Földrajzi Közlemények

A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG ELSŐ ÉVTIZEDEI: CÉLOK ÉS NEMZETKÖZI KAPCSOLÓDÁSOK

Róbert Győri — 2024-03-17

In many European countries, geography was regarded as an important ‘imperial science’ in the late 19^th century, and influential geographical societies contributed to the empire-building efforts. The Hungarian Geographical Society, however, was more connected to a nation-building mission in the decades after its foundation (1872) and seeking recognition of Hungary among the European nations had always been a priority of the society. Imperial thinking became more prevalent around the turn of the century, but even then, Hungarian geographers emphasised the special Hungarian interests that were different from the geopolitical aims of Austrian part of the Austro-Hungarian Empire. This paper examines the Hungarian Geographical Society in international comparison. The Hungarian society belonged to the middle-sized geographical societies in terms of its membership, income, and financial reliance on state subsidies, which corresponded the semi-peripheral position of Hungary.

A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG A RENDSZERVÁLTÁS IDEJÉN

Gyula Gábris — 2024-03-17

Az 1989. évi tisztújítás véletlenül egybeesett a hazai társadalom, mondhatjuk forradalmi jellegű megváltozásával. Az életünk csaknem minden mozzanatára kiható változások nem hagyták érintetlenül Társaságunkat sem, és jelentőségük olyan nagy volt, hogy meghatározták tevékenységünknek csaknem minden részét. Az új vezetés legfőbb célja ebben a helyzetben az volt, hogy alkalmazkodva a körülményekhez kivédje a kedvezőtlen hatásokat, és megragadja a másfajta lehetőségek kínálta fejlesztés új módozatait, valamint, hogy tartalmában és külsőségeiben is erősítse a Társaság egységét, az egybetartozás gondolatát.

A tanulmány részletesen bemutatja a megváltozott gazdasági helyzetet és a további működéshez szükséges anyagi források felkutatására tett erőfeszítéseket, a szervezeti élet átalakítására, demokratizálására szolgáló intézkedéseket, a kiadványaink, elsősorban a Földrajzi Közlemények megjelenésének biztosítását, átalakítását és illetménylappá nyilvánítását. Az új Alapszabály szerint a Magyar Földrajzi Társaság a földrajz szakmai érdekképviseletét ellátó szervezet. Ezért Társaságunk komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a Nemzeti Alaptanterv kidolgozása során érvényesítse a földrajz és a földrajztanárok e kérdésben elfoglalt álláspontját.

ROZSDÁBÓL SÖR? – A VOLT DREHER SÖRGYÁR TERÜLETÉNEK MEGÚJULÁSÁT AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐK

Fanni Sipos — 2024-03-17

The development and renewal of brownfield sites have now evolved into an inevitable task in urban planning. Indeed, these areas are considered as potential and hidden reserve areas for cities due to the different urbanisation processes and urban planning trends (urban sprawl, com- pact city approach, etc.). However, the process of revitalisation is not always a ‘smooth journey.’ One reason is that merely physical regeneration is not sufficient to reintegrate the area into the urban fabric. It is essential to identify the economic, environmental, and social processes that have an impact on the area, to pinpoint the local actors/stakeholders, and to map the characte- ristics of the neighbourhood and the internal and external factors that hinder its overall rege- neration. Therefore, a detailed and in-depth study should be conducted prior to revitalisation. In this research we examined and prepared a case study of a brownfield site in Budapest (the breweries of Kőbánya in Budapest – which used to be known as the “Hungarian Munich” in the 19th century). We identified the main external and internal factors, as well as local and district particularities and obstacles to regeneration.

ELMÉLETEK ÉS MEGKÖZELÍTÉSEK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBEREK MIGRÁCIÓJÁNAK FÖLDRAJZI VIZSGÁLATÁBAN

Viktor Pál — 2024-03-17

The migration of health care professionals is a global phenomenon and is discussed exten sively in the scientific literature. However, the approaches and theoretical backgrounds of the analyses are extremely diverse. The starting points and points of view of the research affect the results, thus analysing them can provide valuable insights regarding research gaps, future research directions and the limitations of the published studies. In this paper, the approaches and theoretical underpinnings of the international literature on the migration of health profes sionals are examined. For data collection, a systematic literature review has been conducted, using the Scopus bibliographic database. The analysis focused on what kind of theories appear in the records of the sample, particularly migration theories, and how these theories are applied. In addition, the publication dynamics of the records in the sample, the geographical scales and places highlighted in these articles, and the data sources and methods used in them have also been investigated.

ÖT KELET-KÖZÉP-EURÓPAI FŐVÁROS KÖZPONTRENDSZERÉNEK ÖSSZEVETÉSE FEJLESZTÉSI TERVEIK ALAPJÁN

Anna Kornélia Losonczy — 2024-03-17

A tanulmány eltérő hagyományokkal rendelkező közép-kelet-európai fővárosok: Budapest, Bécs, Prága, Belgrád és Bukarest hatályos településfejlesztési terveit hasonlítja össze. Az öt nagyváros fejlődési útja a XX. század egyes történelmi korszakaiban összekapcsolódott, más rezsimekben pedig szétvált, de fontos közös jellemzőjük, hogy a gyors urbanizáció és a nemzetállami törekvések hatására, az európai világvárosok mintájára tervszerű bővítésen estek át. Ennek során önálló településeket, ezeken belül városias, kertvárosias és falusias területeket csatoltak a fővároshoz, amelyek innentől kezdve egy metropolisz részeként léteztek tovább. Az elemzés foglalkozik a szerkezeti tervek terminológiájának és módszertanának megértésével, így feltárva a közép-kelet-európai városok fejlesztési tervezési gyakorlatának hasonlóságait-eltéréseit, de az alapkérdése, hogy a tervek hogyan kezelik a közigazgatási bővítési területet és az azon belüli (örökölt, meglévő és tervezett) helyi központokat. A történeti központrendszer és a jelenleg hatályos szerkezeti tervek összehasonlítása révén megállapítható, hogy az annektált területen belüli helyi központok milyen mértékben vesznek részt a „kompakt város” működésében. A konklúzió a Budapest szempontjából hasznos tanulságok levonását tartalmazza, amely alapján később jó gyakorlatok szűrhetők le.