Fogorvosi Szemle

A mesterséges intelligencia megjelenésének emberi erőforrás aspektusa a fogszabályozás területén

Ádám Hermann, Attila Dr. Virág — k, 05 aug 2025 00:00:00 +0000

A fogszabályozás a fogorvoslás speciális területe. Bár Magyarországon a fogorvosi diploma megszerzését követően
szinte teljes kompetenciával dolgozhatnak a fogorvosok, a fogszabályozás olyan speciális tudást igényel, amely nélkül
nem lenne szabad fogszabályozó tevékenységet végezni a fogorvosoknak. Ezeket az ismereteket nem lehet néhány
napos kurzusokon elsajátítani – fontos lenne a 3 éves szakképzésben való részvétel. A fogszabályozás területén a sínes
terápia, valamint a mesterséges intelligencia elterjedésével egyre több, fogszabályozás szakvizsgával nem rendelkező
általános fogorvos vállalkozik fogszabályozásra. A mesterséges intelligencia egy bizonyos szinten pótolja a fogorvos
tudásbeli hiányosságait, azonban nem tudja helyettesíteni a 3 éves szakképzés során megszerezhető tudást és
tapasztalatokat.

A tökéletes mosoly titkai: Mesterséges intelligencia vs manuális tervezés

Lili Júlia Bokor, Anna Boglárka Tóth, Judit Dr. Borbély, Péter Dr. Herman — k, 05 aug 2025 00:00:00 +0000

Bevezetés: A mesterséges intelligencia megjelenése olyan új lehetőségeket kínál, amelyek nagyban hozzájárulnak a fogpótlástan
digitális munkafolyamatainak fejlődéséhez.
Célkitűzés: Vizsgálatunk célja összehasonlítani a „manuális” és az AI segítségével készített mosolytervek esztétikai
eredményét.
Vizsgálati anyag és módszer: Kutatásunkban 10 önként jelentkező páciens számára 4 fogorvostan-hallgató készített
mosolyterveket. Első lépés a DSD protokoll szerinti dokumentáció (5 arcfotó, 1 videó és intraorális szken) volt, amelyet
az arcesztétikai paraméterek kiértékelése követett. Ezután a Trios Smile Design szoftvert használva manuális, a SmileFy
mosolytervező szoftverben AI asszisztált mosolytervek készültek.
20 fogorvos – minden szakterület szerint egyenlő arányban – 20 fogorvostan-hallgató és 20 laikus választotta ki
a számukra esztétikusabbnak vélt mosolytervet. A fogorvosok 90%-a, a fogorvostan-hallgatók 80%-a és a laikusok 80%-a
tartotta a manuális mosolyterveket esztétikusabbnak. Eltérést találtunk a szakképesítéseken belül, azonban minden
szakterület a manuális tervezést preferálta nagyobb százalékban. Életkor szerint az 50–64 évig terjedő korosztály az
AI tervezést választotta.
Összegzés: Az AI még nem tudja kiváltani a manuális tervezést, ugyanis az arc és mosoly harmóniájának eléréséhez
szubjektív paraméterek is szükségesek.

Poliéter-éter-keton (PEEK) alkalmazása fémallergiás páciens protetikai rehabilitációjában

k, 05 aug 2025 00:00:00 +0000

Fémekkel szemben allergiás nő betegünk fogpótlás készítésének céljából jelentkezett rendelésünkön. Esetében a felső
teljes fogatlan állcsontra teljes lemezes polimetilmetakrilát (PMMA) anyagú fogsort, míg alsó szubtotális foghiányára
Y-ZrO2 kerámiából a primer teleszkópokat, PEEK polimerből egy tömbből kifrézerelve a szekunder teleszkóp sapkát és
vázat tartalmazó fedőlemezes fogpótlást terveztünk.
A teleszkópos elhorgonyzó eszköznél a hagyományosan javasolt pl. nemesfém, CoCr ötvözetek mellett ezen anyagok
a digitális technológiai megoldásokkal megfelelő retenciót biztosítanak a fogsor használata során.

Parodontális vertikális csontdefektusok kezelése vérlemezkében gazdag plazmagéllel (PRG), illetve nyitott küret technikával (OFD)

k, 05 aug 2025 00:00:00 +0000

Az esetismertetések célja a parodontális intraosszeális csontdefektusok gyógyulásának bemutatása és klinikai értékelése
autológ vérlemezkében gazdag készítmény alkalmazása után (Platelet-Rich Gel, PRG), összevetve egy hagyományos
kezelési módszer, a nyitott küret (OFD) eredményeivel.
A vizsgálatban 28 intraosszeális defektussal rendelkező, nem dohányzó, krónikus parodontitisben szenvedő páciens
vett részt. A tesztcsoport esetében nyitott küret technika (OFD) alkalmazása után PRG-t helyeztünk a defektusba, a kontrollcsoportban
csak OFD-t alkalmaztunk. Az öt bemutatott eset ezen kontrollált klinikai vizsgálat résztvevője. A kiértékelés
egy évvel a műtétet követően történt a következő paraméterek rögzítésével: szondázási mélység (PD – probing
depth) és klinikai tapadási szint (CAL – clinical attachment level). Teljes vastagságú lebeny képzését követően a defektus
küretálása, illetve gyökérsimítás történt. A tesztcsoportban vérlemezkében gazdag plazma (PRP) preparálása után,
Ca-glükonát és friss vénás vér hozzáadásával vérlemezkében gazdag plazmagél (PRG) készült. Egy évvel a műtét után
mindkét technika esetén javulást tapasztaltunk, de a PRG csoportban jelentősebb szondázási mélység (PD) csökkenés
és klinikai tapadási nívó (CAL) növekedés mutatkozott.

A fogorvosi anyagok optikai vizsgálatának módszerei

k, 05 aug 2025 00:00:00 +0000

Bevezetés: A fogászati restaurációk esztétikai minősége nagymértékben függ az alkalmazott anyagok optikai tulajdonságaitól,
különösen az áttetszőségtől (transzlucencia) és az opacitástól.
Célkitűzés: Összefoglalónk célja az áttetszőség és opacitás mérési módszereinek bemutatása, beleértve a Kubelka–
Munk-egyenletet és spektrális transzmittancia és reflektancia vizsgálatokat, valamint azok klinikai alkalmazását fogászati
anyagok esetében.
Vizsgálati anyag és módszer: A kontrasztarány (CR, Contrast Ratio) és az áttetszőségi paraméter (TP, Tranclucency
Parameter) kulcsfontosságú mérőszámok ezen tulajdonságok kvantitatív értékelésében. A CR az anyag fedőképességét
jellemzi fekete és fehér háttér előtti fényvisszaverési arány alapján, míg a TP az anyag fényáteresztő képességét
határozza meg a CIE (Commission Internationale de l’Eclairage, Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság) színtérben
számított színkülönbségek alapján.
Összegzés: Az eredmények alapján e módszerek kombinált alkalmazása lehetővé teszi az anyagok optikai tulajdonságainak
pontosabb értékelését, segítve a klinikai anyagválasztást és a restaurátumok esztétikájának optimalizálását.