Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony <p>A <strong>Földtani Közlöny</strong> — a <strong>Magyarhoni Földtani Társulat</strong>&nbsp;(MFT) hivatalos tudományos szakfolyóirata &nbsp;— 1871 óta jelenik meg, jelenleg évente négy füzetben, magyar és angol nyelven. Célja a Kárpát-Pannon térség földtani felépítésével foglalkozó, eredeti, új tudományos eredmények megjelentetése.&nbsp; A tanulmányokat független szakértők bírálják el. A folyóirat ezenkívül &nbsp;a Társulattal és szakmai életünkkel kapcsolatos információkat is közöl. Az MFT döntésének köszönhetően a folyóirat 2017-től nyílt hozzáférésű.</p> hu-HU sztano.orsolya@gmail.com (Sztanó Orsolya) istir@caesar.elte.hu (Bartha István Róbert) sze, 15 júl 2020 19:27:38 +0000 OJS 3.1.2.4 http://blogs.law.harvard.edu/tech/rss 60 Elnöki megnyitó https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/3780 <p>Az ez évi elnöki közgyűlési köszöntő a megszokott gyakorlattól eltérően előbb jelenik meg a Földtani Közlöny hasábjain, és csak később hangzik el élőszóban. Ennek oka a koronavírus járvány, amely miatt bezártságra kényszerültünk, a közösségeken belüli személyes közvetlen kapcsolat sajnos szünetel. Remélem, hogy minél<br>előbb véget ér ez az áldatlan helyzet, és minden tagtársam jó egészségben vészeli át ezt az időszakot. Visszatekintve az elmúlt évre megállapítható, hogy a Földtani Társulat működésében 2019. év során is azok a fő célkitűzések voltak irányadóak, amelyeket a 2018-ban választott elnökség fogalmazott meg. <em>(folytatás a PDF-ben)</em></p> Tamás Budai Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/3780 k, 14 júl 2020 20:55:09 +0000 A Magyarhoni Földtani Társulat 2019. évi tevékenysége https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/3781 <p>A Magyarhoni Földtani Társulat Elnöksége 2019-ben is a megválasztásakor lefektetett fő célkitűzések megvalósításán dolgozott:<br>— a Társulat 171 éves múltjához méltó szakmai programok, hazai és nemzetközi tudományos konferenciák, terepbejárások rendezése;<br>— az ipari partnerekkel kialakított jó kapcsolatok ápolása és további potenciális támogatók keresése; az elmúlt években elindult szakmai EU-s pályázatok folytatása és egyéb pályázati lehetőségek felkutatása;<br>— programjaink, rendezvényeink „fiatal baráttá”, az ifjú szakemberek számára is vonzóvá tétele;<br>— az egyre kiemeltebb szerepet betöltő ismeretterjesztő tevékenység folytatása, a geológiai örökségek bemutatása és népszerűsítése;<br>— ismeretterjesztő tevékenységeken, kiadványokon és szakmai rendezvényeken keresztül a földtani kutatás jelentőségének felismertetése a társadalommal és politikai vezetéssel;<br>— hagyományaink ápolása, ezen belül a legnagyobb hazai földtani és egyben legelső tudományos kutatóintézet, a Földtani Intézet alapítása 150. évfordulójának a méltó megünneplése 2019-ben.<br>A társulat és szakosztályainak, területi szervezeteinek korábbi években megszokott programjai és a 2018-ban újonnan meghirdetett szakmai tematikus továbbképzések, az elsősorban a fiataloknak szóló „Kalapács és sör” programsorozat, valamint Földtudományos forgatagon a nagyközönséget is megszólító geosütisütő verseny is tovább folytatódott 2019-ben. <em>(folytatás a PDF-ben)</em></p> Edit Babinszki Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/3781 k, 14 júl 2020 21:03:00 +0000 A rejtelmes dolomit https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2671 <p>A dolomit első leírása óta eltelt több mint két évszázad alatt e fontos karbonátos kőzetfajta képződésének körülményeit illetően igen lényeges tudományos eredmények születettek, és ezek alapján tudományosan megalapozott képződési modellek váltak ismertté. Hosszú vitákat követően általánosan elfogadott lett, hogy a kiterjedt dolomit kőzettestek mészüledékekből vagy mészkövekből ásványhelyettesítéssel jöttek létre, továbbá az, hogy a dolomit ásvány a kőzetek pórusaiban cementként is kiválik. A cikk rövid áttekintést ad a dolomitkutatás történetének legfontosabb állomásairól bemutatva a képződési viszonyok tisztázásának nehézségeit, problémáit és azt is, hogy milyen koncepciók merültek fel a megfigyelt jelenségek magyarázatára, továbbá, hogy egy-egy új felismerés, megfigyelés nyomán milyen képződési modelleket javasoltak. A cikk bemutatja a dolomit kőzetfajták alapvető litológiai, petrográfiai és geokémiai jellegeit és az azok megfigyelésére, mérésére leggyakrabban alkalmazott vizsgálati módszereket. Áttekintést ad a dolomitképződés általános feltételeiről, legfontosabb folyamatairól a jelenlegi ismeretek szerint és vázolja a különböző szedimentációs (tavi és tengeri) környezetekben és diagenetikus (sekély-, köztes és mélybetemetődési) tartományokban végbemenő dolomitképződési folyamatokat. A cikk második része áttekinti a hazánkban előforduló dolomit kőzetfajtákat és tömören ismertet néhány esettanulmányt is a dolomit kőzetfajtákban igen gazdag Dunántúli-középhegység, valamint a Tiszai főegység területéről. Az esettanulmányok azt is demonstrálják, hogy minden dolomitosodott kőzettest más és más sajátságokat mutat, amelyek gyakran több stádiumú folyamatsor eredményeként jöttek létre. Ezeket elsősorban a befogadó képződmény jellegei, a dolomitosodási folyamatok egymásutánisága, valamint lokális tektonikai és regionális geodinamikai tényezők határozzák meg.</p> János Haas, Kinga Hips Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2671 k, 14 júl 2020 00:00:00 +0000 Biosztratigráfiai és gerinctelen őslénytani kutatások a Kárpát-Pannon térségben https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2571 <p>A Kárpát–Pannon-térség makroszkópikus méretű gerinctelen ősmaradványainak kutatása gazdag tudományos ismeretanyagot szolgáltatott az elmúlt mintegy másfél évszázadban. A legtöbbet tanulmányozott ősmaradványcsoport a puhatestűek voltak, a mezozoikumban leginkább az ammoniteszek, a kainozoikumban pedig a kagylók és a csigák. A legjobban megkutatott terület a Dunántúli-középhegység, azon belül pedig a Bakony, amely bizonyos korokban és ősmaradványcsoportokban világviszonylatban is kiemelkedő gazdagságú anyagot adott. A magyarországi őslénytani kutatást számos kiemelkedő egyéni teljesítmény: sokat forgatott és idézett monográfiák, rétegtani értelmezések, az adott terület geológiai fejlődését és az adott kor élővilágának fejlődését új megvilágításba helyező tanulmányok fémjelzik. Ezek mellett voltak olyan kutatócsoportok és többgenerációs tudományos iskolák, amelyek tartósan vagy ismétlődően kiemelkedően magas színvonalú, külföldön is elismert eredményeket produkáltak bizonyos kutatási területeken. Ilyen volt a Balaton-felvidéki triász kutatása, a dunántúli-középhegységi és mecseki jura kutatása, a Paratethys-tenger oligocénjének, azaz a kiscelli és egri emeletnek az őslénytani kutatása, és a késő miocén–pliocén Pannon-tó élővilágának és üledékeinek, azaz a pannóniai emeletnek a kutatása. Dolgozatunk a 150 éves fennállását ünneplő Földtani Közlöny ünnepi évfolyamában megjelenő cikkek sorához kapcsolódva, geológiai időrend szerint veszi leltárba – a teljesség igénye nélkül – a Kárpát–Pannon-térségben született legfontosabb gerinctelen őslénytani eredményeket – amelyeknek egy jelentős része éppen ebben a folyóiratban jelent meg.</p> István Szente, István Főzy, Imre Magyar Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2571 k, 14 júl 2020 06:49:48 +0000 A törmelékes üledékek és kőzetek petrográfiai vizsgálati eredményei a Kárpát–Pannon térség kutatásában: a magyar kutatók hozzájárulása az elmúlt 150 évben https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2654 <p>A 150 éves évfordulóját ünneplő Földtani Közlöny tiszteletére munkánkban a törmelékes üledékes kőzetek petrográfiai vizsgálataira vonatkozó hazai tudományos eredmények összefoglaló értékelését mutatjuk be a kezdetektől napjainkig. A szerzők kutatási területeihez igazodva, a kiválasztott főbb témakörök kutatási irányainak rövid ismertetését követően a törmelékes üledékek és kőzetek kőzetlisztnél nagyobb szemcseméretű detritális elegyrészeinek (görgeteg–kőzettömb, kavics–konglomerátum, homok–homokkő és mikroásvány vizsgálatok) leírásait tartalmazó munkákat tekintettük át területi és kor szerinti csoportosításban. A leírás ténye és a kőzetmeghatározás módszertana mellett figyelmünket a forráskőzet meghatározását és a lepusztulási terület behatárolását (eredetkutatás, proveniencia analízis) célzó munkákra irányítottuk. Majd egy hazánkban feltörekvő irányzat, a homokkövek diagenezis-története került terítékre, különös tekintettel a főleg mélyfúrásokkal feltárt neogén képződményekre. Végül szintén egy újabban fejlődésnek indult szakterülettel, a homokkő anyagú szerszámkövek archeometriájával kapcsolatos kutatási eredményeket mutatjuk be.</p> Sándor Józsa, György Szakmány, Dóra Georgina Miklós, Andrea Varga Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2654 k, 14 júl 2020 07:07:20 +0000 Ércföldtan Magyarországon a Földtani Közlöny 150 évének tükrében https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2564 <p>Áttekintésünk a Földtani Közlöny megszületésének 150. évfordulójára készült. Célja, hogy a folyóiratban megjelent közleményekből felépítve adjon összegzést a hazai ércföldtan eredményeiről. Áttekintettük az összes, a Közlöny hasábjain megjelent közleményt, s ebből választottuk ki azokat, amelyek valamilyen szempontból jelentős súlyban hoztak napvilágra ércföldtani információt. Úgy változtattuk az áttekintésünk területi merítését, ahogy az ország határai változtak, a történelmi Magyarországra és a mai határainkon belül eső területekre. Az időszakot a politika és történelem diktálta szakaszokra tagoltuk, amelyek egyúttal az állam gazdasági struktúrájában, ezen belül ásványvagyon politikájában fellépő változásokat is tükrözték. A mai országhatáron kivűl eső területeken lévő lelőhelyek esetében a magyar név mellett a ma érvényes helységneveket is feltüntettük. Az információ bőség és a terjedelmi korlát kettős szorítása miatt egy-egy (mégolyan fontos) lelőhely említésére is csak 1-2 mondatot fordíthattunk. Az ábrák néhány legfontosabbnak ítélt telepegyüttes földtani térképe, szelvénye és teleptani modellje révén mutatták be az ismeretek bővülését és az értelmezés fejlődését. Néhány általunk legjelentősebbnek vélt olyan személy nevét is kiemeltük az egyes időszakokban, akik véleményünk szerint a legfontosabb alakítói voltak a mindenkori szakmai tudásunknak. Az összes válogatásunk szubjektiv volt, amit a ma aktív szakemberek három generációját képviselő társszerző csapat önellenörző képessége útján reméltünk kordában tartani.</p> János Földessy, Ferenc Molnár, Lóránt Biró Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2564 k, 14 júl 2020 07:22:16 +0000 Visszapillantás a transzmissziós elektronmikroszkópia (TEM) módszerek ásványtani és földtani alkalmazásának hazai történetére (1970–2020) https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2655 <p>Az anyagvizsgálati eszközök és módszerek alkalmazása terén a TEM uralkodóvá vált a természettudományok orvosbiológiától meteoritikáig terjedő skáláján. Nincs egyetlen olyan módszer sem, amely nagyobb mértékben növelte volna ismereteink minőségét és mennyiségét az anyagok szerkezetéről, összetételéről, egymással való kapcsolatairól, elektromos és mágneses tulajdonságairól, mindezek változásáról a legnagyobb tér- és időbeli fölbontás mellett, mint a TEM. Az itt dokumentált történet az ásványtani TEM-vizsgálatok hazai eseményeinek összefoglalása.</p> István Dódony Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/2655 k, 14 júl 2020 07:41:25 +0000 Események, rendezvények, személyi hírek, könyvismertetések https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/3782 <ul> <li>Beszámoló a Vaskapu Geoparkban tartott IAH CEG 4. Konferenciáról és geotúráról</li> <li>XXI. Székelyföldi Geológus Találkozó, Szováta, 2019. október 24–27.</li> <li>Beszámoló a 2019. évi Kókay Napok rendezvényről</li> <li>NosztalGEO 2019, Szeged</li> </ul> Tibor Cserny Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/3782 k, 14 júl 2020 21:12:57 +0000 A Magyarhoni Földtani Társulat 2019. évi rendezvényei https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/3783 Ágnes Krivánné Horváth Copyright (c) 2020 Földtani Közlöny https://ojs3.mtak.hu/index.php/foldtanikozlony/article/view/3783 k, 14 júl 2020 21:11:54 +0000