https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/issue/feedFöldtani Közlöny2025-05-05T07:11:25+00:00Sztanó Orsolya, főszerkesztőorsolya.sztano@ttk.elte.huOpen Journal Systems<p>A <strong>Földtani Közlöny</strong> — a <strong>Magyarhoni Földtani Társulat</strong> (MFT) hivatalos tudományos szakfolyóirata — 1871 óta jelenik meg, jelenleg évente négy füzetben, magyar és angol nyelven. Célja a Kárpát-Pannon térség földtani felépítésével foglalkozó, eredeti, új tudományos eredmények megjelentetése. A tanulmányokat független szakértők bírálják el. A folyóirat ezenkívül a Társulattal és szakmai életünkkel kapcsolatos információkat is közöl. A folyóirat 2017-től <strong>nyílt hozzáférésű (OA)</strong>. A kiadványt az MTMT, a CrossRef, Scopus indexeli, az MTA REAL és az OSZK EPA archiválja.</p>https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/16902Dokumentumok és adatok a Magyarhoni Földtani Társulat megalapításának időszakából2025-05-05T07:11:24+00:00József Hálajozsefhala@gmail.com<p>Egy „földismei bányászegyesület” megalapításának gondolatát 1847-ben Sopronban, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók VIII. Nagygyűlésén vetette fel Zipser Keresztély András (Christian Andreas Zipser). A nagy tetszéssel fogadott ötlet megvalósítása, vagyis a ma is működő Magyarhoni Földtani Társulat megalapítása egy majd hároméves folyamat eredménye volt. A szerző ezt az 1847. augusztus 11-től 1850. július 6-ig tartó folyamatot mutatja be a vonatkozó szakirodalom és az általa újonnan feltárt dokumentumok felhasználásával.</p>2025-04-13T00:00:00+00:00Copyright (c) 2025 Földtani Közlönyhttps://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/17732A Tiszai-egység aljzati karbonátjainak késő neogén – kvarter kitakaródása őslénytani adatok alapján a Villányi-hegységben2025-05-05T07:11:25+00:00Krisztina Sebesebekrisztina.geo@gmail.comPiroska Pazonyipazonyi@nhmus.hu<p>A Pannon-medence miocén végétől máig tartó inverziója többek között területileg eltérő függőleges mozgásokban nyilvánul meg, emelkedési ütemek azonban leginkább csak a medence északnyugati részéről ismertek. Jelen munkában a Villányi-hegység őskarsztos üregeiben található késő pliocén – kvarter gerincesegyütteseket vizsgáltuk, hogy képet kapjunk a hegység pannóniai üledékek alól való kitakaródásáról és a neotektonikus emelkedés üteméről. A rétegzetlen, részben valószínűleg légi szállítás útján érkezett, gerincesmaradványokban dús üregkitöltések az egykori erózióbázis fölött halmozódtak fel. Megjelenésük azt mutatja, hogy az adott ponton a mezozoos alaphegység már felszínen, üledékes fedő nélkül volt. A viszonylag pontosan korolható ősmaradvány-együttesek magassági eloszlása alapján az első lelőhely kialakulásának idejére, 3,5 millió évvel ezelőttre a hegységről már közel a mai állapotig lepusztultak a pannon-tavi üledékek. A 3,5 millió évtől máig tartó időszakban a hegység fő vonulatának emelkedési üteme legfeljebb 35 m/Ma lehetett, míg a Beremendi-rögé legfeljebb ~15 m/Ma. Ezt megelőzően, a késő miocén – kora pliocén (~6–3,5 Ma) során a kitakaródás üteme a hegység fő tömbjében legalább 76–92 m/Ma körülire becsülhető, és biztosan meghaladta a 12 m/Ma-et. A Beremendi-blokkban ezek az értékek legalább 97–111 m/Ma és 37 m/Ma lehettek, de nagyobb bizonytalansággal, mert ez a rög akár süllyedhetett is valamennyit a vizsgált időszakban. Az emelkedési ütemek pliocén–kvarter csökkenésének fő oka a Dráva-vető pliocénben kezdődő transzpressziós működése lehet, ami felveszi az Adria és Európa közeledése által okozott deformáció jelentős részét a tágabb területen. Emellett litoszféraléptékű folyamatok is közrejátszhatnak. Az ősmaradvány-együtteseket tartalmazó hasadékok legtöbbje nem közvetlen tektonikai hatásra jött létre, így a korábbi felvetésekkel ellentétben a feszültségviszonyok rekonstruálására nem használhatók. A tanulmány bemutatja, hogy a nem az erózióbázis szintjében keletkezett karsztos üregek is használhatók emelkedési ütemek behatárolására.</p>2025-03-23T00:00:00+00:00Copyright (c) 2025 Földtani Közlönyhttps://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/17163Archeogeológiai megfigyelések az egresi ciszterci kolostor és királyi temetkezőhely ásatásán (Igriş, Románia)2025-05-05T07:11:25+00:00Péter Soltsoltpeter4811@gmail.comAndre Szurominé Koreczkaszuroka@gmail.comFerenc Sikhegyisikhegyiferenc@gmail.comRóbert Lókilokirobert77@gmail.comGábor Majorosmyrmeco@gmail.com<p>A Maros menti Egres (Igriş, Románia) III. Béla által alapított ciszterci monostora, mely II. András és neje, Courtenay Jolánta földi nyughelyét rejtette, a királysírt is kifosztó tatárdúlásból még újjáéledt, de a török pusztítást és a következő évszázadokat már nem élte túl. A háromhajós bazilika maradványait 2013 óta magyar–román régészeti ásatás tárja föl. A talaj alatt húzódó sárga, kőzetlisztes agyagból gyűjtött molluszkafauna nedves, mocsári környezetre utal. A romból vett kőzetminták természetes lelőhelyét mikropaleontológiai és kőzettani elemzéssel határoltuk be. A vegyes falazat kőanyaga 90%-ban késő kréta bózesi homokkő (Bozeşi Formáció), a többi középső–késő miocén mészkő és andezit, valamint pleisztocén édesvízi mészkő. A Maros völgyében fejtett kőzetet bárkákkal szállították Egresre. A míves kisarchitektúrákat (oltár, sírok, kapuzat stb.) bukovai fehér márvány és gerecsei, ún. „vörös márvány” (középső jura, tömött, vörös mészkő) faragványok díszítették. A tatárjárás kori tömegsírból a királysírok páratlanul szép szobortöredékei és Fátimida hegyikristály kehely darabjai kerültek elő. A bazilika négyezetében a király és királyné sírépítményének az alapozása maradt meg.</p>2025-03-23T00:00:00+00:00Copyright (c) 2025 Földtani Közlönyhttps://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/15129A vizes és a víz nélküli pirolízissel meghatározott kinetikai konstansok összehasonlítása2025-05-05T07:11:25+00:00István Konczkoncz.istvan38@gmail.com<p>A szerző áttekintést ad a kerogén kinetikájáról és a kinetikai állandók, az aktiválási energia és a frekvenciatényező meghatározására szolgáló pirolízis módszerekről. A laboratóriumi pirolízis két típusa, amelyekből a szénhidrogén-képződés kinetikai állandói származnak, a vizes izoterm és a víz nélküli nem-izoterm Rock-Eval-pirolízis. A kénben gazdag, IIS típusú kerogén esetében az ugyanazon anyakőzetmintán végrehajtott két pirolízis eltérő eredményt ad. A víz nélküli pirolízis a vizes pirolízishez képest alulbecsüli a termikus átalakulást. A szerző a Monterey Formációhoz hasonlóan IIS típusú kerogént tartalmazó Kösseni Formáció termikus átalakulását modellezte a Monterey Formációra vonatkozóan vizes és víz nélküli pirolízissel meghatározott kinetikai állandók felhasználásával. A modellezés eredményei szerint a vizes pirolízisből származó kinetikai konstansok esetén a teljes szénhidrogén-képződés a IIS típusú kerogénnek megfelelő, 0,36–0,42% vitrinitreflexió-tartományban ment végbe. A víz nélküli pirolízisből származó kinetikai konstansok esetén a teljes szénhidrogén-képződés a vitrinitreflexió 0,69–1,18% intervallumában ment végbe. Megállapítható, hogy a vizes pirolízisből származó kinetikai állandók alkalmazásával végzett modellezés eredménye felel meg a IIS típusú kerogénnek. A szerző szerint a poláris molekulákat tartalmazó víz csökkenti a kerogénben lévő szén–kén kötések felszakításához szükséges aktiválási energiát. Az anyakőzetek kerogénjének bomlásához tartozó kinetikai állandók ismerete igen fontos a medencék modellezésében.</p>2025-03-23T00:00:00+00:00Copyright (c) 2025 Földtani Közlönyhttps://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/15980Tanulók attitűdvizsgálata a természeti értékekre vonatkozóan a kozárdi geológiai szelvény múzeumi és terepi foglalkozásaihoz kapcsolódóan2025-05-05T07:11:24+00:00Laura Csákiné Doboscsakinedoboslaura@gmail.comJános Hírpasztoimuzeum@gmail.comTímea Kollaricskollarics.timea@uni-sopron.huImre Berkiberki.imre@uni-sopron.huMónika Hoschekhoschek.monika@uni-sopron.hu<p>Tanulmányunk célja az általános iskolai tanulók attitűdvizsgálata a kozárdi geológiai szelvényhez kapcsolódó múzeumi és terepi foglalkozások kapcsán. A vizsgálatok során az egyik tanulói csoport múzeumi és terepi foglalkozáson is részt vett, egy másik csoport csak terepen járt, míg egy hasonló létszámú kontrollcsoport egyik programon sem vett részt. A kutatásban vizsgálni kívántuk a tanulók élő és élettelen természeti értékek iránti hozzáállását, attitűdjét gondolati térkép és Likert-skála segítségével. Az eredmények azt mutatják, hogy a legnagyobb attitűdváltozás akkor következett be, amikor a terepi foglalkozást múzeumi program is kiegészítette.</p>2025-04-13T00:00:00+00:00Copyright (c) 2025 Földtani Közlönyhttps://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/18733In memoriam Péró Csaba2025-04-27T19:48:05+00:00János Haasdemoszerze@web2studio.infoFelicitász Velleditsdemoszerze@web2studio.info<p>2024. december 20-án, életének 75. évében hosszan tartó, méltósággal viselt betegség után elhunyt PÉRÓ Csaba. Geológusközösségünk különleges személyisége volt ő, akinek a hegyek-völgyek világa jelentette az otthonos környezetet. Hátizsákjával, oldaltáskájával és fényképezőgépével bóklászott, szemlélődött a terepen, gondosan figyelve nem csupán az általa kiválóan ismert kőzetek re, de az állat- és növényvilágra, a történelmi emlékekre, valamint a helyi emberekre és né szokásokra is. A földtudománnyal ismerkedő fiatalok generációi számára jelentettek életre szóló élményt az általa vezetett terepgyakorlatok vagy szakmai kirándulások. Széleskörű, mélyreható ismereteit mindig szívesen osztotta meg az érdeklődőkkel. (<em>folytatás a PDF-ben</em>)</p>2025-04-13T18:43:52+00:00Copyright (c) 2025 Földtani Közlönyhttps://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/18734Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések2025-04-27T19:48:06+00:00Olga Pirosdemoszerze@web2studio.info<p>Események:</p> <p>- 20. Téli Ásványtudományi Iskola - Veszprém, 2025. február 13–14.</p> <p>Könyvismertetés:</p> <p>- Nők a tudomány fellegvárában - Kutatói életutak a Magyar Tudományos, Akadémián 1949–2021, 1–2. kötet - Szerkesztette: Hay Diana, Palasik Mária, Schadt Mária<br>- Juhász Árpád: Amerikába jöttem<br>- Kubassek János: Atlasz varázsa - Világjáró magyar tudósok, földrajzi felfedezők hat kontinensen</p>2025-04-13T18:53:39+00:00Copyright (c) 2025 Földtani Közlöny