Using High-Resolution Aerial Monitoring Network methodology in a reed sample area on the Outer Lake of Tihany
Keywords:
HRAMN, wetland, Outer Lake of Tihany, remote sensing, orthophoto, model, monitoring
Abstract
Semi-natural ecosystems respond immediately and sensitively to small changes. As the anthropogenic effects are increasing, habitat mosaicism increases, which can lead to habitat degradation. For this reason, the conservation, protection and maintenance of wetlands should be a priority. The High-Resolution Aerial Monitoring Network (HRAMN) is capable of monitoring changes, including reed monitoring. The development of this method was justified by the rapid changes in the spatial structure of the landscape. The need to respond to these changes has necessitated the rapid and cost-effective survey of areas that are difficult to survey in difficult terrain. Orthophotographs with sub-centimetre detail allow the mapping of small areas of a few square kilometres economically. The land cover of the Outer Lake of Tihany has changed significantly in recent years, with homogeneous reed covering a large part of the lake surface. Six new categories have been added to the HRAMN wetland category system using the example of the lake.
References
Bakó G. (2019a). Nagy terepi felbontású és frekvenciájú légi felmérésen alapuló monitoring-hálózat kiépítési módszertana. Tájökológiai Lapok. 17(1). pp. 61-74. https://doi.org/10.56617/tl.3465
Bakó G. (2019b). Repülőgépes megfigyelőhálózat. Élet és Tudomány. 64(8). pp. 242-244.
Bakó G., Molnár Zs., Szilágyi Zs., Biró Cs., Morvai E., Ábrám Ö., Molnár A. (2020). Accurate Non-Disturbance Population Survey Method of Nesting Colonies in the Reedbed with Georeferenced Aerial Imagery, Sensors. 20(9). 2601. https://doi.org/10.3390/s20092601
Bakó G., Molnár Zs., Bakk L., Horváth F., Fehér L., Ábrám Ö., Morvai E., Bíró Cs., Pápay G., Fűrész A., Penksza K., Pácsonyi D., Demény K., Juhász E., Dékány D., Csernyava L., Illés G., Molnár A. (2021). Toward a High Spatial Resolution Aerial Monitoring Network for Nature Conservation – How Can Remote Sensing Help Protect Natural Areas? Sustainability. 1 (16). 8807. https://doi.org/10.3390/su13168807
Berényi A., Pongrácz R., Bartholoy J. (2021). Csapadékszélsőségek változása Európa déli alföldi régióiban az 1951-2019 időszakban. Modern Geográfia. 16(4). pp. 85-101. https://doi.org/10.15170/MG.2021.16.04.05
Czigány B., Pirkhoffer E., Balassa B., Bugya T., Bötkös T., Nagyváradi Gyenizse P., Lóczy D., Geresdi I. (2010). Villámárvíz mint természeti veszélyforrás a Dél-Dunántúlon. Földrajzi Közlemények. 134(3). pp. 281-298.
Demény K., Centeri Cs. (2012). A Gödöllői-dombság tájtörténeti elemzése katonai térképek alapján. VI. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged. Konferencia tanulmánykötete, pp. 155-164.
Dömötör D. (2011). Tihanyi-félsziget Külső-tavának hosszú idejű vízszintváltozásainak elemzése távérzékelt állományok retrospektív elemzésével. RS&GIS Távérzékelési, fotogrammetriai és térinformatikai szakfolyóirat I. 1 (1).
Dömötörfy Zs., Pomogyi P. (1997). A KBVR vegetáció-térképezés módszerei. Hidrológiai Közlöny. 77(1-2). pp. 48-49.
Dövényi Z. (szerk.) (2010). Magyarország tájainak kistáj katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.
Futó J., Vers J. (2014). A tihanyi Külső-tó. Élőhely védelem és helyreállítás a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. Élőhelyvédelmi füzetek 7., Prospektus Nyomda, Veszprém.
Fülöp S., Dömötörfy Zs., Pomogyi P. (2006). A mocsári növényzet állapotának GIS alapú térképezése a Kis-Balaton Védőrendszer Ingói-berkében. Földrajzi Értesítő. 55(1-2). pp. 37-51.
Gyenese T., Zlinszky A., Albert G. (2019). A Balatoni nádasok pusztulása és regenerációja a mederdinamika függvényében. Földrajzi Közlemények. 143. 3. pp. 197-209. https://doi.org/10.32643/fk.143.3.1
Havril T., Tóth Á., Mádlné Szőnyi J., Müller I., Simon Sz., Péntek Cs., Molson J. (2013). Tavak és felszín alatti vizek kölcsönhatásának vizsgálata terepi és numerikus szimulációs módszerekkel a Tihanyi-félszigeten. In: Ünnepi kötet Müller Imre professzor 75. születésnapja tiszteletére. ELTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézet, Budapest.
Kertész Á. (2010). Hogyan értékelhető a tájváltozás? In: Szilassi P., Henits L., (szerk.): Földrajzi Tanulmányok V., Tájváltozás értékelési módszerei a XXI. században, Tudományos konferencia és műhelymunka tanulmányai, JATE Press. pp. 125-134.
Konecsny K. (2015). Változások néhány dunántúli vízfolyás kisvízi vízjárásában. In: Szlávik L., Gampel T., Szigeti E.(szerk.) XXXIII. Országos Vándorgyűlés. Szombathely, 2015. július 1-3. Budapest, Magyarország: Magyar Hidrológiai Társaság (MHT). pp. 1-20.
Kozma-Bognár V., Szeglet P., Soós G., Pintér Á., Anda A., Pomogyi P. (2015). Kis-Balatoni vegetációk tér-idő változásának vizsgálata. Georgikon Journal. 19(1). pp. 23-28.
Marosi S., Somogyi S. (1990). Magyarország kistájainak katasztere II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest.
Molnár Zs., Góber E. (2020). Repülőgépes adatgyűjtés a fenntartható jövőért. Természettudományi Közlöny. 151(2). pp. 66-69.
Németh K., Martin U., Harangi Sz. (2001). Miocene phreatomagmatic volcanism at Tihany (Pannonian Basin, Hungary). Journal of Volcanology and Geothermal Research. 111(1-4). pp. 111-135. https://doi.org/10.1016/S0377-0273(01)00223-2
Pácsonyi D. (2023). A Kis-Szénás mintaterület. https://www.interspect.hu/NRMH/html/10.html (2023. május 23.)
Pácsonyi D., Bakó G. (2022). Az NRMH Módszertanának fejlesztése a Budai Sas-hegyen. Tájökológiai Lapok. 20(1). pp. 107-122. https://doi.org/10.56617/tl.3382
Pinczés P. (2023). Pilis-oldal erdőrezervátum és Pilis-Tető mintaterület. https://www.interspect.hu/NRMH/html/11.html (2023. május 23.).
Pomogyi P., Reskóné Nagy M., Szilágyi F. (2007). A Balaton és a Velencei-tó, valamint vízgyűjtőjük speciális monitoring hálózata kialakításának makrofita szempontjai. Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése. Tata 2007. július 4-5. p. 14.
Pomogyi P., Szalma E. (2006). A VKI szerinti makrofita minősítő rendszer leírása. https://enfo.hu/sites/default/files/Makrofita%20minosito%20rendszer.pdf (2023. május 8.)
Rakonczay Z. (2002). Természetvédelem. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest.
Szabó B., Centeri Cs., Vona M. (2011). Turai legelő Természetvédelmi Terület és környezetének tájváltozás vizsgálata katonai térképek alapján. Tájökológiai Lapok, 9(1). pp. 1-11. https://doi.org/10.56617/tl.3818
Szabó M., Timár G., Győri H. (2004). A Csicsói-holtág (Alsó-Csallóköz) kialakulása és fejlődése – a tájhasználat és a vizes élőhelyek változásai. Tájökológiai Lapok, 2 (2). pp. 267-286. https://doi.org/10.56617/tl.4600
Uj B., Nagy A., Saláta D., Laborczi A., Malatinszky Á. Bakó G., Danyik T., Tóth A., S. Falusi E., Gyuricza Cs., Pótig G., Penksza K. (2015). Wetland habitats of the Kis-Sárrét 1860-2008 (Körös-Maros National Park, Hungary). Journal of Maps, 12. pp. 211-221. https://doi.org/10.1080/17445647.2014.1001799
Vers J. (2002). Természetvédelem az ezredfordulón – In: Futó J. (szerk.): A Balaton-felvidék természeti értékei III. – A Tihanyi-félsziget. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém.
Zlinszky A., Tóth A., Pomogyi P., Timár G. (2011). Initial report of the aimwetlab project: Simultaneous airborne hyperspectral, lidar and photogrammetric survey of the full shoreline of Lake Balaton, Hungary. Geographia Technica. 1. pp. 101-117.
Internet1: https://vizeink.hu (2023. május 16.)
Internet2: www.interspect.hu/NRMH.htm
Internet3: https://eletestudomany.hu/wp-content/uploads/2022/02/1-32.jpg (2023. május 17.)
Internet4: https://www.interspect.hu/NRMH/html/hramn-lc.html
22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól.
Bakó G. (2019b). Repülőgépes megfigyelőhálózat. Élet és Tudomány. 64(8). pp. 242-244.
Bakó G., Molnár Zs., Szilágyi Zs., Biró Cs., Morvai E., Ábrám Ö., Molnár A. (2020). Accurate Non-Disturbance Population Survey Method of Nesting Colonies in the Reedbed with Georeferenced Aerial Imagery, Sensors. 20(9). 2601. https://doi.org/10.3390/s20092601
Bakó G., Molnár Zs., Bakk L., Horváth F., Fehér L., Ábrám Ö., Morvai E., Bíró Cs., Pápay G., Fűrész A., Penksza K., Pácsonyi D., Demény K., Juhász E., Dékány D., Csernyava L., Illés G., Molnár A. (2021). Toward a High Spatial Resolution Aerial Monitoring Network for Nature Conservation – How Can Remote Sensing Help Protect Natural Areas? Sustainability. 1 (16). 8807. https://doi.org/10.3390/su13168807
Berényi A., Pongrácz R., Bartholoy J. (2021). Csapadékszélsőségek változása Európa déli alföldi régióiban az 1951-2019 időszakban. Modern Geográfia. 16(4). pp. 85-101. https://doi.org/10.15170/MG.2021.16.04.05
Czigány B., Pirkhoffer E., Balassa B., Bugya T., Bötkös T., Nagyváradi Gyenizse P., Lóczy D., Geresdi I. (2010). Villámárvíz mint természeti veszélyforrás a Dél-Dunántúlon. Földrajzi Közlemények. 134(3). pp. 281-298.
Demény K., Centeri Cs. (2012). A Gödöllői-dombság tájtörténeti elemzése katonai térképek alapján. VI. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged. Konferencia tanulmánykötete, pp. 155-164.
Dömötör D. (2011). Tihanyi-félsziget Külső-tavának hosszú idejű vízszintváltozásainak elemzése távérzékelt állományok retrospektív elemzésével. RS&GIS Távérzékelési, fotogrammetriai és térinformatikai szakfolyóirat I. 1 (1).
Dömötörfy Zs., Pomogyi P. (1997). A KBVR vegetáció-térképezés módszerei. Hidrológiai Közlöny. 77(1-2). pp. 48-49.
Dövényi Z. (szerk.) (2010). Magyarország tájainak kistáj katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.
Futó J., Vers J. (2014). A tihanyi Külső-tó. Élőhely védelem és helyreállítás a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. Élőhelyvédelmi füzetek 7., Prospektus Nyomda, Veszprém.
Fülöp S., Dömötörfy Zs., Pomogyi P. (2006). A mocsári növényzet állapotának GIS alapú térképezése a Kis-Balaton Védőrendszer Ingói-berkében. Földrajzi Értesítő. 55(1-2). pp. 37-51.
Gyenese T., Zlinszky A., Albert G. (2019). A Balatoni nádasok pusztulása és regenerációja a mederdinamika függvényében. Földrajzi Közlemények. 143. 3. pp. 197-209. https://doi.org/10.32643/fk.143.3.1
Havril T., Tóth Á., Mádlné Szőnyi J., Müller I., Simon Sz., Péntek Cs., Molson J. (2013). Tavak és felszín alatti vizek kölcsönhatásának vizsgálata terepi és numerikus szimulációs módszerekkel a Tihanyi-félszigeten. In: Ünnepi kötet Müller Imre professzor 75. születésnapja tiszteletére. ELTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézet, Budapest.
Kertész Á. (2010). Hogyan értékelhető a tájváltozás? In: Szilassi P., Henits L., (szerk.): Földrajzi Tanulmányok V., Tájváltozás értékelési módszerei a XXI. században, Tudományos konferencia és műhelymunka tanulmányai, JATE Press. pp. 125-134.
Konecsny K. (2015). Változások néhány dunántúli vízfolyás kisvízi vízjárásában. In: Szlávik L., Gampel T., Szigeti E.(szerk.) XXXIII. Országos Vándorgyűlés. Szombathely, 2015. július 1-3. Budapest, Magyarország: Magyar Hidrológiai Társaság (MHT). pp. 1-20.
Kozma-Bognár V., Szeglet P., Soós G., Pintér Á., Anda A., Pomogyi P. (2015). Kis-Balatoni vegetációk tér-idő változásának vizsgálata. Georgikon Journal. 19(1). pp. 23-28.
Marosi S., Somogyi S. (1990). Magyarország kistájainak katasztere II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest.
Molnár Zs., Góber E. (2020). Repülőgépes adatgyűjtés a fenntartható jövőért. Természettudományi Közlöny. 151(2). pp. 66-69.
Németh K., Martin U., Harangi Sz. (2001). Miocene phreatomagmatic volcanism at Tihany (Pannonian Basin, Hungary). Journal of Volcanology and Geothermal Research. 111(1-4). pp. 111-135. https://doi.org/10.1016/S0377-0273(01)00223-2
Pácsonyi D. (2023). A Kis-Szénás mintaterület. https://www.interspect.hu/NRMH/html/10.html (2023. május 23.)
Pácsonyi D., Bakó G. (2022). Az NRMH Módszertanának fejlesztése a Budai Sas-hegyen. Tájökológiai Lapok. 20(1). pp. 107-122. https://doi.org/10.56617/tl.3382
Pinczés P. (2023). Pilis-oldal erdőrezervátum és Pilis-Tető mintaterület. https://www.interspect.hu/NRMH/html/11.html (2023. május 23.).
Pomogyi P., Reskóné Nagy M., Szilágyi F. (2007). A Balaton és a Velencei-tó, valamint vízgyűjtőjük speciális monitoring hálózata kialakításának makrofita szempontjai. Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése. Tata 2007. július 4-5. p. 14.
Pomogyi P., Szalma E. (2006). A VKI szerinti makrofita minősítő rendszer leírása. https://enfo.hu/sites/default/files/Makrofita%20minosito%20rendszer.pdf (2023. május 8.)
Rakonczay Z. (2002). Természetvédelem. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest.
Szabó B., Centeri Cs., Vona M. (2011). Turai legelő Természetvédelmi Terület és környezetének tájváltozás vizsgálata katonai térképek alapján. Tájökológiai Lapok, 9(1). pp. 1-11. https://doi.org/10.56617/tl.3818
Szabó M., Timár G., Győri H. (2004). A Csicsói-holtág (Alsó-Csallóköz) kialakulása és fejlődése – a tájhasználat és a vizes élőhelyek változásai. Tájökológiai Lapok, 2 (2). pp. 267-286. https://doi.org/10.56617/tl.4600
Uj B., Nagy A., Saláta D., Laborczi A., Malatinszky Á. Bakó G., Danyik T., Tóth A., S. Falusi E., Gyuricza Cs., Pótig G., Penksza K. (2015). Wetland habitats of the Kis-Sárrét 1860-2008 (Körös-Maros National Park, Hungary). Journal of Maps, 12. pp. 211-221. https://doi.org/10.1080/17445647.2014.1001799
Vers J. (2002). Természetvédelem az ezredfordulón – In: Futó J. (szerk.): A Balaton-felvidék természeti értékei III. – A Tihanyi-félsziget. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém.
Zlinszky A., Tóth A., Pomogyi P., Timár G. (2011). Initial report of the aimwetlab project: Simultaneous airborne hyperspectral, lidar and photogrammetric survey of the full shoreline of Lake Balaton, Hungary. Geographia Technica. 1. pp. 101-117.
Internet1: https://vizeink.hu (2023. május 16.)
Internet2: www.interspect.hu/NRMH.htm
Internet3: https://eletestudomany.hu/wp-content/uploads/2022/02/1-32.jpg (2023. május 17.)
Internet4: https://www.interspect.hu/NRMH/html/hramn-lc.html
22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól.
Published
2023-11-27
How to Cite
Demény K., BakóG., Molnár Z., MolnárA., & Vers J. (2023). Using High-Resolution Aerial Monitoring Network methodology in a reed sample area on the Outer Lake of Tihany. Hungarian Journal of Hydrology, 103(4), 63-72. https://doi.org/10.59258/hk.13175
Issue
Section
Tudományos közlemények
Copyright (c) 2023 Krisztina Demény , Gábor Bakó, Zsolt Molnár, András Molnár, József Vers
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License.
