Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony <p>A <strong>Földtani Közlöny</strong> — a <strong>Magyarhoni Földtani Társulat</strong>&nbsp;(MFT) hivatalos tudományos szakfolyóirata &nbsp;— 1871 óta jelenik meg, jelenleg évente négy füzetben, magyar és angol nyelven. Célja a Kárpát-Pannon térség földtani felépítésével foglalkozó, eredeti, új tudományos eredmények megjelentetése.&nbsp; A tanulmányokat független szakértők bírálják el. A folyóirat ezenkívül &nbsp;a Társulattal és szakmai életünkkel kapcsolatos információkat is közöl. Az MFT döntésének köszönhetően a folyóirat 2017-től nyílt hozzáférésű.</p> hu-HU sztano.orsolya@gmail.com (Sztanó Orsolya) istir@caesar.elte.hu (Bartha István Róbert) szo, 03 okt 2020 09:20:29 +0000 OJS 3.1.2.4 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 Dr. Nemecz Ernő köszöntése 100. születésnapja alkalmából https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/4583 <p>Példa nélküli a Magyarhoni Földtani Társulat történetében, hogy egy tagtársunkat 100. születésnapja alkalmából köszönthetjük. Az ünnep fényét tovább emeli, hogy Nemecz Ernő 100. születésnapja egybeesik a Földtani Közlöny megjelenésének 150. évfordulójával.<br>Az ünnepelt nemcsak szakmánknak, hanem a Társulatnak is emblematikus személyisége. 1942-ben lépett be a Társulatba, 1949-ben már a Választmány tagja, később szakosztályi elnök volt. 1966-tól 1972-ig két perióduson keresztül a Magyarhoni Földtani Társulat elnökeként tevékenykedett. <br>Fiatal szakemberként lendületet adott nemcsak a hivatásának, hanem a társulati életnek is. 1972-ben az elnöki székben Dank Viktor váltotta, Ő pedig visszatért kedvenc kutatási területéhez és az Agyagásványtani Szakosztály élére. 1981-től a Társulat tiszteleti tagja. (<em>folytatás a PDF-ben</em>)</p> Tamás Budai Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/4583 szo, 26 szept 2020 12:44:52 +0000 Nemecz Ernő és a Magyarhoni Földtani Társulat https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/4584 <p>1970-ben a Földtani Közlöny 100. kötetének első füzetében Nemecz Ernő, a Magyarhoni Földtani Társulat&nbsp; lnöke és e tisztségében a folyóirat felelős szerkesztője — köszöntötte a századik évébe lépő folyóiratot.&nbsp; Fél évszázad elteltével a Földtani Közlönynek jutott a megtisztelő feladat, hogy a Társulat vezetősége és tagsága nevében köszöntse századik születésnapján Nemecz Ernőt, tiszteleti tagunkat, Társulatunk és egyben a magyar földtudomány doyenjét.&nbsp;Virág helyett e köszöntőben az ünnepelt és a Társulat kapcsolatának ezernyi szálát gyűjtöttük csokorba. (<em>folytatás a pdf-ben</em>)</p> <p><em>Összeállította Papp Gábor, fölhasználva Földvári Mária és Viczián István írásbeli, valamint Bérczi István, Dank Viktor, Juhász Árpád, Mindszenty Andrea és Vörös Attila szóbeli közléseit. Köszönet Nagy Béla és Pósfai Mihály segítségéért.</em></p> Gábor Papp Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/4584 szo, 26 szept 2020 12:52:47 +0000 Gerinces fosszíliák és kutatásuk a Kárpát-medencében https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/3405 <p>A Kárpát-medence leggazdagabb gerinces lelőhelyei főként neogén és pleisztocén korúak, de akad köztük néhány mezozoikumi is, mely évtizedek óta kutatott és nagy nemzetközi érdeklődésre tart számot. Az igen szórványos paleozoikumi leletanyag leginkább mikrofosszíliákon (Conodonták) és néhány karbon-perm lábnyomon alapul, mely előbbiek biosztratigráfiai, utóbbiak ősállatföldrajzi hozadéka jelentős. Amíg a triász időszakból néhány számottevő szórványlelet (<em>Placochelys</em> <em>placodonta</em>) mellett a bihari és villányi lelőhelyek szolgáltattak diverz, döntően tengeri gerinces faunát, jura gerinces leleteink a hettangi korú <em>Komlosaurus</em> lábnyomokon túl tengeri szórványleletek (pl. <em>Magyarosuchus</em> tengeri krokodil). A kréta időszak legidősebb faunáját a bihari berriázi bauxitban csapdázódott Archosauria csontok jelentik, melyeket időben az Alsóperei Bauxitból nemrégiben felfedezett, hal- és hüllőcsontok, illetve fogak követnek. A 125 éve feltárt erdélyi és 20 éve felfedezett santoni korú iharkúti és ajkai ősgerinces lelőhelyek sokezres leletanyagukkal és diverz faunájukkal mára Európa meghatározó, paleobiológiai szempontból igazi csemegéket szolgáltató kontinentális gerinces együttesei.</p> <p>Néhány gazdagabb fauna (pl. Máriahalom, Bodajk) kivételével a paleogénből csak szórvány lelőhelyek maradtak fent a Kárpát-medencében, amelyek elsősorban vízi gerinceseket szolgáltattak. &nbsp;Az alsó miocénből az ipolytarnóci őslábnyomos lelőhely a legismertebb, ahonnan a vulkáni hamuszórás által konzervált több ezer ősgerinces lábnyomon kívül gazdag cápafog-együttes is előkerült. A mecseki homokrétegekből (pl. danitzpusztai homokbánya) bádeni, szarmata és későbbi (pannon) tengeri tehenek, fókák, és cetek maradványait gyűjtötték. A szárazföldi középső miocénből az utóbbi három évtizedben több jelentős lelőhelyet tártak fel (pl. Sámsonháza, Mátraszőlős, Hasznos, Tasád/Tăşad), amelyek meleg és nedves, szubtrópusi klímát jelző kisemlős faunáját mocsári, tavi, vagy lagúna-felhalmozódások őrizték meg. A híres <em>Rudapithecus</em> <em>hungaricus</em> főemlős, amely hazánk nemzetközileg legismertebb lelete, a gazdag rudabányai késő-miocén szubtrópusi életközösség része volt. Hasonló korú és összetételű fosszilis anyagot gyűjtöttek az alsótelekesi gipszbánya fedőjének mocsári-tavi-folyóvízi rétegiből is. Gyepüfüzes (Kohfidisch), Götzendorf, Sümeg, Csákvár, Bérbaltavár, Tardosbánya, Polgárdi, valamint még sok gazdag pannon korú lelőhelyünk azt a környezeti átalakulást tükrözi, melynek során eltűntek a dús, szubtrópusi erdők és helyüket ligetes majd füves szavannák, helyenként sivatagos területek foglalták el. A pulai alginitbánya egy pliocén krátertó üledékeit tárta fel, benne többek között halak és emlősök maradványaival. Az ajnácskői(Hajnáčka) leleteket is vulkáni folyamatok őrizték meg, míg a kis- és nagyemlősökben egyaránt gazdag ivánházai faunát karsztüreg-kitöltésekben fedezték fel. A csarnótai, beremendi és osztramosi karszt-kitöltések a pliocén-végi és az alsó-pleisztocén-eleji változásokat tárják elénk. Felvidékről Gombaszög(Gombasek), Erdélyből Betfia szolgáltatott igen gazdag negyedidőszaki leletegyütteseket. A magyarországi pleisztocénből több mint 100 lelőhelyet és ezekről legalább 150 különböző faunát ismerünk, főként karsztüregek kitöltéseiből, kis részben folyóvízi vagy eolikus üledékekből. Az ősi emberfélék jelentős leletei is előkerültek számos helyről (pl. Vértesszőlős: <em>Homo hedelbergensis</em>, Subalyuk: <em>Homo sapiens neanderthalensis</em>, Istállóskő: <em>Homo sapiens sapiens</em>). Több kvarter lelőhelyen (pl. Somssich-hegy, Süttő, Tokod, Vaskapu-barlang) az utóbbi években is sokoldalú vizsgálatok folytak. Ezek makro- és mikrofaunája egyaránt jól tükrözi a negyedidőszaki klímaváltozásokat</p> Attila Ősi, Lukács Mészáros Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/3405 v, 20 szept 2020 13:33:32 +0000 Mikrobialitok jellegzetességei: a biofilmek szerepe a karbonátkicsapódásban https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/3695 <p>A mikrobialit az üledékes kőzeteknek egy olyan típusa, ahol a mikrobák alkotta biofilm szerves anyagának jelenléte meghatározó a kőzetképződési folyamatokban. A jelen tanulmány a biofilmek elmeszesedésével létrejött mészkőfajták kutatástörténetét, szedimentológiai és petrográfiai sajátosságait, továbbá a karbonátkiválási folyamatokra vonatkozó kutatásokat tekinti át, és bemutat egy negyedidőszaki és néhány hazai esettanulmányt. A mészvázzal nem rendelkező mikrobák élettevékenysége közvetlen környezetükre jelentős befolyással van, ami ásványkicsapódási folyamatokat indíthat el. A kristálykiválás tehát biológiai folyamatok által kiváltott vagy befolyásolt, szemben a mészvázú élőlények csoportjára jellemző kiválasztásra, ami az élőlények metabolizmusa által szabályozott biomineralizáció, azaz biológiai folyamatok által kontrollált. A biofilmekben a karbonátkiválás az alkalinitás növekedéséhez és a Ca<sup>2+</sup> ionok felszabadulásához, azaz összességében a karbonátásványokra a pórusvíz telítettségének növekedéséhez, vagy a pH növekedéséhez kapcsolható. A megfigyelések szerint az ásványkiválás több lépésben történik, azaz lokális alkalinitásnövekedés következik be a sejten kívüli polimer mártixban, majd az amorf CaCO<sub>3</sub> gél képződését követően nanoszférák jelennek meg, amiken kristálycsírák képződnek. A diagenezis tartományában képződött karbonátásványoknak sajátos petrográfiai megjelenése van. A csomós mikrit szövet, valamint a kalcimikrobák és a fenesztrális pórusok azok a mikroszkópban megfigyelhető definitív bélyegek, amelyek alapján a mikrobialitok felismerhetők. A szabad szemmel megfigyelhető szerkezeti jellegek alapján elkülöníthető a lemezes sztromatolit, a foltos trombolit, a bokorszerűen elágazó dendrolit és a szerkezet nélküli leiolit. Zátonytestek elzárt üregeiben is képződhetnek biofilm eredetű kérgek, amiket szintén a mikrobialitokhoz lehet sorolni. A kőzettestek alakja és fácieskapcsolatai alapján a mikrobialitok alkothatnak mikrobazátonyokat vagy rétegkötegekből álló sztratiform lepleket.</p> Kinga Hips, János Haas, Zsanett Szilágyi Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/3695 v, 20 szept 2020 14:51:26 +0000 Javaslat az időrétegtani (kronosztratigráfiai) egységek magyar elnevezésére és írásmódjára https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2643 <p>A földtan, azon belül különösen a rétegtan alapvető nemzetközi standardja a földtörténeti időskála, hivatalosan a Nemzetközi Rétegtani Bizottság által közreadott időrétegtani (más néven kronosztratigráfiai) táblázat. Ennek magyar fordításával a táblázatban szereplő egységek magyar elnevezésére és írásmódjára teszünk javaslatot. Mivel a 21. századi tudomány nemzetközi szakirodalma túlnyomóan angol nyelvű, a magyar névhasználatot is az angol nevekből vezetjük le a „következetes következetlenség kivételekkel” elve alapján. A hazai szakirodalomban gyakori használatban lévő nevek némelyikénél kisebb változtatás indokolt. A korábbi hasonló útmutató kiadása óta eltelt közel két évtizedben számos új egységet is bevezettek az időskálába, melyeknek korábban nem volt elterjedten használt magyar neve. Javaslataink követése elősegítheti a szaknyelvi nyelvhasználat helyességét és egységességét.</p> József Pálfy, Gábor Gercsák, Eszter Hegyesi Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2643 szo, 26 szept 2020 10:16:27 +0000 Karbonátos konkréciók az alsó-miocén Pétervásárai Homokkő Formációban (Pétervásárai-dombság, Leleszi-völgy): genetikai megfontolások morfológiai és petrográfiai vizsgálatok eredményei alapján https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2031 <p>Az alsó-miocén Pétervásárai Homokkő Formáció sekélytengeri képződményei Észak-Magyarországon látványos formakincset alkotva bukkannak a felszínre. A jellegzetes karbonátkonkréciók genetikája, valamint a homokkő karbonátos cementációjának részletei azonban nem ismertek megnyugtató módon. Munkánkban a képződmény felszíni kibukkanásait vizsgáltuk (Pétervásárai-dombság, Leleszi-völgy térsége), amely során a terepi megfigyeléseinket petrográfiai vizsgálatokkal egészítettük ki. Eredményeink alapján izolált (szferoidális, ellipszoidális) és rétegmenti konkréciók, valamint folyamatosan cementált rétegek egyaránt kialakultak. Az izolált konkréciókat alkotó durvaszemcsés homokkövekben különféle méretű és alakú bioklasztokat (molluszkahéjak, bentosz foraminiferák) figyeltünk meg. Ez alapján a kalcitcement elsődleges ionforrása döntően az üledékbe beágyazódó, már a lerakódáskor jelenlévő bioklaszt-vázelemek anyaga (aragonit/kalcit) lehetett. A cementáció a homokkőben található nukleációs pontok (pl. bioklaszt vázelemek, karbonátos kőzettörmelék-szemcsék) körül kezdődött meg koncentrikusan, diffúziós geokémiai folyamatok által vezérelve. E folyamatot az üledék kőzettani jellemzői (pl. szemcseméret, osztályozottság, permeabilitás) és a nukleuszok eloszlása jelentősen befolyásolhatta. A mikroszöveti bélyegek alapján a homokkőben feldúsuló glaukonit-szemcsék legnagyobb része allotigén eredetűnek tekinthető, amelyek a karbonátos anyagú élőlények vázelem-üregeiben képződtek, s a héjakkal együtt halmozódtak át.</p> Zsolt Veres, Andrea Varga Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2031 szo, 26 szept 2020 00:00:00 +0000 Új magyarországi középső-miocén Muricidae (Neogastropoda) faunák https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1941 <p>Jelen tanulmány a badeni (kora középső-miocén) Középső-Paratethys gastropoda-diverzitásának pontosabb ismeretéhez járul hozzá hét Muricidae-összlet bemutatásával. A több mint 50 fajt tartalmazó anyag a badeni Pannóniai-medence északi és nyugati részéből, a Börzsöny, a Bakony és a Mecsek hegységből származik. Bánd kora-badeni faunája különleges figyelemre tarthat igényt egy faj, a <em>Janssenia echinulata</em> (Pusch) szokatlan gyakorisága miatt. Mecsekpölöskén a <em>Favartia</em> <em>suboblonga</em> (d’Orbigny), míg Hidas térségében egy középső-badeni feltárás faunájában az <em>Ocinebrina confluens</em> (Eichwald) faj jelenik más lelőhelyekhez képest tömeges előfordulásban. Néhány ritka species szélesebb ősföldrajzi elterjedése mellett nyolc faj: <em>Bolinus brandaris torularius</em> (Lamarck), <em>Dermomurex scalaroides</em> (Blainville), <em>Pterynotus</em> <em>pseuderinaceus</em> (Boettger),<em> Ocinebrina landaui </em>Kovács,<em> Pteropurpura friedbergi </em>(Cossmann &amp; Peyrot), <em>Phyllocoma michelottii</em> (Bellardi), <em>Coralliophila sacyi</em> (Cossmann &amp; Peyrot), <em>C.</em> <em>serraticincta </em>Bałuk, valamint egy trophonine nemzetség, a <em>Pterynopsis</em> új magyarországi előfordulása dokumentálható a vizsgált anyag alapján. Egy új faj, <em>Ocinebrina bertai</em> n. sp. is bevezetésre kerül a bándi középső-miocén lelőhelyről.</p> Zoltán Kovács Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/1941 szo, 26 szept 2020 10:46:16 +0000 Elavult malakológiai nevezéktan negyedidőszaki és régészeti publikációkban: A tudományos név mögötti hipotézis https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/3627 <p>A fajok tudományos nevei nem állandóak. Elsősorban azért változnak, mert az új tudományos eredmények megcáfolják az adott élőlény leszármazási viszonyaival kapcsolatban addig elfogadott hipotéziseinket. A rendszertan (taxonómia és szisztematika) eredményei csak lassan (ha egyáltalán) szivárognak be a többi tudományterületre. Hazai és nemzetközi negyedidőszaki és régészeti cikkeket olvasva bárki láthatja, hogy gyakran használnak olyan tudományos neveket, amelyek akár évtizedek óta helytelenek. Ebben az írásban a jelenség hátterét igyekszem megvilágítani, és javaslatot teszek a megoldásra is.</p> Barna Páll-Gergely Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/3627 szo, 26 szept 2020 11:56:38 +0000 Id. Lóczy Lajos szénhidrogén-kutatói tevékenységének áttekintése https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/4582 <p>LÓCZY Lajos szénhidrogén-kutatói tevékenysége 1893-ban kezdődött. Ekkor látogatta meg először a román olajvidé -ken Câmpina környékét szakvélemény készítése céljából, majd 1896-ban ő tűzte ki a III. számú fúrás helyét. Még három ízben tért vissza a környékre, 1911-ben további vizsgálatokat is végzett. 1907-ben a pénzügyminisztérium kérésére kap -cso lódott be a szakvéleménye alapján megindított és a mezőségi földgáztelepek felfedezéséhez vezető erdélyi kálisó kuta -tásba PAPP Károly, CHOLNOKY Jenő és néhány további geológus társaságában. Kutatásai alapján kitűzte a később meddő -nek bizonyult Nagysármás I. fúrás helyét. Újabb kutatások eredményei nyomán került sor Kissármáson a PAPP Károly által kijelölt II. számú kút lemélyítésére. A fúrást 1908 áprilisában 301,9 m-ben leállították, miután óriási gázkitö rés következett be. A további vizsgálatok igazolták, hogy a Mezőség területén gazdag gáztartalmú rétegek vannak. LÓCZY 1911 elejéig BÖCKH Hugóval együtt vezette az erdélyi földtani kutatásokat. Ezután a földgázkutatás teljes egészében BÖCKH Hugó irányítása alá került, és LÓCZY a továbbiakban csak érdeklődőként kísérte figyelemmel a vizsgálatokat.</p> Béla Csath Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/4582 szo, 26 szept 2020 12:03:25 +0000 Emlékezés Pelinkán Pálra https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/4585 <p>Pelikán Pál 1945. január 25-én született Budapesten. Pasaréten és annak tágabb környezetében nőtt fel, általános iskolába a Fenyves utcába, majd az Ürömi útra, végül a Lajos utcába járt. 1959–1963-ig a Móricz Zsigmond Gimnázium tanulója volt.<br>Érettségi után került a Magyar Állami Földtani Intézetbe, melynek (beleértve nyugdíjas éveit is) megszakítás nélkül 57 éven át volt a munkatársa. Eközben 1964-től (részben sorkatonasága alatt) levelező tagozaton elvégezte a Szabó József Geológiai Technikumot, majd 1979-ben egyéni levelezőként geológus diplomát szerzett az ELTE TTK-n. <br>A MÁFI-n belül először a Geokémiai Osztályon dolgozott, amint azt a publikációs jegyzék első két tétele is tanúsítja. Ezután vitte magával Böjtösné Varrók Kornélia az újjászerveződő Északmagyarországi Osztályra, melynek hamarosan megkerülhetetlen s nélkülözhetetlen tagja lett. (<em>folytatás a pdf-ben</em>)</p> György Less, Ildikó Szentpétery Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/4585 szo, 26 szept 2020 13:15:52 +0000 Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/4586 <p><strong>Események, rendezvények:</strong><br>&nbsp; &nbsp; Kárpát-medencei környezettudományi kutatások aktuális eredményei<br><strong>Könyvismertetés:</strong><br>&nbsp; &nbsp; Egy olvasói vélemény a „Lóczy-könyvről”<br><strong>Személyi hírek</strong></p> Tibor Cserny Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/4586 szo, 26 szept 2020 13:27:32 +0000