Völgyzárógátak földrengésbiztos tervezésének fejlődése – esettanulmányok

  • Illés Zsombor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Geotechnika és Mérnökgeológiai Tanszék
  • Nagy László Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Geotechnika és Mérnökgeológiai Tanszék
Kulcsszavak: Nagygátak, földrengésbiztos tervezés, talajfolyósodás, esettanulmányok, San Fernando gát, Zipingpu gát, Fujinuma gát

Absztrakt

A közlemény célja, hogy olyan esettanulmányokon keresztül mutassa be a gátak földrengésbiztos tervezésének fejlődését, ahol földrengés hatására a szerkezetek károsodtak vagy tönkrementek. Kijelenthető, hogy az ilyen esetek nagyon ritkák, egy völgyzárógát szakadása beláthatatlan következményekkel járhat. Ezen ritkán előforduló események (károsodás és tönkremenetel) részletes bemutatása segít megérteni a szeizmikus hatásokkal szembeni tervezési (méretezési) és kivitelezési hiányosságokat. Azon esetekben, amikor nem készült részletes tervezés szeizmikus hatásokra „back analízis” elvégzése tette lehetővé az események rekonstruálását, a tönkremeneteli mechanizmus megértését és a pontosabb biztonsági közelítés kidolgozását. Az egyik legtöbbet vizsgált eset 1971-ben a San Fernando gát károsodása, amikor a víztározó gátjának vízoldali rézsűje jelentősen sérült. Az egyetlen dokumentált gátszakadás pedig a Fujinuma gátnál történt 2011-ben a „nagy Tohoku” földrengés idején. A nemzetközi szakirodalom összefoglalásán alapuló tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a gátak dinamikus terheléssel, szeizmikus hatásokkal szembeni ellenállásához elengedhetetlen a földrengésbiztos tervezés, mely a kivitelezési kérdéseken át a szerkezeti kialakításon keresztül a komplex méretezési kérdéseket is magába foglalja. A konkrét számítási módszerekkel az Eurocode 8 és a szerzőpáros egy korábbi közleménye is foglalkozik.

Szerző életrajzok

Illés Zsombor, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Geotechnika és Mérnökgeológiai Tanszék

Illés Zsombor 1993-ban született Budapesten. Gimnáziumi tanulmányait Budapesten és Glasgow-ban végezte. 2012-ben nyert felvételt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karára, ahol 2018-ban Szerkezet-építőmérnök szakirányon szerzett MSc diplomát. MSc tanulmányai alatt egy évet Campus Mundi Ösztöndíjjal és doktoranduszként még egy évet az Instituto Superior Técnico-n (IST, Técnico Lisszabon) töltött. 2018 óta a Vásárhelyi Pál Doktori Iskola hallgatója, ahol témavezetője Nagy László. Fő kutatási területe a talajok térfogatváltozása, az árvízvédelmi töltések száradási repedései. A doktori kutatásának helyszíni méréseinek tervezésében és a kutatási eredmények hasznosulásában az ipari konzulense, Antal Örs segíti. A Magyar Geotechnikai Egyesület és a Magyar Hidrológiai Társaság tagja.

Nagy László, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építőmérnöki Kar, Geotechnika és Mérnökgeológiai Tanszék

NAGY LÁSZLÓ 1956-ban született Nyíregyházán, iskoláit Debrecenben végezte. Első diplomáját 1980-ban szerezte a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán. Ugyanott 1984-ben szakmérnöki vizsgát tett. Munkahelyei a vízügyi szakterülethez kapcsolódtak: Vízügyi Tervező Vállalat, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet, Országos Vízügyi Főigazgatóság. 2003 óta a Műegyetemen oktat, kutat. 2006-ban megvédte PhD disszertációját, kilenc évvel később habilitált. 2015-ben a geotechnika és az árvízvédelem határterületén végzett munkásságáért a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkereszt kitüntetését kapta. A Magyar Hidrológiai Társaság tagja, 2016 májusától a Hidrológiai Közlöny egyik szakszerkesztője.

Megjelent
2023-04-05
Hogyan kell idézni
IllésZ., & NagyL. (2023). Völgyzárógátak földrengésbiztos tervezésének fejlődése – esettanulmányok . Hidrológiai Közlöny, 103(1), 17-31. https://doi.org/10.59258/hk.10980
Rovat
Tudományos közlemények