Földrajzi Közlemények

BRIT KÖZÉP-EURÓPA TÉRKÉPEK, 1915–1919 I. RÉSZA PEOPLES OF AUSTRIA-HUNGARY I. FÖLDRAJZI KÉZIKÖNYV ÉS ATLASZ (1919)

2025-07-02T18:21:50+00:00

This article is the first part of a two-part paper which examines The Peoples of Austria-Hungary I geographical handbook and the accompanying Atlas of Austria-Hungary, published by Britain’s Naval Intelligence Division in 1919, its making and contents, and the involvement of Hungarian and British geographers in mapping and boundary making. The paper illumi-nates further the connections between geography, mapping and military intelligence in Britain and extends geographical studies of mapping and border-making in Central Europe during and after the First World War. This first part shows that both Handbook and Atlas were based upon the work of Bertram [‘Bertie’] Cotterell Wallis, a London schoolteacher and discusses the ways in which Hungarian and British mapping differed. Hungarian geographers were unaware of the making of The Peoples of Austria-Hungary I. Important implications are noted: for the nature of international geographical relationships and for the authorship and significance of geographical handbooks.

ABHÁZIA ETNIKAI FÖLDRAJZI VISZONYAI A TÉRSÉGBEN RENDEZETT NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN

2025-07-02T18:21:51+00:00

A de jure Georgia részét képező kaukázusi de facto állam, Abházia múltját és jelenét egyaránt erősen meghatározzák a mind a térségben a 16. század óta jelen lévő orosz nagyhatalmi törekvések, mindpedig a területén élő számos etnikai és vallási csoport egymással kialakított viszonya. A Fekete-tenger mellett található szeparatista terület lehetne akár az ide látogató turisták békés paradicsoma is, de helyzetét beárnyékolják a népességen belül húzódó etnikai-vallási konfliktusok. De hogy alakult ki ez a szituáció? Hogyan változott a legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai szerint többséget alkotó abházok jelenléte az utánuk elnevezett területen? Jelen tanulmány a fentebbi kérdésekre kísérel meg választ adni az etnikai térszerkezetnek az elmúlt 140 év cenzusaiban nyomonkövethető változásainak leírásával. Célja a térséget ma szétválasztó etnikai törésvonalak történelmi gyökereinek áttekintése és az 1886 óta megrendezésre kerülő népszámlások adatainak összegzése. Bemutatja az abháziai népesség etnikai térszerkezetének változását az itt élő népcsoportok számának és az össznépességen belüli arányának változásán keresztül. A szovjet időszakban a népességszerkezetbe történt erőszakos beavatkozásokat figyelembevéve kiemelten foglalkozik a az 1989-es utolsó szovjet népszámlálás adataival az azóta megtartott népszámlálásokban tapasztalható változásokkal. A térség etnikai viszonyainak alakulását az összegyűjtött adatok alapján készített térképpel és diagramokkal illusztrálja.

VESZTESÉGTÉRKÉPEZÉS EGY BELSŐ PERIFÉRIÁS MAGYAR RÉGIÓBAN, A NAGYKUNSÁGBAN

2025-07-02T18:21:51+00:00

Tanulmányunkban hat, demográfiailag fogyó és zsugorodó települést vizsgáltunk egy hagyományos magyar kultúrrégióban, a belső perifériális térségnek számító Nagykunságban: statisztikai adatokat és fejlesztési dokumentumokat, veszteségtérképezést és a Kruskal-Wallis-teszt módszertanát használtuk. A hat település veszteségtérképezésén alapuló elemzés azt mutatta, hogy a települések átlagosan a közepesnél valamivel enyhébbnek érzékelték veszteségeiket. A kutatás kimutatta, hogy bár eredeti természeti és demográfiai jellemzőik nagyon hasonlóak, a települések jelentősen eltérő fejlődési utat jártak be, eltérő potenciállal rendelkeznek a perifériás létből való kilábaláshoz, és eltérő reziliencia-képességgel rendelkeznek a kihívásokkal szemben. Megállapítható, hogy a probléma forrása alapvetően a helyi társadalom minőségében rejlik: a térségi átlag kevésbé képzett, mint az országos átlag, alacsonyabb a képzettségi szintje és nagyon alacsony a kulturális igényszintje. A helyi társadalmak hanyatlása egyértelmű: jelen állás szerint a tanulmány nem az endogén erőforrásokon alapuló fejlődést, hanem lassú hanyatlást jósol, amely a globális, nemzeti és helyi társadalmi-gazdasági, politikai és környezeti tendenciák fényében valószínűleg állandósul.

AZ ÚJ GENERÁCIÓS MESTERSÉGES INTELLIGENCIA ÉS A DIGITALIZÁCIÓ KAPCSOLATA ÉS HATÁSUK A GAZDASÁGRA

2025-07-02T18:21:52+00:00

The purpose of this paper is to explore the interrelationship between artificial intelligence (AI) and digital transformation and its impact on structural changes in the economy and industries. This paper employs a literature review methodology and presents a thorough literature assessment of the historical evolution and theoretical underpinning of artificial intelligence and digital transformation. Three historical phases of AI development are delineated, together with an examination of the strategic dimensions and problems associated with digital transformation. The paper highlights a mutually supporting interaction between artificial intelligence and digital transformation, stressing that artificial intelligence is a major driver of digital transformation, which then offers crucial infrastructure and data for the evolution of artificial intelligence. The combined consequences will greatly affect economic development and change industrial structure. The paper emphasises the necessity for organisations and decision-makers to proactively utilise the synergistic capabilities of AI and digital transformation. The necessity to tackle the issues of data management, security, privacy, and workforce alignment is underscored. This paper uniquely integrates the historical context and theoretical explorations of AI and digital transformation, providing foundational insights to guide future empirical research efforts.