MCP-alapú digitális ikrek fejlesztési keretrendszere gyártási MI-ügynökök számára

Péter Tamás, Géza Pócs — k, 16 jún 2026 14:17:04 +0000

Az Ipar 5.0 emberközpontú paradigmája új kihívások elé állítja a gyártási MI ügynökök fejlesztőit, akiknek valós gyári adatokra van szükségük, de ezek gyakran nem elérhetők. Munkánkban egy új keretrendszert mutatunk be, amely a Model Context Protocol (MCP) és digitális ikrek integrációjával standardizált fejlesztési környezetet biztosít gyártási MI-ügynökök számára. Az MCP strukturált interfészt nyújt az MI-ügynökök és külső adatforrások között. Keretrendszerünk SmartManPy alapú diszkrét esemény-szimulációt használ valósághű gyártási adatok generálására, amelyet MCP-szerveren keresztül teszünk elérhetővé. Kutatásunk fő hozzájárulása egy újrafelhasználható infrastruktúra létrehozása, amely lehetővé teszi komplex gyártási MI-ügynökök fejlesztését valós gyári hozzáférés nélkül. Bemutatjuk a keretrendszer architektúráját, egy működő prototípust, valamint a jövőbeli fejlesztési irányokat.

Social Work Implementation in Azerbaijan: Assessing Institutional Capacity and Service Delivery Mechanisms

Rahmatullayeva Jeyran — k, 16 jún 2026 14:03:37 +0000

A jelen tanulmány Azerbajdzsán szociálismunka-rendszerét vizsgálja az intézményi kapacitás, a jogi keretek és szolgáltatásnyújtási mechanizmusok szempontjából. Azerbajdzsánban a szociális munka fejlődése posztszovjet társadalmi és intézményi átalakulások közegében zajlott, amelyet jóléti reformok és strukturális változások alakítottak. A tanulmány szakirodalmi források, jogszabályok és szakpolitikai dokumentumok alapján elemzi a szociális munka intézményes fejlődését, különös tekintettel a Szociális Szolgáltatásokról szóló törvényre, a modernizációs kezdeményezésekre és a 2023–2026 közötti állami fejlesztési programra. A Svájccal és Svédországgal végzett összehasonlító elemzés jelentős különbségeket mutat az irányítási struktúrák, a munkaerő-kapacitás és a közösségi alapú szolgáltatások terén. Az eredmények alapján megállapítható, hogy bár Azerbajdzsán erősítette intézményi és jogi kereteit, továbbra is kihívások maradtak a gyakorlati megvalósítás területén.

A digitalizáció hatásai az adóbehajtásra Romániában az EU-csatlakozás után

Marius Fandly, Zoltán Zakota, József Fogarasi — k, 16 jún 2026 13:52:11 +0000

A digitalizáció szempontjából nézve, Románia 2007-es uniós csatlakozásától eltelt idő, megítélésünk szerint, három fő szakaszra osztható: gazdasági válság és belső instabilitás (2008–2015), digitalizációs törekvések megindítása (2016–2019), digitális átalakulás (2020–2024). Az elsőt globális pénzügyi válság és magas költségvetési nyomás jellemezte. A másodikban tett erőfeszítések az önkéntes megfelelés és átláthatóság javítását célozták, az adófizetők és az állam adminisztratív terheinek csökkentése mellett. A kockázatalapú könyvvizsgálati és elektronikus bejelentési rendszerek bevezetése mérhető javulást mutatott a bevételi teljesítményben és a hátralékok behajtásában. A harmadik szakasz végére megerősített kapacitással és digitális infrastruktúrával jelent meg a Nemzeti Adóigazgatási Ügynökség. Az adóbehajtás a COVID–19-világjárvány okozta kezdeti zavarok ellenére történelmi csúcsot ért el, ami a továbbfejlesztett digitális eszközök használatának, a szigorúbb végrehajtási mechanizmusokkal kombinált megfelelő adóamnesztiának és az ügynökségek közötti jobb koordinációnak köszönhető. Dolgozatunk célja, röviden bemutatni a román adóbeszedés alakulását, különös tekintettel a digitalizáció hatásaira. Tanulmányunkat a Pénzügyminisztérium és a Román Nemzeti Statisztikai Intézet, valamint az Eurostat hivatalos adataira alapozzuk.