FORDÍTÁSTUDOMÁNY

Aktuális etikai kérdések a tudományos publikálás folyamatában

Ágota Fóris — sze, 17 dec 2025 00:00:00 +0000

A tanulmány célja a kutatás etikai kérdéseinek tárgyalása, ezek áttekintése és összefoglalása a nyelvészet és a fordítástudomány területére összpontosítva. A kutatásetikai kérdéseket több minden helyezi újra középpontba. Például, hogy a publikálás szabályai az utóbbi években folyamatosan változtak, szigorodtak, egyre jobban szabványosított maga a folyamat és a publikációk formátuma is (pl. feltöltés online felületekre, OJS felületek alkalmazása, DOI-azonosítók használata). Az absztraktok és a tanulmányok szerkezete is egyre egységesebb. A magyar kutatóktól elvárt a rangos nemzetközi szintű periodikumokban való publikálás és a nyílt hozzáférésű publikációk. Új kutatási módszerek jöttek létre, új kutatási témák keletkeztek és váltak népszerűvé, az új technológiák (pl. mesterségesintelligencia-alkalmazások) használata is újfajta etikai kérdéseket vet fel. A kutatásmódszertan és a kutatásetika kérdései egyre nagyobb figyelmet kapnak a fordítástudomány területén is.

A tanulmány összegyűjti és ismerteti a legfontosabb kutatásetikai ajánlásokat, így a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az Európai Bizottság (European Commission) és az All European Academies (ALLEA) ajánlásait, valamint két felsőoktatási intézmény (ELTE, KRE) szabályzatait. Ezt követően az aktuális kutatásetikai kérdéseket tárgyalja a publikálás, a mesterségesintelligencia-alkalmazások és az adatvédelem területén, e tudományetikai kódexekre támaszkodva. Aktuális kérdéseket vet fel a nagy nyelvi modellek, elsősorban a generatív mesterséges intelligencia (MI) használatával kapcsolatban a kutatásban; például az útmutatók alapján ezeknek az eszközöknek a kutatásban történt felhasználását dokumentálni kell a publikációkban. Etikai kérdésekkel szembesülnek a szerkesztők és a lektorok a folyóiratok és kötetek szerkesztése, a pályázati eljárások bírálati folyamata, a tudományos minősítési eljárások során, ebben nyújtanak segítséget a Committee on Publication Ethics (COPE) honlapján található dokumentumok.

Betűszavak és fordításuk gyógyszeripari szakszövegekben

Olívia Seidl-Péch, Ildikó Hargitai — sze, 17 dec 2025 00:00:00 +0000

Majdnem pontosan 100 év telt el azóta, hogy a betűszavak megjelentek a magyar nyelvben és térnyerésük azóta is megállíthatatlan mind a köznyelvi, mind a szaknyelvi használatban. A tanulmány célja egyrészt a nyelvi redukcióval létrejött lexémák különböző taxonómiáinak áttekintése és lehetséges tipológiáinak bemutatása, másrészt funkciójuk és szerepük vizsgálata a szaknyelvi használatban. Az általános áttekintés után a szaknyelvek közül az orvosi kommunikációban járja körül a betűszavak szerepét, majd az orvosi ‒ és azon belül a gyógyszeripari kísérőiratok vonatkozásában ‒ tér ki a fordítási kérdésekre. A betűszavak kutatása kezdeteinek bemutatása után számba veszi a különböző szóalkotási módokat, amelyek során betűszavak vagy mozaikszavak jönnek létre, és kitér utóbbiak vitatott viszonyára is. Rendszerezi a típusaikat szófaji, keletkezési és helyesírási szempontból, beleértve a hatályos helyesírási szabályzat (AkH.) normáit is. A betűszavak funkciójáról, szerepéről és használatáról szóló fejezetben a tanulmány rávilágít ‒ többek között ‒ a nyelvi gazdaságosságra, az egységesítésre, sőt még az eufemisztikus kommunikációs szándékra is, azonban rámutat arra is, hogy ezek használatának lehetnek árnyoldalai is, például a betegkommunikációban a feloldás/definíció hiánya megértési kockázatot hordoz. Az orvosi szaknyelvben előforduló betűszavak fordításához három szempontot javasol: a kontextus- és szövegfunkció, valamint a nyelvi eltérések figyelembevételét, illetve a deskriptív fordítás, a betoldás vagy az összevonás szükségességét. Végezetül az orvosi szaknyelven belül speciális kategóriába tartozó gyógyszeripari kísérőiratok fordításával kapcsolatos hatósági előírásokat és elvárásokat tekinti át, valamint ismerteti a „Betűszavak táblázata kísérőiratokhoz” elnevezésű terminológiai adatbázist és a használatára vonatkozó hatósági ajánlásokat.

Képzés és gyakorlat: fordítók és tolmácsok a nyelvi közvetítői iparban

Edina Robin, Boglárka Fanni Tóth, Réka Rebeka Gabányi — cs, 18 dec 2025 00:00:00 +0000

Magyarországon ötven éve indult útjára a nyelvi közvetítők egyetemi szintű képzése az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az évforduló alkalmából az ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke átfogó kérdőíves kutatás keretében vizsgálta meg végzett hallgatóinak karrierútját, fordítóipari elhelyezkedését és az oktatással kapcsolatos visszajelzéseiket a fordítópiacon szerzett tapasztalataik tükrében. A diplomások státuszával és szakmai nehézségeivel kapcsolatos eredményekről korábbi cikkünkben már beszámoltunk (Robin, Gabányi és Tóth 2025), ezért a jelen tanulmány célja, hogy bemutassa a végzett hallgatók további visszajelzéseit a kapott képzéssel kapcsolatban, különös tekintettel a tanszék által nyújtott ismeretek fordítói piacon való alkalmazhatóságára. A beérkezett 381 válasz alapján megállapítható, hogy a végzett hallgatók többsége elégedett volt az oktatás eredményeként megszerzett tudással, és sikeresen el is tudott helyezkedni a nyelvi közvetítés területén – ugyanakkor a friss diplomások körében gyakorinak számít a pályaelhagyás, különösen a karrierjük első öt évében. A válaszadók aggodalmukat fejezték ki a megélhetéssel és jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban, különösen a technológia gyors fejlődése és a mesterséges intelligencián alapuló eszközök gyors terjedése miatt, ami az európai fordítói piac egyik meghatározó trendjévé vált (lásd ELIS 2025). A tanulmány eredményei hozzájárulhatnak a fordító- és tolmácsképző programok továbbfejlesztéséhez, megkönnyítve a hallgatók sikeres beilleszkedését a fordítóiparba, és elősegítve a szakma hosszú távú fenntarthatóságát is. A gyakorlati, piacközpontú elemek – specializációs lehetőségek, vállalkozási ismeretek és nemzetközi projekttapasztalatok – beépítésével a képzőintézmények jobban felkészíthetik a hallgatókat a szakma kihívásaira. Ezenkívül az alumni hálózatok, a posztgraduális továbbképzési lehetőségek és a szakmai szervezetekkel való együttműködés révén elősegíthető a hosszú távú elkötelezettség, javítva a diplomások rugalmasságát és alkalmazkodóképességét a gyorsan változó nyelvi iparágban.

Gépi fordítómotorok teljesítményének vizsgálata különböző szaknyelvi szövegek alapján

Lejla Borsiczki, Edina Robin — cs, 18 dec 2025 00:00:00 +0000

A digitális technológia, azon belül is a mesterséges intelligencia fejlődése és térhódítása olyan fordulatot eredményezett a fordítóiparban, amely gyökeresen átformálta a fordítói szerepeket és a fordítási munkafolyamatokat (ELIS 2025). A neurális hálózatokon alapuló fordítórendszerek immár olyan célnyelvi szövegek alkotására alkalmasak, amelyek pontosság, nyelvhelyesség és olvashatóság tekintetében felülmúlják elődjeiket, még a magyar nyelv viszonylatában is (Prószéky 2021, Laki és Yang 2022a). Nem meglepő tehát, hogy a fordítóipar szereplői és a laikusok körében is egyre elterjedtebbé vált az általános fordítómotorok alkalmazása a fordítási munkafolyamatokban (Sulyok 2023, ELIS 2025, Seresi 2025). Nem világos azonban, mely fordítómotorok milyen szakterülethez tartozó szövegek fordítására alkalmazhatók sikerrel. A jelen tanulmányban bemutatott feltáró kutatás célja annak vizsgálata, hogy eltér-e az általános neurális fordítómotorok teljesítménye szaknyelvi szövegek angol–magyar nyelvi irányú fordítása során. A kutatás négy általános neurális fordítómotor (Google Translate, DeepL Translator, eTranslation, Globalese) által produkált, eltérő doménekhez tartozó (társadalomtudományi, gazdasági, informatikai) célnyelvi szakszövegek vizsgálatát foglalja magában az MQM Core hibatipológiával végzett elemzések alapján (Lommel 2018). A fordított szövegekben azonosított hibák összegzése és a hibaértékek kiszámolása alapján megállapítottuk, hogy több szempontból is mutatkoznak különbségek a vizsgált fordítómotorok teljesítménye között. Ezeknek a fényében az az óvatos következtetés vonható le, hogy a korlátozottabban hozzáférhető, szűkebb közönségnek szóló általános neurális fordítómotoroknak sokkal intenzívebb betanításra és több doménspecifikus tanítóanyagra van szükségük, hogy elérjék a másik két, szabadon elérhető fordítómotor teljesítményét. Az eredmények iránytűként szolgálhatnak a fordítók számára az adott szakterület szempontjából optimális fordítómotor kiválasztásában, illetve rávilágíthatnak, hogy a különböző szaknyelvi rétegekbe tartozó szövegek közül melyek bizonyultak a legnagyobb kihívásnak az egyes fordítómotoroknak.

E-ink (e-tinta) eszközök a fordítás oktatásában

Réka Eszenyi, Boglárka Fanni Tóth, Franciska Van Waarden — cs, 18 dec 2025 00:00:00 +0000

Napjainkban a munka, a tanulás és a szórakozás terén egyaránt központi szerepet játszanak a modern technológia hardver- és szoftvereszközei: számítógépek, laptopok, tabletek és okostelefonok, valamint a különböző programok és alkalmazások. Ezek segítségével rendszereket szabályozunk, nyilvántartásokat vezetünk, szövegeket alkotunk, javítunk és idegen nyelvek között fordítunk. Tanulmányunk ez utóbbi tevékenység, a fordítás oktatására fókuszál felsőoktatási keretek között, és egy új, még kevéssé elterjedt eszköz, az e-ink tablet oktatási célú alkalmazhatóságát kívánja bemutatni. Az e-ink tablet mérete egy A4-es vagy B5-ös papírfüzethez hasonló, kijelzője pedig papírszerű tulajdonságokkal rendelkezik: tollal, több színnel írhatunk rá, és használata természetes, kézírást imitáló élményt nyújt, amely a papíron való jegyzetelés érzetét kelti. Képernyője szemkímélő, ugyanakkor nem fogynak el a lapjai, és a készülék számos oktatást támogató alkalmazással is rendelkezik. A hagyományos digitális eszközökhöz képest az e-ink tablet használata közben sokkal kevésbé terelődik el a felhasználó figyelme, így elősegíti az elmélyült, koncentrált munkát. Bár kézzel írhatunk bele, mint egy füzetbe, jegyzeteinket digitálisan szerkeszthetjük, rendszerezhetjük, és felhőalapú tárolással bármikor hozzáférhetünk más eszközökről is. Tanulmányunk célja, hogy feltárja az e-ink tablet fordításoktatásban hasznosítható funkcióit. Egy pilot fordítási feladat bemutatásával ismertetjük az eszköz oktatási alkalmazásának lehetőségeit, a hallgatók tapasztalatait és a fejlesztési irányokat. Eredményeinkkel arra szeretnénk ösztönözni a fordítást oktatókat és tanulókat, hogy próbálják ki ezt az innovatív eszközt, és ezáltal fejlesszék saját digitális írástudásukat.

Az újrafordítás gyakorlata és stratégiái − egy interjúkutatás tanulságai

Kamilla Noszlopi-Éltető — cs, 18 dec 2025 16:03:29 +0000

Az újrafordítás gyakorlatának és stratégiáinak vizsgálatában kiindulópontunk az a két kérdés, hogy mit nevezünk újrafordításnak, valamint hogy mi indokolja az újrafordítások létrejöttét. A szakirodalmi háttér áttekintése feltárja az újrafordítás meghatározásának kérdéseit, illetve körüljárja az újrafordítások létrejötte mögött húzódó különböző motivációkat, az indokokat, amelyek legitimálják az új fordítások születését. Bár a fordítástudatossággal (Kappanyos 2023) nem rendelkező olvasó nézőpontjából nehezen idokolható, hogy a mechanikusnak vélt fordítási folyamatot miért szükséges újra elvégezni, az újrafordítás hátterében öt különböző indokot térképezünk fel: hibák, kihagyások, túlfordítások előfordulása az előző fordításban; a fordítás öregedése; a forrásnyelvi szöveg változása; a mű váratlan sikere; végső soron pedig az az elképzelés, mi szerint minden generációnak újra kell fordítania klasszikusait. A szakirodalmi hátteret követően a pilotkutatás azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy milyen stratégiákat alkalmaznak a fordítók az újrafordítás során, illetve, hogy miben különbözik az újrafordítás folyamata az első fordítás megszületésétől. Az újrafordítás során alkalmazott stratégiák, munkamódszerek olyan területet képeznek, amely nem feltérképezhető csupán a célnyelvi szöveg vizsgálata révén. Ebből kifolyólag a tanulmányban prezentált interjúkutatás, a négy neves műfordítóval, Ádám Péterrel, Lőrinszky Ildikóval, Kiss Kornéliával és Jancsó Júliával készült interjú lehetőséget teremt arra, hogy reális képet alkossunk az újrafordítás folyamatáról, a szöveghűség mai elvárásairól, és a műfordítók előző fordításhoz fűződő viszonyáról, annak használatáról. Az interjúkutatás rávilágít arra, hogy a négy műfordító eltérő stratégiákat alkalmaz az újrafordítás munkafolyamatában, eltérő módokon használva az adott mű előző fordítását: míg egyes műfordítók egyáltalán nem használják az előző fordítást a saját munkájuk elkészítésében, addig más műfordító arról számol be, hogy az előző fordítás óriási segítséget jelent, hiszen kontrollszerkesztésre használható.

TransELTE 2025

Dóra Bajnógel, Lilla Varga — cs, 18 dec 2025 16:13:50 +0000

Az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke idén 27. alkalommal rendezte meg hagyományos fordítástudományi konferenciáját, amely a Professzionális és nem professzionális nyelvi közvetítés a mesterséges intelligencia korában címet kapta.

Nyelvhasználat és nyelvoktatás a mesterséges intelligencia korában. XXX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus

Rita Besznyák, Réka Dodé, Katalin Doró — cs, 18 dec 2025 16:25:39 +0000

A MANYE-Kongresszus 2025-ben 30. alkalommal került megrendezésre április 14-én és 15-én. Központi témája a nyelvhasználat és nyelvoktatás helyzete volt a mesterséges intelligencia korában. A Kongresszus 1991 óta évente, 2015 óta kétévente kerül megrendezésre. Az idei MANYE konferencia jubileumi alkalmat ünnepelt, ugyanis ez volt a 30. kongresszus, ahol a magyar alkalmazott nyelvészek és nyelvtanárok összejöhettek az addigi eredményeiket bemutatni, megtárgyalni és kapcsolatokat ápolni. Többek között a kerek évforduló miatt is külön öröm volt,
hogy a kongresszust – a 2015-ös kolozsvári konferencia után immár második alkalommal – egy határon túli város egyetemén, az eszéki Josip Juraj Strossmayer Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán rendezték meg.

Xiangdong Li: Mapping the Research Landscape of Interpreter and Translator Education Current Themes and Future Directions

Tímea Kovács — cs, 18 dec 2025 16:45:34 +0000

A kötet célja szisztematikusan feltárni és bemutatni, hogy a fordítás- és tolmácsoktatás területén melyek a releváns kutatási témák, és melyek lehetnek a jövőbe mutató kutatási irányok. A kötetet tizenkét fejezetre osztotta a szerző a fordítás- és tolmácsoktatás legfontosabb témakörei alapján.

Drahota-Szabó Erzsébet: Fordíthatóság, fordíthatatlanság és ami közötte van. A kultúraspecifikus nyelvi elemek átültetéséről

Kamilla Noszlopi-Éltető — cs, 18 dec 2025 16:49:32 +0000

Drahota-Szabó Erzsébet Fordíthatóság, fordíthatatlanság és ami közötte van című, A kultúraspecifikus nyelvi elemek átültetéséről alcímet viselő kötete 2015-ben jelent meg Szegeden, a Grimm Kiadó gondozásában. A művet Albert Sándor lektorálta, akinek munkássága, fordításelmélettel kapcsolatos írásai (Albert 2003, 2009, 2011, 2012), és az állandósult kifejezések fordítási problémáiról született munkája (Albert 2013) Drahota-Szabó Erzsébet kultúraspecifikus nyelvi elemek fordításáról szóló, jelen recenzióban ismertetett művében is jelentős elméleti alapot nyújtanak.
A szerző a mű bevezetőjében is köszönetet mond Albert Sándornak, aki figyelmét a legfontosabb kérdésre irányította: „Mit profitál ebből a könyvből a fordítástudomány?”

Summaries in English

Kinga Klaudy — cs, 18 dec 2025 16:57:30 +0000

Abstracts

Útmutató szerzőinknek

Kinga Klaudy — cs, 18 dec 2025 17:01:05 +0000

Útmutató