Hadtudomány

Nyugat-Európa: atom-triumvirátus az idők végezetéig?

2024-09-20T08:30:31+00:00

A szerző az atomfegyverek fejlesztésével, elhelyezésével kapcsolatos globális problémák keretében, az európai USA nukleáris jelenléttel összefüggésben, amerikai vezető politikusok atomleszerelési érveléseire utalva, Európa komplex atompolitikáját mutatja be. Az alább közölt
cikkben az amerikai atomfegyverek európai jelenlétének politikai és katonai célszerűségérõl vallott nézetekből kiindulva az angol–francia atompotenciállal kapcsolatos fejleményeket és véleményeket foglalja össze.

A katonai stratégiák változásai és fejlődésük lehetséges irányai

2021-05-28T18:33:04+00:00

A szerző a hadtudomány és a fegyveres küzdelem elméletében végbement változásokra hivatkozva vázolja a katonai stratégia tárgyát és tartalmát, majd bemutatja az Amerikai Egyesült Államok és az Oroszországi Föderáció katonai stratégiájának új elemeit, a két nagyhatalom fegyveres erői fejlesztésének főbb irányait. A tanulmány zárórészében, a katonai konfliktusok jellegéből kiinndulva, utal néhány olyan, a katonai erők alkalmazásával kapcsolatos kérdésre, problémára, amellyel a hadtudomány kutatóinak a jövőben foglalkozniuk kell.

Nemzetközi erőközpontok a 21. század elején

2021-05-28T18:36:52+00:00

Ez a cikk egy – az interneten is olvasható – hosszabb lélegzetű tanulmány rövidített, részben aktualizált és átdolgozott változata, amelynek eredetijét a Hadtudomány 2007. évi pályázata ihlette. A szerzők célja a hidegháború utáni globális biztonságpolitikai struktúra jelenkori változási tendenciáinak bemutatása, különös tekintettel az olyan nagyhatalmi erőközpontok újbóli felemelkedésére, mint Oroszország és Kína. Az új, többpólusú elrendeződés alakulásának nemcsak tárgyilagos (és passzív, kívülálló) tanúi, hanem – a NATO és az Európai Unió tagjaként – érintett résztvevői, aktív szereplői is vagyunk. Ezért is különösen izgalmas feladat a tendenciák felvázolása a döntéstámogatásban nélkülözhetetlen korszerű erőviszony-számítási módszerek alapján.

A hivatásos hadsereg – a közszféra gazdasági szubjektuma

2021-05-28T18:54:44+00:00

A cikkben a szerző, aki a Brünni Nemzetvédelmi Egyetem Közgazdasági és Menedzsment fakultásának munkatársa a hadsereg vállalatszerű mûkűdésének elméleti alapjait vizsgálja. Ez a kérdés nálunk bizonyos mértékig túlhaladottnak tekinthető, azonban az államháztartás/költségvetési gazdálkodás újra szabályozása előtt, az állami vagyonnal való gazdálkodás részletszabályainak megalkotása során indokolt, hogy újra körüljárjuk azt.

Az öngyilkos terrorizmus a gyengék fegyvere

2021-05-28T19:00:55+00:00

Személyiség-lélektani szempontok mentén vizsgálódásom tárgyát képezi az öngyilkosság, valamint ugyancsak a pszichológia szemüvegén keresztül összehasonlításra kerülnek a hagyományos terrorista és az öngyilkos merénylő személyiségjegyei.

Az MHTT pályázati felhívása a 2008. évre

2021-05-28T19:03:00+00:00

A katonai gondolkodás új irányzatai

2021-05-28T18:40:38+00:00

A szerző, ismert filozófusok, történészek és katonai teoretikusok műveire támaszkodva áttekintést ad a válságok és a háborúk okairól és jellemző sajátosságairól, miközben keresi a konfliktusok forrásait az emberi gondolkodásban. Elemzi a kölcsönös kapcsolatokat a biztonságegyes szektorai között, különös tekintettel a katonai erő alkalmazásának jogszerűségére, céljaira és hatékonyságára. A katonai gondolkodás terén bekövetkezett változások bemutatásaután ismerteti a nem háborús műveleteknek az alapelveit az új körülmények között és utal azokra az ismeretekre és eljárásokra, amelyek elengedhetetlenek a tisztek számára a gyökeresen átalakult biztonsági és stratégiai helyzet megértéséhez.

A kritikus infrastruktúrák védelme információs támadások ellen

2021-05-28T18:43:54+00:00

Napjainkban a fejlett társadalmak egyre nagyobb mértékben függenek a különböző (energetikai, kommunikációs, informatikai, közlekedési, ellátási, stb.) infrastruktúráktól, így a társadalmi, gazdasági és hétköznapi élet működési folyamatai, biztonsága így egyre inkább veszélyeztetettek a legfontosabb – kritikusnak nevezett – infrastruktúrák működésének, szolgáltatásainak megszakadása esetén. A szerző e tanulmányban elemzi a kritikus infrastruktúra védelem egyes alapfogalmait, rámutat a fogalomhasználat problémáira; vizsgálja a kritikus infrastruktúra védelem újszerűségét és az információs támadások specifikumát; végül bemutatja a kritikus infrastruktúrák információs támadások elleni védelme és a védelmi szféra közötti viszonyrendszer egyes összefüggéseit.

Távlatos gondolkodás – a korszerű rendőrség alapja

2021-05-28T18:57:57+00:00

A dolgozat az MHTT 2007.évi pályázatára készített, I. díjban részesített írás erõsen rövidített változata. Áttekinti a magyar rendőrség elmúlt húsz esztendejét. A diszfunkcionális működés egyik okaként a távlatos gondolkodás hiányát jelöli meg. Ez azt is jelenti, hogy stratégiával, koncepcióval a magyar rendőrség nem rendelkezik, ezért nagyon nehéz véghez vinni a rendőrség modernizációját. A kitekintés előõsorban az angolszász gyakorlatra fókuszál (Nagy-Britannia, USA), azzal, hogy azt hazai viszonyainkra alkalmazzuk. A szerző szándéka a vitára ingerlés – nemes értelemben vett – provokáció, mert vallja: a rendőrség az egész
társadalom ügye, nemcsak a testületé.

A hadtudomány magyar iskolájának két évszázados históriájáról

2021-05-28T18:01:27+00:00

A Hadtudományi Bizottság elnöke bevezető elõadásában felvázolta a hadtudomány magyar iskolája 200 éves történetének főbb állomásait, méltatta a 125 éve megalakult Hadtudományi Bizottság munkáját, hangsúlyozta a hadtudomány és a honvédelmi közgondolkodás fontosságát és utalt arra, hogy a hadtudomány és az iskola egységének megtestesítője ma a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem.

Katonai felsőoktatás 1947 – 2007

2024-10-19T06:25:51+00:00

A ZMNE volt rektora a magyar katonai oktatás második világháború utáni, több mint félévszázados – 1947– 2007 – fejlõdésének fontosabb állomásait (Honvéd Akadémia, Hadi Akadémia, Honvéd Petõfi Tiszti Akadémia [Intézet], Sztálin Politikai Tiszti Akadémia, majd ZMKA, ZMNE, közben különbözõ szintû és témájú tanfolyamok) eseményeit villantja fel és végigkíséri a képzés szervezeti és tematikai korszerûsítésének folyamatát.

A Nemzetvédelmi Egyetem jelene és jövője a felsőoktatás reformfolyamatában

2021-05-28T18:26:45+00:00

A ZMNE oktatási rektorhelyettese elõadásában, a hadtudomány magyar iskolájának tapasztalatait, a nemzeti tisztképzés helyzetét, NATO-kapcsolatainkat, a Szövetség elvárásait, nem utolsó sorban a hazai lehetõségeket, igényeket és kihívásokat figyelembe véve felvázolja az intézmény fejlõdésének perspektíváit (szakmaiság, minõség, képességmegtartás, nyilvánosság…), a hazai és a nemzetközi együttmûködés feladatait és területeit.

A hadsereg szervezeti kultúrája és a szabadidős művelõdés

2021-05-28T18:46:59+00:00

A szerző cikkében az eljárás (védés) elõtt álló disszertációjának a fenti téma vizsgálatára alapozott kutatások eredményeit, főbb gondolatait összegzi. Bemutatja, hogy a szervezeti kultúra hogyan illeszkedik napjaink multikulturális rendszerébe, s mindebben a szakmai és a szabadidős mûvelõdésnek milyen szerepe van, melyek a feladatai, eszközei és módszerei.

Integrálódni az élethosszig tartó tanulás folyamatába

2021-05-28T18:50:29+00:00

A szerző a cikk elsõ részében rámutat arra, hogy a globalizáció egy szükségszerû társadalmi folyamat, a technika fejlődésének új megjelenési formája, amely egyre nagyobb hatást gyakorol mindennapjainkra. Ezt követően, a szigorúan vett gazdasági racionalitás mellett, a téma humán vonatkozásaira is utalva, taglalja a humántőke gazdasági felértékelõdését és az élethosszig tartó tanulás, a kreatív társadalom megteremtésének lehetőségét. A cikk zárórészében a téma honvédségre vonatkozó részében hangsúlyozza, hogy a professzionális hadsereg bázisa a széleskörű ismeretanyaggal, tapasztalattal és a folyamatosan fejlesztett vezetõi készséggel rendelkezõ parancsnoki állomány.

A Varsói Szerződés és a Magyar Néphadsereg viszonyrendszerének néhány kérdése az 1960-as években

2021-05-28T17:52:19+00:00

Prof. Dr. Szabó Miklós nyá. altábornagyot, a ZMNE volt rektorát, egyetemi tanárt 2001. május 7-én a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, az Akadémia 177. közgyûlésén pedig 2007. május 7-én rendes taggá választotta. Az MTA IX. osztály 2007. december 13-án tartott ülésén, a „Katonai felsővezetők a diktatúrában (A levéltári források nem hazudnak!)”címmel nagy érdeklődéssel kísért székfoglaló előadásában, a kor hivatalos dokumentumaira támaszkodva a katona, a társadalom, a politikai hatalom és a Varsói Szerződés viszonyának sokoldalú kérdéseit vizsgálva számos az együttműködéssel, a Szerződés keretében kialakult hatalmi viszonyokkal, a nemzeti és a koalíciós érdekek érvényesítésével kapcsolatos problémát világított meg. Előadása záró részében dokumentumokra és ma élő tanúkra hivatkozva, tényeket felsorakoztatva hangsúlyozta: az MN minden szintjén a tábornokok és a tisztek többsége, mindenek előtt a hazát és a normálisabb, igazságosabb nemzetközi viszonyokat, – a lehetőségek függvényében arányosabb, igazságosabb szövetségesi képviselettel törekedett szolgálni. Az alábbiakban némi rövidítéssel közreadjuk a 40 éve szunnyadó fontos információkat tartalmazó székfoglaló előadást és dr. Harai Dénesnek, a ZMNE Társadalomtudományi Intézet igazgatójának az elmondottakat erősítő és a tények más összefüggéseire is utaló írását.

Halak a hálóban

2021-05-28T17:55:11+00:00