Felszíni vízbázis ivóvíz tisztítási technológiája

István Licskó; Dóra Laky

doi:10.59258/hk.11447

Licskó István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. https://orcid.org/0000-0002-4889-2058
Laky Dóra Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. https://orcid.org/0000-0002-7527-9910

Kulcsszavak: Felszíni víz, szennyezőanyagok, koaguláció és flokkuláció, derítés, eltávolítási technológiák

Absztrakt

A hazai vízkivétel jelentős része felszín alatti vízbázisokból történik; a felszíni vízből származó ivóvíz aránya Magyarországon csupán néhány százalék. Jelen tanulmány áttekinti, hogy a felszíni vizekben jellemzően milyen szennyezőanyagok fordulnak elő, majd bemutatja azok eltávolítására szolgáló technológiákat. A felszíni vizekben található szilárd állapotú szennyezőanyagok közül először a nagyobb, majd lépésről-lépésre az egyre kisebb méretű részecskék eltávolítására kerül sor. A rácsot (gerebet) követően kerül sor a dobszűrésre, majd homokfogókra vezetik a vizet. Rendkívüli szennyezések alkalmával sor kerülhet por alakú aktívszén adagolására, majd a következő technológiai lépés általában a koagulációt és flokkulációt követően a derítés. Ezen technológiák alkalmazása során a kolloid és kvázi-kolloid részecskék vegyszeradagolás segítségével ülepíthető méretűvé alakulnak át, majd ezt követően a derítő műtárgyakban megtörténik eltávolításuk. A következő technológiai lépés a finom fázisszétválasztás, mely során homokszűrőkön vezetik át a derített vizet. A technológia-közi fertőtlenítési lépések (klórgázzal, nátrium-hypoklorittal vagy ózonnal megvalósított fertőtlenítés) során képződő melléktermékek eltávolítása miatt a felszíni-víz tisztítási technológiáknak része kell, hogy legyen a granulált aktív szén adszorpció is. Erre a technológiai lépésre a klórozott szerves melléktermékek, valamint az ózonizálás során fragmentálódott szervesanyagok eltávolítása céljából van szükség. A tanulmányban bemutatásra kerül egy minta-technológiai sor is.

Szerző életrajzok

Licskó István, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.

LICSKÓ ISTVÁN CSc, okl. kémia-fizika szakos középiskolai tanár, környezetvédelmi szakmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karán a Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék címzetes egyetemi tanára. Fő szakterülete a víztisztítás (koaguláció-flokkuláció, szilárd-folyadék fázisszétválasztás, adszorpció aktívszén felületén, fertőtlenítés, nehézfém eltávolítás), a kémiai szennyvíztisztítás (foszfor és nehézfém eltávolítás) vízminőség-értékelés. A Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség, a Budapesti és Pest Megyei Mérnökkamara és a Magyar Kémikusok Egyesülete, valamint a Hidrológiai Közlöny és a Hírcsatorna szerkesztőbizottságainak tagja.

Laky Dóra, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.

LAKY DÓRA PhD, okl. építőmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karán a Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék egyetemi docense. Fő szakterülete a víztisztítás, ezen belül főként felszín alatti vizek tisztítási technológiáival foglalkozik (arzénmentesítés, vas- és mangántalanítás, melléktermékek képződésének problémaköre). A Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség, valamint a Hírcsatorna szerkesztőbizottságának tagja.