FORDÍTÁSTUDOMÁNY

A mesterséges intelligencia használatának egyes szerzői jogi kérdései a fordításban

Balázs Bakó — 2024-12-11

2024. augusztus 1-jén hatályba lépett az Európai Unió mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendelete. Ez a világon az első olyan jogszabály, amely az MI átfogó szabályozását hivatott megvalósítani, reflektálva az MI gyors fejlődésében és egyre szélesebb körű használatában rejlő kihívásokra. Empirikus kutatások a fordítói szakmában is kimutatták az MI használatának terjedését (Eszenyi 2023), azonban ennek kifejezetten a fordítások szerzői jogára gyakorolt hatásának részletes elemzésével a hazai szakirodalom egyelőre adós maradt. A jelen tanulmány a nemzetközi, európai uniós és hazai szerzői jog fordítások szempontjából releváns alapfogalmai, története, jelenleg hatályos jogszabályi környezete, valamint a vonatkozó szakirodalom áttekintése mellett kitér az MI szerzői jogi megítélésére és a fordításban használt MI és a fordítók szerzőségének viszonyára. Az Európai Unió MI-rendelete az MI-t nem ruházza fel szerzőséggel, azonban a fordítási szolgáltatást nyújtók számára kötelezettségeket róhat. A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy az MI szerzőséggel történő felruházása jelenleg nem indokolt, a technológiai fejlődés jogpolitikai megítélése azonban bármikor megváltozhat, ezért fontos a fordítással foglalkozó szakemberek MI-jártasságának és (szerzői) jogi ismereteinek növelése, amely a jelen tanulmánynak is célja.

Mitől természetes a fordítás?

Péter Iván Horváth — 2024-12-11

A nyelvi közvetítés legtöbb művelője, oktatója és kutatója az ókor óta egyetért abban, hogy egy (jó) fordítás természetesnek hat. A természetesség fogalma azonban máig tisztázatlan, ráadásul a természetes eleve több nyelvészeti és fordítástudományi terminusnak is az eleme. Ez a tanulmány megvizsgálja az említett szakkifejezéseket, majd a természetességet egyrészt a független, másrészt a fordított szövegek tulajdonságaként. Ezután áttekinti a természetesség néhány fordítástudományi megközelítését, és arra keresi a választ, hogy a természetesség mikor kívánatos, illetve a hiánya mikor nem tekinthető vétségnek. A leíró fordítástudomány tartózkodik az olyan rosszalló minősítésektől, mint amilyen az erőltetett, a fordítás ízű, a kényszeredett, a nyakatekert stb., és emiatt mellőzi is a természetesség meghatározását. A téma empirikus kutatásának ösztönzése érdekében a tanulmány bemutat egy tolmácsjelöltekkel végzett blattolási gyakorlatot és ennek részeként több olyan célnyelvi megoldást, amelyet a szerző természetellenesnek ítélt meg.

A metaforikus (újra)keretezés mint fordításelemzési kategória

Péter Csatár — 2024-12-11

A metafora fordításának kutatása hosszú ideig a mikroszintű fordítói döntések tipologizálására irányult. A tanulmány a fogalmi metaforaelmélet és a keretezés fogalmának összekapcsolásával bevezeti a metaforikus újrakeretezés fogalmát mint fordításelemzési kategóriát, és példaelemzéssel szemlélteti a fogalom használhatóságát. Kimutatja, hogy a mikroszintű döntések gyakran kapcsolódnak makroszintű stratégiákhoz, és így magyarázhatóvá válnak olyan jelenségek, mint a forrásnyelvi nem metaforikus kifejezések célnyelvi metaforikus fordítása is.

Provence-i kultúraspecifikus kifejezések fordítása nyelvek és szemiotikai rendszerek között

Gerda Karádi — 2024-12-11

E tanulmány folytatja a korábbi esettanulmányom (Karádi 2024) gondolatvezetését, továbbra is a következő kutatási kérdésre keresem a választ: összefüggenek-e a kultúraspecifikus kifejezések átültetése során alkalmazott stratégiák és átváltási műveletek a fordítási móddal? Ehhez Marcel Pagnol először 1962-ben publikált, Jean de Florette című regényében (ugyanezen címmel magyarra fordította Hricó Gabriella 1999-ben) és annak filmadaptációjában (franciául: Jean de Florette; magyarul: A Paradicsom…, rendezte Claude Berri, a magyar szinkront Borbarát Bernadett készítette) fellelhető kultúraspecifikus kifejezések fordítását elemeztem. Az elemzéshez és kategorizáláshoz ezúttal is Pedersen (2005) modelljét választottam, hiszen e taxonómia segítségével pontosan illusztrálhatók a regényben és a filmadaptációban jellemzően alkalmazott átváltási műveletek, továbbá a honosító és idegen ízeket megőrző stratégiák (Venuti 1995) aránya is jól vizsgálható. A kutatás célja a regényből és filmből vett példákon keresztül bemutatni a választott fordítási módszereket, műveleteket, stratégiákat és a megjelenő tendenciákat francia–magyar nyelvpárban, főként a Provence-ban használatos, a területre jellemző, kulturálisan kötött kifejezéseken keresztül.

Karl May Der Schatz im Silbersee című regényének adaptációiról és fordításairól

Tünde Nagy — 2024-12-11

A tanulmány Karl May Der Schatz im Silbersee inter- és intralingvális könyvadaptációit és fordításait vizsgálja. Betekintést nyújt a német nyelvű adaptációkba, valamint a magyar fordításokba és átdolgozásokba. A két német kiadás (1930, 1952) között több különbség is megfigyelhető, amelynek oka a feltételezett célközönségben (is) keresendő: az 1930-as kiadás, akárcsak az eredeti, fiatal felnőtteket szólít meg: erre utalnak a Karl May stílusára jellemző (és ebben a műben megőrzött) bonyolult mondatszerkezetek és szókapcsolatok, a régies és emelkedett írásmód, az ismétlések, az idegen nyelvi (spanyol, indián, szász) elemek. A későbbi kiadás ezzel szemben gyermekek számára készült; ennek következtében egyszerűsödnek a mondatszerkezetek és szókapcsolatok, sok esetben feloldódnak az ismétlések, valamint helyenként modernizálással és konkretizálással találkozunk. A művet Szinnai Tivadar (1964), illetve Ossik János (2012) fordította magyarra – a célközönség gyermekek (Szinnai) és fiatal felnőttek (Ossik). Bár számottevő különbség van a két fordítás között, az alkalmazott fordítói stratégiák hasonlóak (mindkét fordításra jellemző a honosítás és idegenítés, és ebből adódóan a kihagyás, összevonás, betoldás és kompenzálás).

Műhelyriport a MANYE #transpub 2023-2024-es évad rendezvényeiről

Péter Csatár — 2024-12-11

A magyar fordítástudomány abban a szerencsés helyzetben van, hogy bővelkedik a szakmai információk áramlását, közzétételét lehetővé tevő tudományos fórumokban. A konferenciák, workshopok jelenléti találkozásai mellett az utóbbi években egy új forma, az online teret használó #transpub kötetlen formában ad teret a szakmai beszélgetéseknek. A koronavírus-járvány idején, 2020 decemberében indult rendezvénysorozat a fordítástudomány és tolmácsoláskutatás területéről válogat, népszerűsít új tudományos eredményeket, tudósít konferenciákról, rendezvényekről, és szervez műhelybeszélgetéseket egy-egy aktuális szaktudományos témáról az online térben.

BME INYK TFK Őszi Konferencia

Anett Bogácsi — 2024-12-11

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Idegen Nyelvi Központ Tolmács- és Fordítóképző Központja hagyományosan a fordítók és tolmácsok védőszentjének, Jeromos napjának környékén rendezi meg Őszi Konferenciáját, mely idén szeptember 27-ére esett.

Technological turn in translator and interpreter training

Piroska Szentirmay — 2024-12-11

A Fordítástudomány oldalain immár harmadik alkalommal számolhatunk be az olmützi Palacký Egyetem Amerikanisztikai Tanszékének Fordítási és Tolmácsolási Csoportja által rendezett Olmützi Fordítási és Tolmácsolási Fórumáról (Translation and Interpreting Forum Olomouc – TIFO), hiszen 2019 (Ugrin 2020) és 2022 (Szentirmay 2023) után a 2024-es konferenciaprogramban is szerepeltek magyar kutatók, idén a legnépesebb részvétellel, három hazai egyetemről is, az Eötvös Loránd Tudományegyetemről három, a Szegedi Tudományegyetemről három és a Budapesti Műszaki Egyetemről egy előadóval, összesen hat előadással.

Klaudy Kinga, Robin Edina, Seidl-Péch Olivia (szerk.) Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásmódszertanába II. Speciális rész

Csilla Dobos — 2024-12-11

2022-ben jelent meg az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszékének, valamint a MANYE Fordítástudományi Szakosztályának gondozásában a Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásmódszertanába I. Általános rész című tanulmánykötet, amelyet két év elteltével, 2024-ben követett a mű folytatása Bevezetés a fordítás és a tolmácsolás kutatásmódszertanába II. Speciális rész címmel.

Sárosi-Márdirosz Krisztina Jogi és hivatalos nyelvi terminológia fordító szakos egyetemi hallgatók számára.

Noémi Fazakas — 2024-12-11

Sárosi-Márdirosz Krisztina, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatójának egyetemi jegyzete több szempontból is fontos vállalkozás.

Goron Sándor Az egyenértékűség formái William Shakespeare Julius Caesar című tragédiájának magyar nyelvű fordításaiban

Árpád Mitruly — 2024-12-11

Goron Sándor számottevő és értékes hozzájárulását olvashatjuk a magyar Shakespeare-tradíciót gazdagító Julius Caesar-fordításokról.

Csontos Nóra Szakszöveg-tipológia. Szakszövegtípusok vizsgálata társas-kognitív keretben

Ildikó Hargitai — 2024-12-11

„A munka társas-kognitív keretben, a szakszöveg fogalmát előtérbe állítva egy lehetséges szakszöveg-tipológia értelmezési keretének kidolgozására vállalkozik” – így határozza meg a szerző a Bevezetés első mondatában művének célját.

Summaries in English

Kinga Klaudy — 2024-12-11

Szerzői útmutató

Kinga Klaudy — 2024-12-11