Budapesten létesített vízáteresztő burkolatok vízáteresztő képesség változásának vizsgálata terepen végzett mérésekkel

Tímea Sztrausz; Tamás Ács; Bence Decsi; LAURA  VARGA

doi:10.59258/hk.11087

Strausz Tímea Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3
Ács Tamás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.
Decsi Bence Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3
Varga Laura Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3

Kulcsszavak: Vízáteresztő burkolatok, eltömődés folyamata, vízáteresztő képesség, kék-zöld infrastruktúra, városi vízgazdálkodás

Absztrakt

A vízáteresztő burkolatokat egyre gyakrabban alkalmazzák városi felületek burkolataként világszerte és hazánkban egyaránt, mivel a vízzáró felületek kiváltása hozzájárul az éghajlatváltozás okozta negatív hatások mérsékléséhez. A vízáteresztő burkolatok a csapadékvíz-gazdálkodást támogató kék-zöld infrastruktúra rendszerek egyik eszközeként segíthetnek a városi vízgyűjtőre lehullott csapadékvizek visszatartásában és a talajba való beszivárogtatásában, csökkentve ezzel a lefolyó csapadékvíz mennyiségét és javítva a helyi mikroklímát.

A vízáteresztő burkolatok egyik legfontosabb tulajdonsága a felszíni vízáteresztő képességük, amely az idő előrehaladtával az őket érő szemcsés (szennyező)anyagok hatására csökkenhet. A kutatás során 18 budapesti helyszínen végeztünk in-situ beszivárgás méréseket 2020-ban és 2021-ben öntött gumi, valamint műgyantával stabilizált szórt kavicsburkolatokon. A burkolatok kora és az áteresztő képességük között erős, exponenciális kapcsolatot találtunk, mely szerint a burkolatok vízáteresztő képessége évenként nagyjából megfeleződik. Mivel a mérési módszer típusa is hatással lehet a terepi mérések eredményére, ezért a mérések során kétfajta infiltrációs tesztet hasonlítottunk össze, szimpla és dupla gyűrűset. A két módszerrel mért vízáteresztő képesség között nem találtunk egyértelmű különbséget, azonban az azonos módszerekkel végzett, ismételt vizsgálatok esetében több, a mérés megbízhatóságát befolyásoló jelenséget és hatást is vizsgáltunk, úgymint: eltömődés, kimosódás, oldalirányú elszivárgás, térbeli heterogenitás.

Szerző életrajzok

Strausz Tímea, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3

STRAUSZ TÍMEA építőmérnöki oklevelet szerzett 2021-ben alapszakon, jelenleg infrastruktúra építőmérnöki mesterszakon folytatja tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Kutatási témája a vízáteresztő burkolatok felszíni vízáteresztő képességének vizsgálata.

Ács Tamás, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.

ÁCS TAMÁS okleveles építőmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének külső óraadója. Kutatási területei közé tartoznak a felszín alatti vizek mennyiségi kérdései, a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigényének meghatározása és a telített és telítetlen közegekben lejátszódó szivárgási folyamatok.

Decsi Bence, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3

DECSI BENCE okleveles infrastruktúra-építőmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének tudományos segédmunkatársa. Főbb kutatási témái a hidrológiai ökoszisztéma szolgáltatások térképezése, számszerűsítése, illetve a felszíni- és felszín alatti vizek kapcsolatának elemzése.

Varga Laura , Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3

VARGA LAURA a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének tudományos segédmunkatársa, okleveles infrastruktúra-építőmérnök. Fő kutatási területei: városi csapadékvíz-gazdálkodás, kék-zöld infrastruktúra rendszerek, lefolyás és hidrodinamikai szimulációk, csapadék leskálázás.