Fontes Iuris
https://ojs3.mtak.hu/index.php/fontesiuris
<p>A Fontes Iuris – mint az Igazságügyi Minisztérium 2015-ben útjára indult, negyedévenként megjelenő lapja – célja a tudomány és a gyakorlat közelítése a Minisztérium munkájában felmerülő tematikákon keresztül. A Fontes Iuris tudományos lapként működik: a szerkesztőbizottság két anonim bíráló javaslata alapján dönt egy adott tanulmány megjelentetéséről, ezáltal is biztosítva a szakmai igényességet.</p> <p>A folyóirat nemcsak a jogtudomány, hanem valamennyi jogászi hivatásrend képviselőinek a tudományos igénnyel kidolgozott közleményeit is publikálja.</p>Igazságügyi Minisztériumhu-HUFontes Iuris2416-2159Interjú Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel
https://ojs3.mtak.hu/index.php/fontesiuris/article/view/16135
<p>Interjú Tuzson Bence igazságügyi miniszter úrral.</p>Berta Petrasovszky
Copyright (c)
2024-06-172024-06-1792-4.56.10.51784/FI.2023.2-4.1Deák Ferenc és büntető szankciórendszerünk reformja
https://ojs3.mtak.hu/index.php/fontesiuris/article/view/16139
Tamás Soltész
Copyright (c)
2024-06-172024-06-1792-4.71510.51784/FI.2023.2-4.2Konfliktus és kompromisszum: Deák Ferenc és Lustkandl vitájának jogi és politikai dimenziói
https://ojs3.mtak.hu/index.php/fontesiuris/article/view/16143
Virág Herold
Copyright (c)
2024-06-172024-06-1792-4.162310.51784/FI.2023.2-4.3A hibás termékekért való felelősség új irányai
https://ojs3.mtak.hu/index.php/fontesiuris/article/view/16144
Bálint Bartl
Copyright (c)
2024-06-172024-06-1792-4.243110.51784/FI.2023.2-4.4A hatáskörmegosztás elve az Európai Unió külkapcsolatainak terén, különös tekintettel a nemzetközi egyezmények megkötésére
https://ojs3.mtak.hu/index.php/fontesiuris/article/view/16145
Balázs Károlyi
Copyright (c)
2024-06-172024-06-1792-4.313610.51784/FI.2023.2-4.5Gyermekek képmáshoz való joga az online térben
https://ojs3.mtak.hu/index.php/fontesiuris/article/view/16146
Gábor HulkóErzsébet Pék
Copyright (c)
2024-06-172024-06-1792-4.374110.51784/FI.2023.2-4.6Felsőbírósági reform Szlovákiában
https://ojs3.mtak.hu/index.php/fontesiuris/article/view/16147
Noémi SuriHajnalka Szinek Csütörtöki
Copyright (c)
2024-06-172024-06-1792-4.424810.51784/FI.2023.2-4.7Az uniós jogalkotási aktusok jogalapjának megválasztásával – beleértve az ún. rugalmassági klauzula, és a belső piaci jogalap alkalmazhatóságával – szemben támasztott feltételek az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában
https://ojs3.mtak.hu/index.php/fontesiuris/article/view/16148
<p>Az Európai Unió intézményei egy adott szakpolitikai területet csak akkor és olyan mértékben szabályozhatnak, amennyiben és amilyen mértékben az alapító szerződések a hatáskör-átruházás keretében erről rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió nem rendelkezik a saját hatásköreinek meghatározására vonatkozó hatáskörrel, ezért az Európai Unió intézményei által elfogadott jogalkotási aktusoknak pontosan meg kell jelölniük azt a jogalapot, amelyből a jogi aktus kötelező ereje származik. Az Európai Unió Bírósága nagy jelentőséget tulajdonít a jogalap helyes megválasztásának, a pontosan beazonosított anyagi jogi jogalapból ugyanis az eljárásjogi jogalap is következik, amely így hatással van az intézmények jogalkotási eljárásban való részvételének mértékére (ld. Európai Parlament döntéshozatali szerepe), illetve a Tanácson belüli szavazásra alkalmazandó szabályokra is (ld. minősített többség, vagy egyhangúság). Az Európai Unió Bírósága az anyagi jogi jogalap kifejezett nevesítésének hiányát kivételesen elfogadja, ha az anyagi jogi jogalap a jogalkotási aktus más elemei alapján meghatározható, azonban minden esetben megköveteli, hogy a jogalkotó a jogalap megválasztását olyan objektív elemekre alapítsa, amelyek bírósági felülvizsgálat tárgyát képezhetik. A jóhiszemű együttműködés kötelezettsége ezen felül megkívánja az intézményektől, hogy tartózkodjanak a jogalkotási javaslat olyan irányba történő „elferdítésétől”, amely meghiúsítaná a javaslat célkitűzéseinek elérését – márpedig az anyagi jogi jogalap valamely intézmény általi megváltoztatása, vagy kiegészítése ilyen irányba hathat. Az Európai Unió Bírósága egy másodlagos jogalap alkalmazását csak kivételes esetben fogadja el. A Bíróság főszabály szerint a „súlypontteszt” alkalmazásával állapítja meg a jogalkotási javaslat elsődlegesnek tekinthető összetevőjét, amelyhez az anyagi és az eljárásjogi jogalapnak is igazodnia kell. A másodlagos célhoz igazított önálló anyagi jogi jogalapot a Bíróság akkor nem fogadja el, ha e célok a jogalkotási aktus más rendelkezései hatékonyságának megvalósításához szükségesek, vagy, ha rendkívül korlátozott hatállyal rendelkeznek, amely tulajdonság a rendelkezések csekély számában is megmutatkozhat. Amennyiben azonban a jogalkotási aktus által követett célok összevetéséből az egyik, vagy a másik cél járulékos jellege nem állapítható meg, úgy az Európai Unió Bírósága kivételesen elfogadja több jogalap alkalmazását – kivéve, ha az anyagi jogi jogalapokból következő eljárási szabályok egymással összeegyeztethetetlenek. Ez esetben ugyanis a jogalkotási aktus szétbontása válik szükségessé. A másodlagos jogalapok többségükben érdemi szakpolitikai terület szabályozására adnak felhatalmazást, a Bíróság által kidolgozott feltételek mellett azonban az uniós jogalkotó olyan általános jogalapokra is támaszkodhat, mint a „rugalmassági klauzula”, vagy az ún. „belső piaci jogalap”. A rugalmassági klauzula új szakpolitika közösségi szabályozási hatáskörbe vonására nem alkalmazható, ugyanakkor e jogalapra – pl. a közös kül- és biztonságpolitika céljainak a közösségi pillér alá tartozó jogi eszközökkel történő megvalósíthatása érdekében is – jogi aktus alapítható. A belső piaci jogalap alkalmazását viszont csak szak-specifikus célkitűzések, mint a belső piac működését érintő, vagy a verseny érzékelhető torzulását eredményező nemzeti szabályozások közti eltérésekkel szembeni fellépés indokolhatja. Az Unió belső és külső cselekvéseire vonatkozó eljárások közti szimmetria megőrzése érdekében a Bíróság a jogalap megválasztásának a belső jogi aktusok vonatkozásában kidolgozott feltételeit a nemzetközi megállapodások megkötésének eseteire is alkalmazza. A Bíróságnak az Unió külső fellépése, valamint a vegyes megállapodások megkötése vonatkozásában kialakított ítélkezési gyakorlata ugyanakkor – a megállapodások elsődleges céljához igazodó anyagi jogi jogalapból következő eljárási és szavazási szabályok megkövetelése miatt – a tagállamok egymással, illetve az Unióval szembeni mozgásterének csökkentése irányába hathat.</p>Julianna Sára Traser
Copyright (c)
2024-06-172024-06-1792-4.495410.51784/FI.2023.2-4.8A játékfüggőség jelentésárnyalatai: a kóros szerencsejáték- és videojátékhasználatból fakadó társadalmi kihívások és jogi megoldások 2023-ban
https://ojs3.mtak.hu/index.php/fontesiuris/article/view/16149
Erika Csemáné VáradiRoland Lindt
Copyright (c)
2024-06-172024-06-1792-4.556410.51784/FI.2023.2-4.9A Királyi Curia szervezete és működése a reformkorban
https://ojs3.mtak.hu/index.php/fontesiuris/article/view/16150
Péter Sereg
Copyright (c)
2024-06-172024-06-1792-4.657010.51784/FI.2023.2-4.10A biztosítási intézkedés jogintézményének főbb sarokpontjai az adóvégrehajtási eljárásban
https://ojs3.mtak.hu/index.php/fontesiuris/article/view/16151
Aliz Móricz
Copyright (c)
2024-06-172024-06-1792-4.718010.51784/FI.2023.2-4.11Beszámoló a Deák 220 – Joggal a hazáért! című tudományos konferenciáról
https://ojs3.mtak.hu/index.php/fontesiuris/article/view/16152
Álmos Ungvári
Copyright (c)
2024-06-172024-06-1792-4.818310.51784/FI.2023.2-4.12Beszámoló – „A polgári jog kodifikációja: Értékelés, reformok, lehetőségek”
https://ojs3.mtak.hu/index.php/fontesiuris/article/view/16153
Márta Sarolta Deák
Copyright (c)
2024-06-172024-06-1792-4.848610.51784/FI.2023.2-4.13