FORDÍTÁSTUDOMÁNY

Érvényteleníti-e a gépi fordítás a fordításelméleteket?

Pál Heltai — 2025-06-13

A gépi fordítás színvonalának látványos javulása egy sor új kérdést vetett fel a fordítástudományban és a fordító-, illetve utószerkesztőképzésben. Érvényesek-e az eddig kidolgozott fordítási modellek és fordítástudományi fogalmak a gépi fordításra? Miben hasonló, és miben tér el a humán és a gépi fordítás? Fordítás-e a gépi fordítás? Megváltoztak-e a fordítás általános jellemzői? Megváltozott-e a kutatás a tárgya? Érvényesek-e a korábbi fordítástudományi elméletek a gépi fordításra? Kell-e fordító- és utószerkesztőképzésben fordításelméletet tanítani, és ha igen, milyen elméleti ismeretekre lehet szükségük a hallgatóknak? A jelen cikk irodalmi áttekintést nyújt ezekről a kérdésekről, és arra a következtetésre jut, hogy bizonyos fordításelméleti ismeretekre mind a leendő fordítóknak, mind a leendő utószerkesztőknek szükségük van. Egy konkrét példán keresztül mutatja be, milyen elméleti témák a legrelevánsabbak az oktatás szempontjából.

A polgári peres eljárás és a büntetőeljárás lépései a tolmács szemszögéből

Balázs Bakó — 2025-06-13

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2018. január 1-jei, továbbá a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 2018. július 1-jei hatálybalépése a bírósági tolmácsokat is érintő alapvető változásokat hozott a polgári peres és a büntetőeljárások szerkezetében és részletszabályaiban egyaránt. Ezeknek a változásoknak a bírósági tolmácsok szemszögéből történő részletes fel- dolgozásával azonban a jogi és a tolmácsolástudományi szakirodalom is adós maradt. A jelen tanulmány a terjedelmi korlátokra tekintettel szintén nem vállalkozhat a bírósági tolmácsolást szabályozó teljes hazai joganyag elemzésére, de segítséget kíván nyújtani a jelenleg hatályos polgári perrendtartási törvénynek és a büntető- eljárási törvénynek mint a bírósági tolmácsokra vonatkozó két legfontosabb eljárásjogi kódexnek a tolmácsolást érintő rendelkezései megértéséhez, elsősorban a hazai tolmácsképzésben tanulók és a kezdő bírósági tolmácsok számára. A polgári és a büntetőeljárások alkotmányos alapjainak, a nyelvhasználat jogának és a bírósági tolmácsok jogállására vonatkozó jogszabályoknak az áttekintése után a tanulmány a polgári peres eljárás és a büntetőeljárás szerkezetét, szakaszait, menetét ismerteti.

Az egészségügyi tolmácsolás helye a közösségi tolmácsoláson belül

Réka Rebeka Gabányi — 2025-06-13

A nyelvi közvetítésen belül a tolmácsoláskutatásban, a közelmúlt eseményeinek hatására, egyre aktuálisabb téma a közösségi tolmácsolás. A közösségi tolmácsoláson belül számtalan altípus létezik, mint például a bírósági, jogi, menekültügyi, hatósági és egészségügyi tolmácsolás. Jelen szakirodalmi áttekintés segítséget kíván nyújtani a kutatók számára azáltal, hogy elhelyezi az egészségügyi tolmácsolást a közösségi tolmácsoláson belül, feltárja, hogy milyen törvénykezések vonatkoznak rá Magyarországon, és rámutat, hogy mi a közösségi tolmácsok jelen- legi helyzete a régióban, illetve az országban.

Nem géppel fordítandó szakkönyvek fordítási kérdései

Júlia Dróth — 2025-06-15

A gépi fordítás gyors fejlődésére jellemző, hogy mire egy-egy szakmai cikk megjelenik, már sok minden megváltozik a szoftverek minőségét illetően, illetve az egyes fordíttatók és fordítóképző intézmények gyakorlatában is. Vajon a pillanatnyilag géppel nem fordítható, kreatív technikai tudást, illetve mély tartalmi megfontolásokat kívánó műfajok esetében is ilyen gyors változásra lehet számítani? Hogyan indokolhatjuk jelenleg azt a könyvkiadói hozzáállást, hogy igényes, több tudományterületre kiterjedő szakkönyveket ne fordítsuk géppel? Kiemelem a címben szereplő ’szakkönyvek’ kifejezést, hiszen sok más szakmai műfajra, például a gépi fordítással és utószerkesztéssel kiválóan fordítható útmutatókra, szakmai le- írásokra egyáltalán nem érvényesek a megfigyeléseim. Alapvető, hogy olyan fel- adatot adjunk a gépnek, amelyre alkalmas (Prószéky 2025), célszerű lenne tehát, ha képünk lenne arról, jelenleg mely szövegtípusok, műfajok fordítására használ- ható elfogadható eredménnyel. Írásomban felvázolok egy pillanatképet, amelyhez viszonyítva egy-két év múlva megvizsgálhatjuk: történt-e ezeken a területeken is előrelépés a gépi fordításban. Megfigyeléseim „korpuszát” angolról magyarra fordított szakkönyvek alkotják. A jelenségeket csoportosítom, és egy-egy példán keresztül bemutatom. Összegzésképpen a gépi fordítástól és a mesterséges intelligenciától kapott megoldások azt jelzik, hogy a gépi fordítás és a mesterséges intelligencia közös alkalmazásából sikeres fordítóprogramok születhetnek, és minden bizonnyal részben már meg is születtek. Jelenleg azonban szükség van a szakfordító biztos szaktudására, ebből következően a szakfordítók képzésre is.

A nyelvi közvetítők szakmai és tudományos háttere

Judit Olgyay-Fekete — 2025-06-15

A fordítástechnológia és a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatának terjedése mellett újfent felerősödött a dilemma, hogy szüksége van-e a fordítási gyakorlatnak a fordítástudomány elméleteire és kutatási eredményeire (Chesterman és Wagner 2002, Heltai 2023). Az Európai Fordítástudományi Társaság (European Society for Translation Studies, EST) 2015-ben végzett egy online felmérést arról, hogy a fordítástudománnyal foglalkozó kutatóknak van-e személyes tapasztalatuk a nyelvi közvetítés terén (Torres-Simón és Pym 2016). A kutatás eredményei, miszerint a fordításkutatók többsége gyakorló szakember is, adtak inspirációt, hogy hazánkban is elvégezzünk egy hasonló felmérést, azonban nem a fordításkutatókra összpontosítva, hanem a fordítópiacon jelenleg aktívan dolgozó fordítók és tolmácsok körében. Felmérésünk kérdőívét 178 részt- vevő töltötte ki. Elsődleges célunk az volt, hogy információt kapjunk a nyelvi közvetítők szakmai hátteréről, végzettségéről, szakmai tapasztalatáról, illetve a fordítástudományi kutatások és elméletek hasznosságáról alkotott véleményéről. Előzetes elvárásainkat megcáfolva a kapott válaszokból kiderült, hogy a gyakorló fordítók és tolmácsok fontosnak tartják a fordítástudomány és a szakma kapcsolatát, hasznosnak találják a kutatásokat, mivel az eredmények hozzájárulhatnak, hogy tudatosabban és hatékonyabban végezhessék a tevékenységüket.

Műhelytanulmány a María de Buenos Aires című opera szövegkönyvének magyar fordításáról

Péter Iván Horváth — 2025-06-15

A tanulmány a María de Buenos Aires című argentin opera szöveg- könyvének magyar fordításáról szól. A mű cselekménye igen szürreális, nyelvezete pedig több ponton homályos részben a rendhagyó mondatszerkezetek, részben a költői szóalkotások miatt, ezért a legtöbb anyanyelvű beszélő számára nehezen értelmezhető. Az itt elemzett rímtelen fordítást színházi felkérésre a jelen szerző készítette, elsősorban a szótagszám megőrzésére törekedve. Ehhez először is fontos volt különbséget tenni a nyelvtani és a verstani szótagok között. Mivel a magyar nyersfordítás jellemzően rövidebb lett a spanyol eredetinél, szinte mindenhol meg kellett növelni a szótagok számát, hosszabb (néha jelölt) szinonimákkal, nyelvtani hosszabbítással és betoldással. A terjedelem növekedése több esetben együtt járt a felstilizálással és a dúsítással. A fordítási problémák között a Buenos Aires-ben használt lunfardo szavak, a költő szóalkotásai, a reáliák és az argentin spanyol nyelvváltozat egyes jelenségei említhetők. Bár ez a magyar szöveg a nézők számára készült, ők a rendező döntése miatt végül nem olvashatták. Mivel csak az előadók vették igénybe a próbákon, akiknek elég lett volna egy elnagyolt prózai változat is, ez a fordítás funkcionális értelemben „túl jó”, azaz „rossz” lett.

Speciális helyzetek az igazságszolgáltatásban – gyermekek meghallgatása és megértése

Anett Bogácsi — 2025-06-16

A Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kara (NKE RTK) a Károli Gáspár Református Egyetemmel, az Országos Rendőr-főkapitánysággal (ORFK), Flandria Diplomáciai Képviseletével (A Belga Királyság Nagykövetsége‒ Flandria Képviselete) és az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálattal együtt rendezte meg az igazságszolgáltatás és a gyermekekkel történő kommunikáció témája köré szervezett interdiszciplináris konferenciát. Az egész napos eseményre az NKE és más egyetemek hallgatói mellett tolmácsok, rendőrök, pszichológusok, gyermekvédelmi szakemberek, bírák, kutatók és más, a gyermekjogok iránt elkötelezett érdeklődők érkeztek, hazai és külföldi intézményekből egyaránt.

Languages & The Media

Judit Sereg — 2025-06-16

2024 novemberében Budapesten rendezték meg az audiovizuális fordítás legnagyobb szakmai rendezvényét, a Languages & The Media konferenciát. A kétévente megrendezésre kerülő eseménynek eddig Berlin adott otthon, a helyszínváltásra azért került sor, mert a korábbi szálloda óriási akváriuma 2022 decemberében szétrobbant – erre több előadó is utalt a konferencia különböző időpontjaiban.

FIT for Market – Thriving in the Age of AI – Perspectives from professional associations, universities and the industry

Adrienn Biró — 2025-06-16

2024. november 29-én nemzetközi konferenciának adott otthont az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem (ELTE) Bölcséttudományi Karának (BTK) Fordító és Tolmácsképző Tanszéke (FTT). A FIT for Market – Thriving in the Age of AI – Perspectives from professional associations, universities and the industry című konferenciát a Regional Centre Europe of the International Federation of Translators (FIT Europe), a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete (MFTE) és az ELTE BTK FTT közösen szervezte.

AI x AI: Artificial Intelligence for Augmented Interpreting

Csilla Szabó — 2025-06-16

Az Interpreting Europe 2025 konferenciát, amelyet korábban SCIC Unis néven ismertünk, 2025. február 6-án és 7-én rendezték meg Brüsszelben az Európai Bizottság Tolmácsolási Főigazgatósága, azaz a DG Interpretation (SCIC) rendezésében.

Heltai Pál: Bevezetés a fordítástudományba Posztgraduális szakfordítói képzések számára

Eszter Macsári Istvánné Szegedi — 2025-06-16

Heltai Pál Bevezetés a fordítástudományba. Posztgraduális szakfordítói képzések számára című monográfiája 2023-ban jelent meg a Károli Gáspár Református Egyetem és a L’Harmattan Kiadó gondozásában, a Károli Könyvek Monográfia sorozatának köteteként. A könyv kiadását a KRE BTK Fordítástudományi kutatócsoportja készítette elő, melynek korábban a szerző is tagja volt.

M. Pintér Tibor: A bibliafordítás tudománya Bibliafordításról nyelvész szemmel

Ildikó Bodnár — 2025-06-16

A Károli Gáspár Református Egyetem, a L’Harmattan Kiadó és a Hermeneutikai Kutatóközpont közös kiadványaként jelent meg 2023-ban M. Pintér Tibor A bibliafordítás tudománya – Bibliafordításról nyelvész szemmel című könyve.

Rebecca Tipton and Olgierda Furmanek: Dialogue Interpreting: A Guide to Interpreting in Public Services and the Community

Balázs Bakó — 2025-06-16

Rebecca Tipton és Olgierda Furmanek kézikönyve a dialógustolmácsoknak szánt segédeszközként hiánypótló műnek tekinthető a mű megjelenése óta eltelt közel egy évtizeddel is.

Zuzana Bohušová, Martin Djovčoš, Miroslava Melicherčiková (eds): Interpreter Training – Experience, Ideas, Perspectives. Dolmetschtraining – Erfahrungen, Ideen, Perspektiven

Dóra Behon-Görözdi — 2025-06-16

Az Interpreter Training – Experience, Ideas, Perspectives. Dolmetschtraining – Erfahrungen, Ideen, Perspektiven című, négy részből álló tanulmánykötet angol és német nyelven írt tanulmányokat közöl a tolmácsképzés különböző aspektusairól, javarészt cseh és szlovák szerzők tollából.

Albert Sándor: Filozófia – nyelv – fordítás

Nóra Nagy — 2025-06-16

Szemlátomást egyforma két könyv: lila borító, sárga betűkkel a szerző neve és a cím, a hátoldalon a szerző fotója is ugyanaz. Egy nyelvészeti, filozófiai, nyelvfilozófiai kutatásokban gazdag életpálya két állomása: a köztük eltelt tíz évben a hátlap ismertetője szerint a Szegedi Tudományegyetem professzorából professor emeritus lett, két magyar nyelvű könyve háromra, tanulmányainak száma több mint százról több mint százötvenre nőtt.

Antoine Berman: Az újrafordítás mint fordítási tér

Réka Rebeka Gabányi — 2025-06-16

Ennek az írásnak a témája: az újrafordítás, mint fordítási tér. A „tér” itt a befejezettség terét jelenti. Ebben a lényegénél fogva befejezetlen állapotban, amely a fordítást jellemzi, csak az újrafordításoknak van néha lehetőségük elérni a befejezettséget.

Summaries in English

Kinga Klaudy — 2025-06-16