Hadtudomány

Tartalom jegyzék

Henrik Hegedűs — 2025-04-13

Az ukrajnai orosz invázió hatása az Európai Bizottság szerepére a védelmi ipar és a védelempolitika területein

Anna Molnár — 2025-04-13

A tanulmány célja, hogy bemutassa és elemezze az Európai Bizottság növekvő szerepét a védelmi képességek fejlesztésében. Az első részben áttekintem a Bizottságeurópai védelmi politikában betöltött szerepének elméleti hátterével kapcsolatos szakirodalmat. A második részben röviden bemutatom a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a közös biztonság- és védelempolitika területén zajló döntéshozatali folyamatokat. Az e fejleményeket alátámasztó külső tényezők tárgyalását követően az Európai Bizottság korábbi szerepét és annak változását fejtem ki a közelmúltbeli ukrajnai orosz agresszió után.

A határőrség vezetői állománya 1965-ben

Sándor Fórizs — 2025-04-13

A publikáció a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található statisztikai adatok alapján mutatja be a határőrség akkori vezetői állománya helyzetét, szolgálati idejét, beosztásait, iskolai végzettségét. A szerző nyomon követi 1950-től 1965-ig a vezetés összetételében bekövetkezett változásokat, képet ad a tiszti állomány helyzetéről, és bemutatja az országos parancsnokok váltását és a parancsnoki színvonal lassú stabilizálását.

Fejlesztési kihívások versus intézményesült szervezeti kultúra a haderőben

János Krizbai — 2025-04-13

A tanulmány a honvédségi fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódóan az intézményi megközelítés felhasználásával elemzi a szervezetfejlesztés lehetőségeit és akadályait a bürokratikus, hierarchikus szervezetekben. Kiemelt vizsgálati kérdés, hogyan tud az ilyen típusú szervezet a dinamikusan változó környezethez alkalmazkodni. KULCSSZAVAK: intézmény, intézményesülés, szervezetfejlesztés

Nemzetközi szabályozás szükségessége az autonóm fegyverekre

Ferenc Petruska — 2025-04-13

A mesterséges intelligencia (MI) katonai felhasználása, különösen az autonóm fegyverrendszerekben, jelentős jogi és etikai dilemmákat vet fel, többek között az emberi méltóság és a felelősségre vonhatóság tekintetében. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy e fegyverrendszerek rendszeresítése komoly kihívást támaszt az elővigyázatosság, a megkülönböztetés és az arányosság elvéhez való igazodás terén, jelentős aggályokat generálva az elszámoltathatósággal kapcsolatban. Az emberi felügyelettől teljesen mentes rendszerek növelik a kockázatokat, különösen a visszaélések lehetősége, illetve az autonóm fegyverek inherent kiszámíthatatlansága és a társadalmi elfogadottságuk hiánya miatt. Mesterséges intelligencia további katonai felhasználása, például hírszerzés és logisztika terén, viszont nem jelent megnövekedett kockázatot. Ezen túlmenően szabályozási hiányosságokat azonosított, amelyek aláhúzzák az átfogó nemzetközi szabályozás szükségességét. A tanulmány az emberi felügyelet fontosságát kiemelő magyar belső szabályozást is tárgyalja, pozitív jogi szabályozási példát mutatva a szabályozási törekvésekhez.

Koszovó és az igazságos háború elvei

Tímea Zsivity — 2025-04-13

A tanulmány a koszovói albánok és szerbek között kialakult fegyveres konfliktus rendezése érdekében végrehajtott 1999-es NATO-bombázás kapcsán felmerült etikai és jogi kérdéseket vizsgálja, az igazságos háború elmélete tükrében. A konfliktus hátterében Koszovó többségi albán lakosságának elszakadási törekvése, a szerb hatóságok által alkalmazott erőszakos elnyomás és az etnikai tisztogatás miatti nemzetközi figyelem állt. Az írás a NATO beavatkozás jogosságát, az alkalmazott katonai eszközök arányosságát, továbbá azok társadalmi-gazdasági, politikai hatásait elemzi. A koszovói beavatkozás kapcsán felmerül a kérdés, hogy a nemzetközi jog és az igazságos háború elmélete mennyire alkalmazható a mai globális kihívások és konfliktusok fényében. A koszovói események azt mutatják, hogy a modern háborúk és fegyveres intervenciók céljai gyakran túlmutatnak a klasszikus területi és politikai megfontolásokon, s a nemzetközi biztonság, valamint a humanitárius indokok központi szerepet kapnak. A tanulmány rámutat arra, hogy az 1999-es NATO beavatkozás jogi és morális megítélése vegyes, és figyelmeztet a modern katonai beavatkozások szabályozási és etikai dilemmáira.

Küldetésalapú vezetés vs. szervezetikultúra-váltás

István Hajnal — 2025-04-13

A 21. századi hadviselés bebizonyította, hogy köszönhetően a technikai fejlődésnek, gyors és azonnali döntésekre van szükség a kitűzött katonai célok elérése érdekében. Nem csak a magasabb parancsnokságok (stratégiai, hadműveleti) szintjén, hanem harcászati szinten is szükség van olyan vezetõkre, parancsnokokra, akik tisztában vannak az elérendő, akár a stratégia céllal is, és képesek azonnali döntést hozni a harcmezõn. Manapság nincs idő arra, hogy az elöljáró döntésére várjunk egy elõre nem látott akadály elõtt, ezáltal elveszítve a kezdeményezést. Ez az új vezetési forma azonban nagyfokú bizalmat és szakmai tudást feltételez a beosztottak irányába, ezáltal nagyobb döntési és mozgási szabadság áll a rendelkezésükre. A jelenlegi katonai kultúrában a küldetésalapú vezetés még nem terjedt el, hiszen a merev struktúrához képest szemléletváltást igényel, amit már a katonai oktatás során kell és érdemes elsajátítani.

Egy német területvédelmi zászlóalj útja Königs Wusterhausentõl Budapestig

Gábor Kohlrusz — 2025-04-13

A budapesti csatában részt vevő kisebb német alakulatok története – nagy részben az elsődleges források hiánya miatt – alig ismert. A fővárosban bekerített vagy épp ott létrejött alakulatok közül az olyan kis egységek, mint például a 26. különleges rendeltetésű járőr csoport vagy a légierő 85. gyalogzászlóaljának az ostrom alatti tevékenysége szinte ismeretlen. Néhány ilyen kisebb alakulat története a budapesti csatában játszott szerepüktől függetlenül is rendkívül érdekes. Ilyen a német 318. területvédelmi zászlóaljé is, melyet alapvetően honi szolgálatra hoztak létre, de a háborús körülményeknek megfelelően eredeti rendeltetésén túl, a különösen fontos objektumok őrzésétől a partizánvadászaton és az első vonalbeli szolgálaton át, a felmentő csapat és a záróosztag szerepéig minden „poszton” kipróbáltak. Az alakulat útja Königs Wusterhausentől a ZossenWünsdorf-i főparancsnokságon, a vinnicjai Führer-bunkeren és a Dnyipro menti harcokon át a iaºi-kisinyovi (Chiºinãu) katasztrófán keresztül vezetett a magyar fővárosig.

A hálózati nézőpont alkalmazásának megfelelősége a gazdaságpolitikai döntésekben a védelmi ipar esetében

István Pesti — 2025-04-13

A közgazdaságtani irányzatok között hosszú idő óta megoszlanak a vélemények, hogy az államnak milyen mértékig szükséges (vagy szabad) beleavatkozni a piaci, gazdasági folyamatokba. A megengedhető mérték nagysága egyben kijelöli az állam gazdasági szerepének határait és kereteit. E munka következtetése, hogy a hálózati nézőpont alkalmazásával jól modellezhetőek az állam feladatai a gazdaságpolitika egyes kérdéseinek és a gazdaság területeinek – mint például a védelmi szektor – elemzésénél.

30 éve alakult újjá a Hadtudományi Bizottság

László Kovács — 2025-04-13

A Magyar Tudományos Akadémia megalakulása, azaz 1825 óta folyamatosan a magyar tudomány kiemelkedő szervezete. Az már az Akadémia megalakulásakor felvetődött, hogy a tudományok művelése során a hadi tudományokkal is számolni kell, de sokáig ez a diszciplína szervezetszerűleg nem lehetett jelen az Akadémián. A kiegyezést követően azonban – bár néha csak részeiben, egyes területekkel –, mégis megjelent a hadtudomány. A második világháborút követően ismét hányattatott sorsra jutott e tudományág. Csak a rendszerváltás után, 1994-ben vált ismét lehetővé, hogy a hadtudomány újra saját szervezettel legyen jelen a tudományos élet legmagasabb szintjén. Az Akadémia IX. osztályának Hadtudományi Bizottsága a 30 éve történt újjá alapítása óta aktívan részt vesz a tudomány művelésében és a különböző tudományterületek hadtudománnyal kapcsolatos szinergiáinak megteremtésében. Jelen írás a Hadtudományi Bizottság 1994-es újjáalakítása óta eltel három évtized rövid bemutatására törekszik.

Security Index Yearbook

Laura Szilágyi — 2025-04-13

PÁLYÁZAT

Henrik Hegedűs — 2025-04-13

A Magyar Hadtudományi Társaság pályázatot hirdet egyének vagy szerzõi / kutatói
kollektívák számára tudományos tanulmányok megírására. A pályázat meghirdetésének
célja a tudományos tevékenység és a kutatás ösztönzése, a hadtudomány
iránt érdeklõdõk aktivizálása, publikálásra alkalmas, a gyakorlatban is hasznosítható
anyagok készítése.

A Hadtudomány folyóirat publikációs szabályzata

Henrik Hegedűs — 2025-04-13

Tisztelt Szerzőink!

Tájékoztatjuk Önöket arról, hogy a Hadtudomány című folyóirat csak más kiadványban még nem publikált, első közlésnek számító tanulmányt jelentet meg, amelyről a szerzőnek nyilatkoznia kell.