Landscape – Soundscape – Waterscape Concept for an inter- and transdiscipli

János Bogárdi; Zoltán Mizsei; Gergely Tóth

doi:10.59258/hk.17076

Bogárdi János Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete https://orcid.org/0000-0003-4755-9015
Mizsei Zoltán Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete
Tóth Gergely Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar, Víz- és Környezetpolitikai Tanszék https://orcid.org/0000-0002-4201-1678

Kulcsszavak: Tájkép, hangkép, víztáj, integrált gazdálkodás, víz-, energia-, és élelmezésbiztonság nexusa

Absztrakt

Ez a tanulmány azzal érvel, hogy mind a készletekkel, mind a fluxusokkal való integrált gazdálkodást egy transzdiszciplináris kontextusba kell ágyazni. Az előzetes, de lényeges vitákat, terveket, törekvéseket a legitim érintettek aktív részvételével kell mind lefolytatni, mind megfogalmazni. Ez azt jelenti, hogy a táj- és vízkészlet-gazdálkodás kulcsfontosságú integrációja mellett a helyi igények megfogalmazását, a kulturális értékek és társadalmi preferenciák kifejezését és védelmét nemcsak meghallani de megérteni is kell.

A Tájkép-Hangkép-Víztáj kontextusa javasolt hogy párbeszédek modelljeként szolgáljon, amelyek során konszenzus-alapú célokat és korlátokat megfogalmazó koncepciókhoz juthatunk el, melyek a víz uralta tájak és az erőforrás-használat fejlesztési, helyreállítási és védelmi terveinek részletes szakmai kidolgozásához kiindulópontként szolgálhatnak. Ez a többdimenziós párbeszéd még fontosabb, ha több ágazati érdeket és célt kell egy ún. nexus kapcsolatban figyelembe venni.

A Tájkép-Hangkép-Víztáj transz- és interdiszciplináris modellvázat először olyan esettanulmányokban javasoljuk tesztelni, ahol a legtöbb erőforrás-használati és védelmi interakció térbeli kiterjedése megfelel az érintett emberek által használt, közelről ismert és szeretett élettérnek (vagy otthontájnak). Ezeket a „hangokat” kell felfogni és figyelembe kell venni a fenntartható jövő érdekében.

Szerző életrajzok

Bogárdi János, Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete

BOGÁRDI JÁNOS 1969-ben szerzett építőmérnöki és 2019-ben arany diplomát a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1971-ben a Padovai Egyetemen (Olaszország) nyert posztgraduális diplomát hidrológiából. Mérnökdoktori képesítését (Dr.-Ing.) a németországi Karlsruhei Egyetemen szerezte 1979-ben. Asszisztensként dolgozott a BME Vízgazdálkodási Tanszékén (1969-1971) majd a Karlsruhei Egyetemen (1974-1979), ahol 1980-1983 között szenior kutató is volt. Több éven át működött konzultánsként Németországban és Afrikában (1971-1973 és 1983-1985 között). 1985 és 1988 között az Asian Institute of Technology (AIT, Thaiföld) docense (associate professzor). 1989 és 1995 között a Wageningen-i Mezőgazdasági Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. 1995-töl 2003-ig az UNESCO főmunkatársa és a Fenntartható Vízgazdálkodás Szekció vezetője Párizsban. 2003 és 2009 között az ENSZ Egyetemének bonni Környezet és Emberi Biztonság (UNU-EHS) intézetének alapító igazgatója. 2007-2009 között az UNU európai vicerektora. 2009-től 2012-ig a Bonni Egyetem Fejlesztéskutatási Központján (ZEF) belül működő nemzetközi Global Water System Project (GWSP) végrehajtó igazgatója. 2004-től a Bonni Egyetem Mezőgazdasági Karának kooptált professzora. 2012 óta a ZEF kiemelt munkatársa. 2016-tól az AIT megkülönböztetett vendég professzora. 2017 óta a kőszegi Felsőfokú Tanulmányok Intézetének tudományos tanácsadója, 2022-től a mexikói Universidad Autonóma del Estado de Hidalgo (UAEH) tiszteletbeli vendég professzora. Több mint 200 tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Több, főleg közép európai egyetem kitüntetettje. A Varsói Mezőgazdasági Egyetem (1996), a BME (1997) és a Nizsnij Novgorodi Állami Építészeti és Építőmérnöki Egyetem tiszteletbeli doktora (Dr.h.c.). 2008-ban a Cannes-i nemzetközi Vízdíj (Grand Prix des Lumières de l’Eau) kitüntetettje. 2022-ig az MHT Hidrológiai Közlöny szerkesztőbizottsági tagja. 2017 óta a MHT külföldi tiszteleti tagja.

Mizsei Zoltán , Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete

MIZSEI ZOLTÁN 1995-ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola énektanár-karvezetői és egyházzenei szakán. Az iASK vezető zenekutatója. Emellett a Budapesti Zeneakadémia Egyházzenei Tanszékének docense. 2004-ben szerzett DLA fokozatot egyházzene szakon. Az iASK kutatási programjában a „Hangzó város” módszer feltalálója, amely egy kreatív hang-identitásformáló zenetanítási és -alkotási program, ahol a zenei örökség ötvöződik városi és természeti hangképek, zene építészettel és irodalommal, kompozíció improvizációs technikákkal.

Tóth Gergely , Közszolgálati Egyetem, Víztudományi Kar, Víz- és Környezetpolitikai Tanszék

TÓTH GERGELY a Dél-Kínai Agrártudományi Egyetemen szerzett talajtudományi oklevelet, a CEU/Manchesteri Egyetemen környezettudományi oklevelet, a Pannon Egyetemen pedig talajminőség-értékelésből doktorált. A Magyar Tudományos Akadémia földértékelés szakán szerzett tudományok doktora (D.Sc.) fokozatát. A Pannon Egyetem Georgikon Karán a Talajtudományi és Környezetinformatikai Tanszék professzora, alapító vezetője, valamint a HUN-REN Talajtudományi Intézet tudományos tanácsadója volt. Tizenkét évig dolgozott az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjában, az EU talajminőségi mutatóinak fejlesztéséért felelős, valamint tudományos vezetője volt az EU első egységes talajfelmérési programjának (LUCAS-Soil), amely a az EU talajellenőrzését, és koordinálta a kínai-EU föld és talajtani testületet, amely a Kína és az EU közötti párbeszéd hivatalos szerve a témában. Korábban a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézetben dolgozott Ausztriában, PhD ösztöndíjas volt az Egyesült Nemzetek Egyetemén, az Institute of Advanced Studiesban, valamint vendégkutató a Tokiói Egyetem Tájtervezési Laboratóriumában. Tagja a European Joint Programming SOIL programvezetői tanácsának és társelnöke az Európai Talajpartnerség Kutatási és Innovációs Pillérjének (az ENSZ GSP-jén belül), aktív nemzetközi munkacsoportokban és kutatási konzorciumokban.

Hivatkozások

Bogárdi J., Mizsei Z., Tóth G. (2021). Landscape, Soundscape, Waterscape: egy jövőbe mutató regionális fejlesz-tés alapelveinek vázlata. Vasi Szemle, LXXV. évfolyam 5. szám. Különszám FTI-iASK pp 137-144, Szombathely.

Bogárdi J. (2022). Vízből vagyok, vízzé leszek – Miért forog a víz körforgása körül a világ? OVF Vízügyi Tudo-mányos Tanács „Jövőépítés a Vízgazdálkodásban” sorozat 6. kötete, Typotex, Budapest, p. 432.

Bogardi, J.J., Szöllősi-Nagy, A. (2003). Las politicas del agua en el siglo XXI. Una revisión de Johannesburgo. In-genieria del Agua 10: 3 pp 259-279

FAO (1976). A Framework for Land Evaluation. = FAO soils bulletin, p.76.

FAO (2017). Landscapes for life. Approaches to landscape management for sustainable food and agriculture. Rome, FAO, p. 47. http://www.fao.org/3/i8324en/i8324en.pdf (Accessed: July 9, 2021).

Grant, C.F., Bartleet, B.-L., Barclay, L., Lamont, J., Sur, S. (2021). Integrating music and sound into efforts to ad-vance the sustainable development goals in the Asia-Pacific: case studies from Indonesia, Vanuatu and Australia. International Journal of Cultural Policy. https://doi.org/10.1080/10286632.2021.1971206

Ibisch, R.B., Bogardi, J.J., Borchardt, D. (2016). Integrated water resources management. Concept, research and implementation. In: Integrated water resources management. Concept, research and implementation. Borchardt, D., Bogardi, J.J.; Ibisch, R.B. (editors), Springer Cham, pp. 3–32. p.

Hoff, H. (2011). Understanding the Nexus. Background Paper for the Bonn 2011 Conference: The Water, Energy and Food Security Nexus. Stockholm Environment Institute, Stockholm. p. 51.

Johannesburg Plan of Implementation (2002) - https://documents.un.org/doc/undoc/gen/n02/636/93/pdf/n0263693.pdf

Karthe, D., Bogardi, J.J., Borchardt, D. (2021). Water Resources Management: Integrated and Adaptive Decision Making pp. 365–381. Chapter 12 in Bogardi, J.J., Gupta, J., Nandalal, K.D.W., Salamé, L., van Nooijen, R.R.P., Ku-mar, N., Tingsanchali, T., Bhaduri, A., Kolechkina, A.G. (Eds.) 2021: Handbook of Water Resources Management: Discourses, Concepts and Examples. Springer, Cham, Switzerland, 810 p.

Lawford, R., Bogardi, J., Marx, S., Jain, S., Pahl-Wostl, C., Knüppe, K., Ringler, C., Lansigan, F., Meza, F. (2013). Basin perspectives on the Water-Energy-Food Security Nexus. Current Opinion in Environmental Sustainability, Vol-ume 5, Issue 6, p. 607–616. ISSN 1877-3435, https://doi.org/10.1016/j.cosust.2013.11.005

Merriam-Webster dictionary (1980). Webster’s Third New International Dictionary (Ed. in chief: Gove, Babcock.) Springfield, Mass., 2662 p.

Takács, R. (2023). https://ligetmuhely.com/liget/takacs-rajmund-eltuno-feltuno-vizek-nyomaban/

UNESCO (2004). The Volga Vision: UNESCO’s interdisciplinary initiative for the sustainable development of the Volga-Caspian Basin. 144 p. https://unesdoc.unesco.org/search/8244cb88-e663-422e-a2eb-e1691754c03e

United Nations (2021). https://www.un.org/sustainabledevelopment/blog/2021/04/sdgs-and-music-agents-of-change-in-action/

Z. Karvalics L. (2016). „A nagy természetnek remek kis ékszere”. Víz és vízpart a tudás-alapú városfejlesztésben. Információs Társadalom, XVI. évf. 2. szám, pp 44-60. http://dx.doi.org/10.22503/inftars.XVI.2016.2.3

Tájkép – hangkép – víztáj Egy regionális integrált víz- és tájgazdálkodás inter- és transzdiszciplináris keretének koncep-ciója a víz-, energia- és élelmezésbiztonság kapcsolatában

Absztrakt

Szerző életrajzok

Hivatkozások