Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony <p>A <strong>Földtani Közlöny</strong> — a <strong>Magyarhoni Földtani Társulat</strong>&nbsp;(MFT) hivatalos tudományos szakfolyóirata &nbsp;— 1871 óta jelenik meg, jelenleg évente négy füzetben, magyar és angol nyelven. Célja a Kárpát-Pannon térség földtani felépítésével foglalkozó, eredeti, új tudományos eredmények megjelentetése.&nbsp; A tanulmányokat független szakértők bírálják el. A folyóirat ezenkívül &nbsp;a Társulattal és szakmai életünkkel kapcsolatos információkat is közöl. Az MFT döntésének köszönhetően a folyóirat 2017-től <strong>nyílt hozzáférésű (OA)</strong>.</p> hu-HU orsolya.sztano@ttk.elte.hu (Sztanó Orsolya) istir@caesar.elte.hu (Bartha István Róbert) h, 19 febr 2024 22:19:24 +0000 OJS 3.1.2.4 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 Bevezető https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/15175 <p>A földrengések a Föld szeizmikusan aktív és sűrűn lakott területein óriási katasztrófák előidézői lehetnek. A Pannon-medence és benne Magyarország szeizmikus aktivitása közepes szintű, de nem elhanyagolható mértékű. A közepes aktivitás azonban nem jelenti azt, hogy minden földrengés mérsékelt erősségű lenne, csak azt, hogy a nagy rengések ritkán következnek be. Az ismert földrengések statisztikai vizsgálata alapján 5-ösnél nagyobb magnitúdójú földrengések hazánkban átlagosan 40-50 évente fordulnak elő. A múltban több komoly pusztítást okozó földrengés sújtotta az országot. Napjainkban pedig a modern társadalom és gazdaságkritikus infrastruktúráinak sérülékenysége miatt egy-egy nagyobb földrengés beláthatatlan következményekkel járhat hazánkban is. (<em>folytatás a PDF-ben</em>)</p> Zoltán Wéber Copyright (c) 2024 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/15175 k, 20 febr 2024 09:40:33 +0000 A Kárpát-Pannon régió szeizmicitása: aktualizált és átdolgozott földrengés-adatbázis https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/12373 <p>A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, 2018-2.2.1-NKP-2018-00007 kutatási projekt végső célját Magyarország szeizmotektonikai modelljének megalkotása jelentette. Ehhez elengedhetetlenül fontos egy megbízható adatbázis a régió földrengéseiről. Emellett a földrengés-veszélyeztetettségi számítások elvégzéséhez is szükséges, hogy rendelkezésre álljon egy pontos, homogén földrengés-katalógus. A projekt keretében ezért sor került a korábbi katalógusok felülvizsgálatára.<br>Első lépésben a Magyarországon és szűkebb környezetében, azaz a Magyar Nemzeti Szeizmológiai Bulletin (HNSB) által lehatárolt területen (45,5°–49°É; 16°–23°K) kipattant, 1996 és 2021 között digitálisan regisztrált összes szeizmikus esemény ismételt és egységes helymeghatározására került sor. Az arra alkalmas eseményklaszterek többeseményes helymeghatározását is elvégeztük. A katalógus szennyezettségének csökkentése érdekében több száz mesterséges, antropogén eseményt távolítottunk el, így a pontosított hipocentrumú, földrengésként nyilvántartott események alkalmassá váltak a szeizmotektonikai értelmezésre. A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumban (KRSZO) bevezettük a jelen projektben alkalmazott eljárást, így a hazai digitális katalógusunk évente egységesen bővíthető az újabb eseményekkel.<br>Mivel az ország területét nemcsak a határokon belül kipattanó, hanem az országhatáron kívül keletkező nagyobb földrengések is veszélyeztetik, szükség van a tágabb környezet, a Kárpát-Pannon térség földrengéseinek ismeretére is. A KRSZO a korábbi években is rendelkezett – történelmi földrengéseket és műszeres adatokat egyaránt tartalmazó – katalógusokkal. A legutolsó 456-tól 2010-ig tartalmazott földrengéseket a teljes Kárpát-medence területére. A projekt keretében ezt a kombinált katalógust 2020-ig bezárólag kiegészítettük újabb eseményekkel és különböző magnitúdótípusokkal. A korábbi hipocentrumokat módosítottuk az újraszámított helykoordinátákkal és mélységadatokkal, a különböző típusú magnitúdók között korrelációs összefüggéseket határoztunk meg, és áttértünk a momentummagnitúdók használatára. Elkészítettük a Kárpát-Pannon régió új szeizmicitástérképét, ami a felülvizsgált katalógusokkal együtt alapul szolgál a későbbi elemzéseknek, és megbízhatóbb földrengés-veszélyeztetettség számítást tesz lehetővé.</p> Barbara Czecze, Erzsébet Győri, Máté Timkó, Márta Kiszely, Bálint Süle, Zoltán Wéber Copyright (c) 2024 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/12373 v, 07 jan 2024 00:00:00 +0000 Regionális feszültségmező és deformációs sebesség a Pannon-medence térségében: új adatrendszerek és térképek bemutatása https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/12660 <p>A Pannon-térségben továbbra is kihívást jelent az aktív deformációs folyamatok értelmezése. Ennek pontosítása és mennyiségi leírása kulcsfontosságú a szeizmotektonikai veszélyeztetettség és a geodinamikai értelmezés tekintetében. Ez a tanulmány összefoglalja a legújabb (kéreg) feszültség és GNSS-alapú alakváltozási sebesség eredményeit, valamint ezek vonatkozásait az aktív deformációs folyamatokra. A szövegben található ábrákon kívül az eredményeket két önálló digitális azonosítóval rendelkező térképmellékletben is bemutatjuk 1:1500.000 méretarányban. A feszültség és deformációs ráta eredményei azt mutatják, hogy a Pannon-térségben a transzpressziós feszültségmező és ehhez kapcsolódóan a rövidüléses és a transzpressziós deformáció határozzák meg az aktív tektonikát. A főfeszültség tengelyek iránya és aránya a terület nagy részén jó egyezést mutat a deformációs ráta főtengelyek irányával és arányával, ami arra utal, hogy a felsőkéreg feszültségek és a felszíndeformáció szoros kapcsolatban állnak. Az Adria-mikrolemez észak felé irányuló mozgása mellett a Keleti- és Déli-Kárpátok területének lassabb, de konzisztens délnyugati irányú mozgását a Pannon-térség feszültségmezőjének és deformációjának fontos peremfeltételeként azonosítjuk. Az eredmények általában jó egyezést mutatnak és nagyban kiegészítik, pontosítják az előző feszültség- és felszíndeformációs adatbázisokat, valamint bemenő paraméterként vagy referenciaként szolgálhatnak geodinamikai és szerkezeti modellekhez és elemzésekhez, szeizmotektonikai modellekhez, földrengés-veszélyeztetettségi becslésekhez és geo-energetikai projektekhez is.</p> Kristóf Porkoláb, Eszter Békési, Taco Broerse, Ambrus Kenyeres, Zoltán Wéber Copyright (c) 2024 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/12660 v, 07 jan 2024 00:00:00 +0000 A neotektonikus fázis deformációi Magyarországon https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/12091 <p>A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, 2018-2.2.1-NKP-2018-00007 kutatási projekt végső célját Magyarország szeizmotektonikai modelljének megalkotása jelentette. A új modell egyik kulcsfontoságú elemét képezte a projekt keretében elkészült, a neotektonikus fázis (&lt;6–8 Mév) tektonikus és atektonikus eredetű deformációit bemutató új, 1:500 000 léptékű országos térkép. Jelen munka fő célja az új térkép és a kapcsolódó legfontosabb eredmények áttekintése.</p> <p>A megszerkesztett új térkép alapját 70 db 3D szeizmikus adattömb és közel 2900 db 2D szeizmikus szelvény szerkezeti értelmezése, továbbá a neotektonikai szakirodalom releváns eredményeinek kritikai értékelése és integrációja képezi. Az elvégzett országos térképezés legfőbb eredményei a megelőző neotektonikai térképekkel összevetve az alábbiakban összegezhetők:</p> <p>i) A fiatal, felszínközeli szerkezetek (vetők és redők) a korábbiaknál részletesebb és pontosabb ábrázolása.</p> <p>ii) A vetők és redők különböző típusainak elkülönítése, jellemzése és ábrázolása.</p> <p>iii) Fontos újdonság a jelentősebb prepannóniai vetős mélyszerkezetek (ún. „gyökérzónák”) pontos kijelölése és országos ábrázolása a térképezett neotektonikus deformációk kontextusában a rendelkezésre álló szeizmikus adatrendszer és irodalmi adatok integrált felhasználásával. A „gyökérzónák” és a felszínközeli neotektonikus szerkezetek együttes ábrázolása számottevően segíti elő a vetőkép lokális és regionális szerkezeti kontextusának jobb áttekintését.</p> <p>iv) A mély- és felszínközeli szerkezetek kapcsolata alapján a neotektonikus vetők kialakulása egyértelműen a megelőző – uralkodóan az oligo-miocén extrúzióhoz vagy a miocén riftesedéshez kapcsolódó – vetők reaktivációjához köthető a Pannon-medencében, összhangban a korábbi tektonikai elemzések eredményeivel.</p> <p>v) Neotektonikai szerkezeti domének a korábbiaknál pontosabb és országos szintű elkülönítése és jellemzése deformációs stílus és mintázat alapján.</p> <p>vi) A késő pannon/pliocén kinematika és feszültségmező interpretációja az országos vetőkép és az értelmezett elmozdulások alapján.</p> Balázs Koroknai, Géza Wórum, Tamás Tóth, Zsuzsa Koroknai, Viktória Németh, Gábor Kovács Copyright (c) 2024 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/12091 v, 07 jan 2024 00:00:00 +0000 Magyarország szeizmotektonikai viszonyai és veszélyeztetettsége https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/12008 <p>A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott 2018-2.2.1-NKP-2018-00007 kutatási projekt végső célját Magyarország szeizmotektonikai modelljének megalkotása jelentette. A megszületett új, országos szeizmotektonikai modell „kézzelfogható”, a szakmai gyakorlatban közvetlenül is felhasználható megjelenítését két új, 1:500.000 léptékű országos térkép – Magyarország szeizmotektonikai és szeizmotektonikai veszélyeztetettségi térképe – testesíti meg. Ezek az első ilyen típusú térképek az országról. Hatékony segítséget nyújtanak különböző alapkutatási feladatokhoz, helyi és országos léptékű földrengés-veszélyeztetettségi számításokhoz, kockázatelemzésekhez, országos léptékű stratégiai jellegű elemzésekhez, és energetikai/infrastrukturális előkészítési/tervezési feladatok megoldásához. Jelen munka fő célja a kutatási projekt keretében megszerkesztett térképek bemutatása.</p> <p>Az új szeizmotektonikai térkép szintetizálja a jelenleg elérhető szeizmológiai, tektonikai és geodinamikai ismeretanyagot, és egyben fontos bemeneti adatrendszert (szeizmológia, tektonika) is jelent a szeizmotektonikai veszélyeztetettségi térképhez. Az utóbbi közvetlen áttekintő információkat nyújt a szakemberek és a társadalom számára egy adott terület földrengés-érintettségéről, illetve a potenciális felszínközeli vetős elmozdulásokról. Ezen információkat egészítik ki az Eurocode 8 talajosztályok térképezett elemei, amelyek megmutatják, hogy földrengés bekövetkezése esetén hol és milyen mértékű rengéserősítő hatással kell számolni. Az új országos szeizmotektonikai veszélyeztetettségi térkép azonban nem váltja ki egy-egy konkrét, kritikus infrastrukturális vagy energetikai beruházás előtt az alaposan átgondolt és gondosan kivitelezett, helyi geofizikai mérések és csatlakozó mérnökgeológiai vizsgálatok elvégzését, amelyek a helyi veszélyeztetettség pontos megállapításához és földrengésbiztos épületek tervezéséhez elengedhetetlenek. A jövő szeizmológiai, tektonikai és mérnökgeológiai kutatási eredményei a veszélyeztetettségre vonatkozó jelen ismereteinket bizonyosan pontosítani, adott esetben módosítani is, fogják.</p> Balázs Koroknai, Gábor Kovács, Géza Wórum, Eszter Békési, Erzsébet Győri, Barbara Czecze, Zoltán Wéber, Kristóf Porkoláb, István Bozsó, Csilla Szárnya, Eszter Szűcs, Viktor Németh, László Balázs, Gergely Szabó, Tamás Tóth Copyright (c) 2024 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/12008 v, 07 jan 2024 00:00:00 +0000 Visegrád pusztulása a török hódoltság előtt – az 1541-es földrengés történeti és archeoszeizmológiai nézőpontból https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/12662 <p>A Duna-kanyar lett volna a helyszíne a tervezett nagymarosi duzzasztógátnak, a Bős-nagymarosi vízerőműrendszer legalsó tagjának. A gátat az 1970-es években tervezték, olyan stabilra, hogy ellenálljon VI-os intenzitású földrengéseknek. Magyarországon eddig még nem alkalmazott eljárással történeti följegyzéseket, fényképeket és rajzokat, valamint régészeti ásatások adatait sorakoztatjuk fel annak igazolására, hogy 1541. augusztus 21-én egy IX-es intenzitású rengés pusztította el Visegrádot. Bizonyítékaink között van a Salamon-tornyot kettévágó hasadék és a királyi palota szomszédságában egykor állt ferences kolostor maradványain felismerhető deformációs jelenségek. A Salamon-toronyról a 19. század végén készült rajzok és fényképek hűen dokumentálják a 16. századi földrengéskárokat. A pontos datáláshoz a rengés során tönkrement ferences kolostor – régészeti ásatásokkal megtámogatott – története szolgáltat adalékokat. A királyi palotára és a kolostorra vonatkozó történeti dokumentáció elemzésével megállapítottuk, hogy Visegrád katasztrófájáért az a rengés lehetett felelős, amelyet 1541. augusztus 21-én , Pesten élt át Bornemisza Péter, későbbi &nbsp;lutheránus püspök. Visegrádot 1544-ben elfoglalta a török, ezáltal megszűnt stratégiai jelentősége; az elromlott épületeket és a várost nem építették újjá. Kritikus létesítmények tervezésénél elengedhetetlen feltétel a környezet történeti szeizmológiai és archeoszeizmológiai vizsgálata.</p> Miklós Kázmér, Mohammad Al-Tawalbeh, Erzsébet Győri, József Laszlovszky, Krzysztof Gaidzik Copyright (c) 2024 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/12662 v, 07 jan 2024 00:00:00 +0000 A Cirkum-Pannon-régió szeizmicitása (456–2020) (M>2) https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/14398 <p>A Cirkum-Pannon régió szeizmicitásának térképe (456-2020) (M&amp;gt;2) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, a 2018-2.2.1-NKP-2018-00007 kutatási projekt keretében készült el 1:500000 léptékben. Az új szeizmicitás-térkép összefoglalja a 2-es magnitúdónál nagyobb historikus és modern műszeresen regisztrált földrengések hipocentrumait Magyarországon és tágabb környezetében. Az új térkép kombinálja az elérhető történelmi katalógusokat 456-tól, az átdolgozott hazai hipocentrumokat, valamint a nemzetközi adatbázisok modern műszeres eredményeit, ezzel teljesebb képet adva a Cirkum-Pannon régió szeizmicitásáról.</p> Erzsébet Győri, Barbara Czecze, Máté Timkó, István Bondár, Csenge Czanik, Tibor Czifra, Csilla Fodor, Zoltán Gráczer, Katalin Gribovszki, Anett Gyarmati, Dániel Kalmár, Márta Kiszely, István János Kovács, Péter Mónus, Bálint Süle, Gyöngyvér Szanyi, László Tóth, Péter Varga, Tibor Zsíros, Zoltán Wéber Copyright (c) 2024 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/14398 v, 07 jan 2024 18:15:45 +0000 Feszültségmező a Pannon-térségben https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/14297 <p>A Pannon-térség (kéreg)feszültség-térképe a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, a 2018-2.2.1-NKP-2018-00007 kutatási projekt keretében készült el 1:1 500 000 léptékben. A térkép összesíti és ábrázolja a régióban jelenleg elérhető maximális horizontális főfeszültség (SHmax) adatokat, valamint az adatok interpolációjából szár mazó irányokat. A térkép lehetővé teszi a jelenkori SHmax becslését az egész régióban, ezáltal segítve például szerkezeti, szeizmotektonikai vagy geoenergetikai kutatásokat.</p> Eszter Békési, Kristóf Porkoláb, Zoltán Wéber Copyright (c) 2024 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/14297 p, 05 jan 2024 00:00:00 +0000 GNSS-alapú alakváltozási sebesség a Pannon-térségben https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/14307 <p>A Pannon-térség deformációs sebesség (strain rate) térképe a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, a 2018-2.2.1-NKP-2018-00007 kutatási projekt keretében készült el 1:1 500 000 léptékben. A térkép GNSS adatok interpolációja alapján számolt deformációs sebességek irányát (rövidülés és megnyúlás tengelyek orientációja) és nagyságát (tengelyek nagysága és kontúrvonalak) ábrázolja. A deformációs sebességek kritikus bemenő paraméterek geodinamikai és szeizmotektonikai modellekhez, és nagyban elősegíthetik a Pannon-térség aktív deformációs mechanizmusainak megértését.</p> Krostóf Porkoláb, Taco Broerse, Ambrus Kenyeres, Eszter Békési, Sándor Tóth, Bálint Magyar, Viktor Wesztergom Copyright (c) 2024 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/14307 p, 05 jan 2024 00:00:00 +0000 Magyarország szeizmotektonikai térképe https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/14308 <p>Magyarország új szeizmotektonikai térképe a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, a 2018-2.2.1-NKP-2018-00007 kutatási projekt keretében készült el 1:500 000 léptékben. Az új szeizmotektonikai térkép szintetizálja az országra jelenleg elérhető szeizmológiai, tektonikai és geodinamikai ismeretanyagot, áttekintést nyújtva a historikus és modern műszeresen regisztrált szeizmicitásról, a jelenkori feszültségrezsimről és kéregdeformációról, továbbá a jelentősebb pre-pannóniai és aktív vetőkről. A szeizmotektonikai térkép és az ugyancsak megszerkesztett szeizmotektonikai veszélyeztetettségi térkép a projekt keretében elkészült térképsorozat záró tagjai, amelyek a projekt legfőbb eredményeit összesítve mutatják be.</p> Balázs Koroknai, Eszter Békési, István Bondár, Barbara Czecze, Erzsébet Győri, Gábor Kovács, Kristóf Porkoláb, Tamás Tóth, Viktor Wesztergom, Zoltán Wéber, Géza Wórum Copyright (c) 2024 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/14308 v, 07 jan 2024 15:47:21 +0000 Magyarország szeizmotektonikai veszélyeztetettségi térképe https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/14389 <p>Magyarország új szeizmotektonikai veszélyeztetettségi térképe a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, a 2018-2.2.1-NKP-2018-00007 kutatási projekt keretében készült el 1:500 000 léptékben. Az új szeizmotektonikai veszélyeztetettségi térkép közvetlen áttekintő információkat nyújt a szakemberek és a társadalom számára adott terület földrengés-érintettségéről, illetve a potenciális felszínközeli vetős elmozdulásokról. Ezen információkat egészítik ki az Eurocode 8 talajosztályok térképezett elemei, amelyek megmutatják, hogy földrengés bekövetkezése esetén hol és milyen mértékű rengéserősítő hatással kell számolni. A szeizmotektonikai veszélyeztetettségi térkép és az ugyancsak megszerkesztett szeizmotektonikai térkép a projekt keretében elkészült térképsorozat záró tagjai, amelyek a projekt legfőbb eredményeit összesítve mutatják be.</p> Gábor Kovács, Erzsébet Győri, Viktória Németh, László Balázs, István Bodnár, Géza Wórum, Gergely Szabó, Orsolya Kegyes-Brassai, Tamás Tóth Copyright (c) 2024 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/14389 v, 07 jan 2024 17:08:10 +0000 In memoriam Dr. Parák Tibor https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/15176 <p>Parák Tibor Esztergomban született. Felsőfokú tanulmányait, mely későbbi hírnevét is megalapozta, az Eötvös Loránd Tudományegyetem geológus szakán végezte, 1954-ben szerzett diplomát. Geológuspályáját a Nógrádi Szénbányáknál kezdte. Az 1956-os forradalom eseményei éppen Romániában érték, és mivel korábban volt már összeütközése az államvédelmi szervekkel, nem tért vissza Magyarországra. Jugoszlávián át Ausztriába távozott, ahol a menekülteket elosztó intézmény a semleges Svédországot jelölte meg úti célként. (f<em>olytatás a PDF-ben)</em></p> Tibor Kecskeméti Copyright (c) https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/15176 k, 20 febr 2024 00:00:00 +0000 Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/15178 <p>Események, rendezvények</p> <ul> <li>Tisztelgés SZABÓ Csaba munkássága előtt a Goldschmidt Konferencián</li> <li>Ünnep a geológusoknak, ünnepség a községnek Emlékezés PAPP Károly professzorra Tápióságon</li> <li>19. Téli Ásványtudományi Iskola, Veszprém, 2024. január 18–19.</li> </ul> <p>Személyi hírek</p> <p><em>(részketej a PDF-ben)</em></p> Olga Piros Copyright (c) https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/15178 k, 20 febr 2024 00:00:00 +0000