Paleolimnológiai módszerek alkalmazásának korlátai sekély állóvizek esetében

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.59258/hk.11449

Kulcsszavak:

Paleolimnológia, sekély állóvizek, heterogenitás, szubfosszilis, Cladocera

Absztrakt

Világszerte egyre inkább növekednek az aszályos időszakok, jelentősen csökkentek az állóvizeink vízszintjei. Paleolimnológiai vizsgálatok esetében az állóvizek üledékének tanulmányozása folyik, melynek segítségével a múltban lejátszódott folyamatok, illetve környezeti hatások elemzésére adódik lehetőség. Paleolimnológiai kutatások során, amikor az üledékben megőrződött szervezetek maradványait, beleértve a Cladocera maradványokat vizsgáljuk, a meder legmélyebb részéről szoktunk üledék mintát venni, mert a legmélyebb pontra sodródnak össze a maradványok. Hazánkban azonban a legnagyobb számban sekély vízterek fordulnak elő, így vizsgálatunk célja az volt, hogy megnézzük, sekély vízterek esetében célszerűbb lenne-e a több mintavételi pont kijelölése? A mintavételekre hat vízteret jelöltünk ki és mindegyik víztérből három mintát vettünk, úgy, hogy a mintavételi helyek legalább 75-100 m távolságban helyezkedjenek el egymástól. A medrekben a habitatok is hasonlóak voltak. Az eredmények azt mutatták, hogy egymástól 100 méteres távolságban lévő mintavételi ponton is különböző Cladocera egyedszámok és fajszámok azonosíthatók

Szerző életrajzok

Jakab Jázmin, Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Hidrobiológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

JAKAB JÁZMIN a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karán 2021-ben végzett biológus, szakdolgozatának keretein belül a természetes és mesterséges állóvizek üledékének összehasonlító elemzését végezte. 2021-től MSc hallgató a Debreceni Egyetem Hidrobiológia Tanszékének Hidrobiológus szakán. Főbb kutatási területe az eltérő trofitású holtmedrek Cladocera közösségének vizsgálata, illetve ezen közösségek abundanciájának és diverzitásának változása. A Magyar Hidrológiai Társaság tagja.

Böjthe Andrea Clara, Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Hidrobiológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

BÖJTHE ANDREA CLARA tanulmányait a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának Biológia BSc szakán 2021-ben fejezte be, ahol szakdolgozata témája a „Klímaváltozás világszinten” volt. Jelenlegi tanulmányait Hidrobiológus MSc szakon végzi, a Debreceni Egyetemen. Kutatási területe az ártereken kialakult holtmedrek Cladocera közösségének a vizsgálata. A Magyar Hidrológiai Társaság tagja.

Soltész Andor Gergő, Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Hidrobiológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

SOLTÉSZ ANDOR GERGŐ tanulmányait a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Biológia BSc szakán 2022-ben fejezte be. Jelenleg Hidrobiológus MSc hallgató a Debreceni Egyetemen. Kutatási területe az állóvízi zooplankton-közösségek vizsgálata, illetve a holtmedrek üledékében fellelhető Cladocera maradványok vizsgálata. Paleolimnológiai módszerekkel keresi a választ Cladocera-fajegyütteseinek időbeli változásaira. A Magyar Hidrológiai Társaság tagja.

Korponai János, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar, 6500 Baja, Bajcsy-Zsilinszky utca 12-14.

KORPONAI JÁNOS limnológus, egyetemi docens a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar, Vízellátási és Csatornázási Tanszék. A Magyar Hidrológiai Társaság tagja.

Gyulai István, Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Hidrobiológiai Tanszék, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

GYULAI ISTVÁN környezetkutató-ökológus, adjunktus a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karának Hidrobiológiai Tanszékén. A Magyar Hidrológiai Társaság tagja.

A Hidrologiai Kozlony 103_2 szama

Letöltések

Megjelent

2023-06-12

Hogyan kell idézni

Jakab, J., Böjthe, . A. C., Soltész, A. G., Korponai, J., & Gyulai, I. (2023). Paleolimnológiai módszerek alkalmazásának korlátai sekély állóvizek esetében. Hidrológiai Közlöny, 103(2), 46–51. https://doi.org/10.59258/hk.11449

Folyóirat szám

Évf. 103 szám 2 (2023)

Rovat

Tudományos közlemények