Fogorvosi Szemle https://ojs3.mtak.hu/index.php/fogorv-szemle <p>A <strong>Fogorvosi Szemle</strong> (Stomatologia Hungarica) a Magyar Fogorvosok Egyesületének tudományos folyóirata. Elsősorban a fogászat és az orális biológia különböző területén végzett kutatások eredményeiből született eredeti közlemények fóruma. Publikálási lehetőséget biztosít a fogászattal kapcsolatos interdiszciplináris kutatási eredményeknek és összefoglaló közleményeknek.</p> Magyar Fogorvosok Egyesülete hu-HU Fogorvosi Szemle 0015-5314 Az életkor szerepének retrospektív vizsgálata a bölcsességfogak eltávolításában https://ojs3.mtak.hu/index.php/fogorv-szemle/article/view/5064 <p>Vizsgálatunk célja az volt, hogy nemzetközi eredményekkel összehasonlítsuk a bölcsességfogak klinikánkon folyó eltávolításának<br>időpontját. Adataink 10 év munkáját, a 2010–2019 közötti időszakot fedik át. A fent nevezett időszakban<br>5 és 95 év közötti pácienseknél összesen 23 305 bölcsességfogat távolítottunk el. A kapott adatokat összehasonlítottuk<br>a nemzetközi adatokkal is. Azt találtuk, hogy nők esetében jóval gyakrabban (61,5%) végeztünk bölcsességfog-eltávolítást,<br>mint férfiaknál (38,5%), ellentétben a külföldi adatokkal [25]. Az esetek majdnem kétharmadában (60,7%) alsó<br>bölcsességfogat távolítottunk el. Mind az alsó, mind a felső bölcsességfogak esetében a 24 éves kor volt az eltávolítás<br>legjellemzőbb időpontja. Életkor szerinti összehasonlításban nem találtunk szignifikáns különbséget sem az alsó és felső<br>bölcsességfogak eltávolításai esetében (p = 0,412), sem a négy különböző kvadránsban végzett beavatkozások között<br>(p = 0,117). Az adatgyűjtés és a klinikai kódrendszer heterogenitása miatt a pontos diagnózisról és a fogeltávolítás<br>módjáról (egyszerű fogeltávolítás vagy sebészi úton történő fogeltávolítás) statisztikailag elemezhető adathalmaz nem<br>állt rendelkezésünkre.</p> Zsófia Krisztina Papp György Szmirnov Krisztián Csomó Attila Iványi Árpád Joób-Fancsaly Copyright (c) 2020-12-14 2020-12-14 113 4 116 122 10.33891/FSZ.113.4.116-122 A fogszabályozó bracketek ragasztásának módszerei, összehasonlításuk a bracketleválási ráta alapján https://ojs3.mtak.hu/index.php/fogorv-szemle/article/view/5066 <p>Fogszabályozó kezelés során sok esetben ív rögzítésére szolgáló bracketeket ragasztanak a fogzománcra. A keletkező<br>rendszernek ellen kell állnia az egész kezelési idő alatt az elmozdító erőknek (okklúzió, rágóerő, ív ereje), és amikor a<br>bracket eltávolításra kerül, lehetőleg sértetlen zománcfelületet kell hátrahagynia maga után. A bracket-ragasztás minőségét<br>a választott technika határozza meg. Célunk a napjainkban használt különböző ragasztási technikák összehasonlító<br>elemzése a bracket-leválási ráta alapján a következő szempontok szerint: direkt-indirekt módszer, használt bracket<br>ragasztóanyagok és a fogzománc előkészítése. A szakirodalmi adatok, vizsgálatok felkutatására a PubMed és a Google<br>Scholar keresőmotorokat használtuk. Az összehasonlítás kiegészítéseként a Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézetben<br>fogszabályozó kezelésben résztvevő páciensekről gyűjtöttünk adatokat (direkt technika, kompozit alapú ragasztó,<br>többlépéses zománc kondicionálás). A felhasznált bracketek megrendelési és utánrendelési számai alapján a leválási<br>ráta 4,1%, ami a szakirodalom által elfogadott 10% alatti értéken belül helyezkedik el [24, 6].<br>Összességében a direkt és indirekt bracket-ragasztást összehasonlítva a feldolgozott források alapján nem találtunk<br>szignifikáns eltérést a kétféle módszer között. Ragasztóanyagok tekintetében a legnagyobb kötőerők a kompozit rezinek<br>használatakor keletkeznek. A fogzománc hagyományos, többlépéses kondicionálása a legtöbb vizsgálat szerint kisebb<br>leválási rátát eredményez, mint a self-etch rendszerek használata.</p> Eszter Svidró Dóra Iványi János Horváth Copyright (c) 2020-12-14 2020-12-14 113 4 123 131 10.33891/FSZ.113.4.123-131 Implantátumok szubstruktúrájának illeszkedési lehetőségei az endostruktúrához https://ojs3.mtak.hu/index.php/fogorv-szemle/article/view/5067 <p>Az implantátum és implantátumfejek illeszkedési módjai folyamatos változáson mennek keresztül, mégis kevés friss<br>magyar irodalmat találhatunk ebben a témában. A piacon megtalálható rengeteg féle kapcsolatot különböző aspektusokat<br>figyelembe véve hasonlítjuk össze, ami segíthet az adott indikációban megfelelő kapcsolattípus kiválasztásában.<br>Brånemark eredeti, külső hatszöges implantátuma kiváló alternatíva a fogatlan páciensek ellátására. Az indikációk kiszélesedésével<br>azonban szükséges lett a hagyományos külső hatszög-konstrukció módosítása, illetve a belső kapcsolatok<br>kifejlesztése. Az új indikációkban jelentkező csavarlazulás és törés fokozott incidenciáját így sikerült csökkenteni. A külső<br>kapcsolatok mikromozgása jelentős, és mikrorések is gyakrabban fordulnak elő a komponensek között, így bakteriális zárásuk<br>kevésbé kielégítő. A legjobb mechanikai és biológiai zárást a kúpos struktúrákkal lehet elérni, azonban nem rendelkeznek<br>elfordulásgátló tulajdonsággal. A sokszöget vagy hornyot tartalmazó struktúrák rendkívül előnyösek szóló foghiányok pótlása<br>esetén, vagy szögtört implantátumfejek alkalmazásakor. A belső kapcsolatok erőeloszlása a csavarra és az implantátumra<br>nézve kedvezőbb, viszont a csont nagyobb terhelésben részesül, mint a külső kapcsolatoknál, így ezt is mérlegelnünk kell,<br>mikor választásra kerül a sor. Esztétikai szempontból a belső kapcsolatok sokkal kedvezőbb eredményt nyújtanak.</p> Bálint Kerkovits Béla Czinkóczky Márton Kivovics Copyright (c) 2020-12-14 2020-12-14 113 4 132 139 10.33891/FSZ.113.4.132-139 Életveszélyes állapotok ellátása a fogorvosi rendelőben https://ojs3.mtak.hu/index.php/fogorv-szemle/article/view/5069 <p>A fogorvosi beavatkozásokkal járó stressz, a hosszabb kezelési idő és a fogorvosi anesztézia széleskörű alkalmazása<br>valószínűleg megnöveli a rendelői rosszullétek számát is. A rosszullétek prevalenciája a fogorvosi rendelőkben 19–67%<br>között mozog. A szakirodalom rendelőnként átlag évi 2–20 rosszullétet említ. A leggyakoribb, ellátásra szoruló esemény<br>az összeesés, ájulás volt, és a leggyakoribb rosszulléteket a cukorbetegségből eredő hypoglikémiás roham, az allergiás<br>reakció és a vérnyomáskiugrás okozta. A fogorvos feladata az életet veszélyeztető állapotok elhárítása, ami a szakirodalmi<br>adatok szerint az összes rosszullétek 8-10%-a. A megfelelő beavatkozáshoz szükséges, hogy minden rendelőben<br>készüljön „riadóterv” a rosszullétek ellátásra, világosan megjelölve az orvos és az asszisztencia feladatát. A rendelő<br>felszerelésére a jogszabály tárgyi feltételeket is megjelölt, ezeket azonban érdemes a fogorvosi rendelő lehetőségeinek<br>fényében újragondolni. Ezért a szerzők javaslatot tesznek a szükséges gyógyszerek összeállítására, valamint a szükséges<br>eszközök beszerzésére. A tárgyi feltételek mellett elengedhetetlen az orvosi elsősegélynyújtás naprakész tudása.<br>Erre a meglevő tankönyv és a gyakori posztgraduális képzés lehetőséget ad, ami nemzetközi összehasonlításban<br>is kiemelkedően jónak mondható.</p> Péter Felkai Péter Kivovics Tamás Felkai Copyright (c) 2020-12-14 2020-12-14 113 4 140 146 10.33891/FSZ.113.4.140-146