A mikroelem tartalom hatása a lakossági szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosíthatóságára
Absztrakt
Tápanyagtartalma miatt a települési szennyvíziszap a mezőgazdaságban jól hasznosítható anyagnak minősül. Ennek ellenére itthon a mezőgazdaság csak kis mértékben alkalmazza, amit részben a fertőzőképességével és a toxikus anyag tartalmával magyaráznak. Vizsgálataink során a települési szennyvíziszapok potenciálisan toxikus elem tartalmát vizsgáltuk annak meghatározása érdekében, hogy az mennyire korlátozza az iszap mezőgazdasági hasznosíthatóságát. Eredményeink azt mutatják, hogy amennyiben a szennyvíziszap kihelyezése a jogszabályoknak megfelelő módon (mennyiségi és minőségi megfelelés) történik, a legkedvezőtlenebb feltételeket és a legmeghatározóbb komponenseket vizsgálva is a talaj csak évtizedek, vagy akár évszázadok alatt terhelődik olyan mértékben nehézfémekkel, amelyek alapján a jelenlegi jogi szabályozás szerint maga is szennyezetté válik. Mindezek alapján a települési szennyvíziszapok megfelelő körültekintéssel végzett mezőgazdasági hasznosítása előnyös megoldásnak tűnik, bár ennek pontosításához ma már a szennyvíziszapokban lévő egyéb mikroszennyező anyagok mennyiségének meghatározása is szükséges.
Copyright (c) 2023 Gábor Gulyás, Gergely Kiss , Ádám Sinkovics, József Rádi , Endre Domokos , Árpád Kárpáti
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.