Földtani Közlöny

Elnöki megnyitó

2026-04-14T19:27:31+00:00

Mindazok, akik figyelemmel követték a Társulat vezetőségének munkáját, az elmúlt években egy tudatosan felépített folyamat tanúi lehettek. Ezt a tevékenységet a megelőző éveket értékelő elnöki beszédeimben rendre a fundamentumok, a Társulat működési alapjainak megerősítéseként, megújításaként mutattam be. Meggyőződésem, hogy ezek azok az alapok, melyek a jelenkor társadalmi kihívásaira válaszolni képes, modern, szakmai civil szervezet felépítményét képesek meg tar tani. A folyamat a nevezetes banki csalás okán a biztonságos pénzügyi környezet megteremtésével kezdődött, majd tavaly zárult a honlap (és ezzel összefüggésben a teljes informatikai háttér) átalakításával. Ennek látványos eredményét mindenki tapasztalhatta, ha máshol esetleg nem is, a megújult formájú és gazdagabb tartalmú hírlevelek alapján bizonyosan. Az elmúlt évek szisztematikus munkája eredményeként arról számolhatok be a közgyűlésnek, hogy mára az alapok modernizálásának folyamatában csupán két lényegi lépés maradt vissza. Ezek az egymásra épülő, de egymással szükségképpen koherens szemléleti és jogi egységet alkotó alapszabály és ügyrend. A Társulat honlapján bárki által megtalálható, jelenleg hatályos alapszabályunk még nincs 10 éves. Indokolt tehát a kérdés: miért kell máris megújítani? Valóban elavult röpke kilenc esztendő alatt? (folytatás a PDF-ben)

A Magyarhoni Földtani Társulat 2025. évi tevékenysége

2026-04-14T19:27:32+00:00

2025. év végén a teljes tagság 809 fő volt. 2025-ben összesen belépett 13 fő, töröltünk 18 főt (ebből elhalálozott 12 fő, a többieket saját kérésre töröltük), tehát a tagság létszáma 5 fővel csökkent. (folytatás a PDF-ben)

Kozmikus mállás szimulációs vizsgálata besugárzott meteoritok alapján

2026-04-14T19:27:32+00:00

Az NWA 10580 jelű, CO3 típusú szenes kondritmintán, azonos mérési pontokon Raman- és infravörös spektroszkópiai méréseket végeztünk három, egymást követő protonbesugárzási ciklust megelőzően, valamint azokat követően. A kozmikus mállás laboratóriumi körülmények közötti szimulálásához 1 keV energiájú protonokat alkalmaztunk, kísérletenként 1011, 1014 és 1017 ion/cm² fluxus értékekkel. A besugárzásokat követően a Raman-spektroszkópiai mérések során megfigyelhető a fő csúcsok félértékszélességének (FWHM) és csúcspozícióinak változása. A Raman- és FTIR-spektrumokban az olivin és a piroxén esetében több alkalommal is eltűnnek a kisebb intenzitású csúcsok (663, 697, 913 cm–1) a piroxénnél (FTIR), és 658 cm–1 a piroxénnél (Raman), valamint olivinnél 978 cm–1 (FTIR) pozíción. A piroxén infravörös tartományban megjelenő csúcsainál egyaránt kimutathatók pozitív [kisebb csúcsoknál 664 cm–1 (+3 cm–1), 913 cm–1 (+1 cm–1)] és negatív irányú csúcseltolódások (1046 cm–1 (–7cm–1), míg az olivinre elsősorban negatív csúcseltolódások (894 cm–1: –7 cm–1, 978 cm–1: –8 cm–1), valamint több esetben a kisebb csúcsok eltűnése jellemző. Utóbbi mind az infravörös, mind a Raman-spektrumokban az adott ásványfázisok amorfizációjára utal. Az ily módon azonosított, leginkább stabil csúcsok kiválasztása hozzájárulhat a jövőbeni űrszondák detektorrendszereinek optimalizálásához, valamint a meteoritminták kisbolygókhoz való kapcsolásához.

Helyben keletkező kozmogén izotópos geokronológia, a felszínfejlődés számszerűsítésének sokoldalú eszköze, 1. rész: Elméleti alapok

2026-04-14T19:27:33+00:00

A litoszférában helyben keletkező kozmogén izotópok által nyújtott eszköztár napjainkra a felszínfejlődés számszerű vizsgálatának alapvető és széles körben alkalmazott módszerévé vált. Használható egykori felszínek, jellegzetes felszínformák kitettségi korának, eltemetett üledékek esetén a betemetődés korának meghatározására. Emellett alkalmazható fedetlen vagy regolittal fedett felszínek, valamint teljes vízgyűjtők lepusztulási sebességének számszerűsítésére. Alkalmazása változatos litológia mellett és 102–106 éves időtartományban lehetséges.

Jelen áttekintő tanulmány két részből áll. Az első rész a módszer alkalmazásához szükséges elméleti hátteret ismerteti. Elsőként a helyben keletkező kozmogén izotópok keletkezését meghatározó tényezőket és a keletkezésének mechanizmusait, majd a földtudományban alkalmazott stabil és radioaktív izotópokat mutatja be. Ezen bevezető ismeretek szükségesek a tanulmány második részében a helyben keletkező kozmogén izotópok földtudományi célú alkalmazási lehetőségeinek, a kitettségi kor, betemetődési kor és a lepusztulási ráta meghatározásának és a módszer korlátainak megértéséhez.

Helyben keletkező kozmogén izotópos geokronológia, a felszínfejlődés számszerűsítésének sokoldalú eszköze, 2. rész: A módszer alkalmazási területei

2026-04-14T19:27:33+00:00

A litoszférában helyben keletkező kozmogén izotópos adatok jelentős szerepet játszanak a pliocén és negyedidőszaki glaciális, folyóvízi vagy akár szél általi felszínalakulás időbeliségének, a folyamatok sebességének megértésében. A különféle kozmogén izotópos adatok helyes értelmezésének és a kutatások során való alkalmazásának alapfeltétele a módszer elméleti és gyakorlati alapjainak a megismerése. A két részes tanulmány első részében került sor a módszer elméleti alapjainak bevezetésére. Ez a rész bemutatja a módszer alapvető felhasználási területeit, a kitettségi kor, a betemetődési kor és a lepusztulási ráta meghatározás mentetét, az egy és több izotópos alkalmazásokat és az ezekben rejlő lehetőségeket, különös tekintettel a legszélesebb körben használt ¹⁰Be és ²⁶Al izotópokra. A tanulmány kitér a bizonytalansági tényezőkre és tárgyalja az alkalmazhatóság korlátait. Emellett ismerteti a módszer gyakorlati kérdéseit, ami segíthet a kutatás során felmerülő földtani-felszínfejlődési problémákhoz, valamint a mintázható kőzetekhez, geomorfológiai helyzethez leginkább megfelelő módszer kiválasztásában.

Gondolatok a kőolaj gázzá alakulásáról

2026-04-14T19:27:33+00:00

Mind a kőolajon, mind egyedi vegyületen, például a normál-hexánon végzett pirolízis-kísérletek eredményei szerint az olaj-szénhidrogének szénhidrogén gázokká alakulnak. Az olaj gázzá krakkolódása a nyomás növekedése és a termikus változások természetes környezetében jelen lévő víz miatt lassul. A szénhidrogén-gázok inkább az olaj gyantáiból és aszfalténjeiből képződnek, mint az olaj-szénhidrogénekből.

In memoriam Prof. dr. Némedi Varga Zoltán

2026-04-14T19:27:34+00:00

Prof. dr. NÉMEDI VARGA Zoltán vasokleveles geológusmérnök, a földtudományok doktora, állami-díjas, a Magyarhoni Földtani Társulat tiszteleti tagja, professor emeritus, 2025. október 26-án, 94 éves korában Miskolcon elhunyt. 1930. november 11-én született Gátéron, Csongrád megyében. A csongrádi gimnáziumban megkezdett, majd a háború miatt megszakadt tanulmányait 1947-től folytatta, és 1952-ben érettségizett. Nyaranként cséplőgépellenőrként, kubikusként dolgozott, így találkozott először Komlón a bányászattal. Gimnáziumi élményei hatására jelentkezett a Nehézipari Műszaki Egyetemre. Miskolc és Sopron között ingázva, az 1956-ban sok külföldre távozó hallgatót vesztő évfolyam itthon maradt tagjaként 12 társával együtt 1957-ben Sopronban szerzett geológus-mérnöki oklevelet. (folytatás a PDF-ben)

A Magyarhoni Földtani Társulat 2025. évi rendezvényei

2026-04-15T05:50:53+00:00

Összefoglaló a Magyarhoni Földtani Társulat 2025. évi rendezvényeiről. (részletek a PDF-ben)

Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések

2026-04-14T19:27:34+00:00

Események, rendezvények

21. Téli Ásványtudományi Iskola

Könyvismertetés

HOFFERNÉ dr. HANICH Erika: „A selmeci kincs és mai őrzői”
MAROS Gyula, HÁLA József: Art Geo Palota a Stefánián. A Földtani Intézet szecessziós épülete

Személyi hírek

(részletek a PDF-ben)